Magyarország szerepe Középeurópában (Tiltólistás kötet)

Előszó

Ha végigtekintünk a Kárpátok medencéjének történetén, attól az időponttól fogva, hogy a Kelet felől a népvándorlás utolsó hullámával bejövő magyarság itt megalapítja a maga államát, három hatóerőt különböztethetünk meg, melyek e terület sorsának alakulását meghatározták. Az első volt a magyarságnak az a törekvése, hogy itt, a Duna-medencének Kárpátok övezte részének egységes, önálló, nyugateruópai típusú keresztény államot alapítson és tartson fenn; második a nyugateurópai kulturkörön kívül első hatalmaknak meg-megujuló kísérlete, hogy a magyarság hatalmát megdöntsék és a Duna völgyén át benyomuljanak Európa szívébe; a harmadik pedig a magyarsággal együtt, vagy vele szomszédságban élő egyes délekeleteurópai népek körében újabb időben felbukkant irányzat, melynek célja a magyar állam belülről való megbontása, területének az egyes itt lakó nemzetek közt való felosztása volt. E három történetformáló erő határozta meg nemcsak a magyarság, de egész Középeurópa sorsának alakulását; a Kárpátok medencéjének fejlődése nem különíthető el az egész térszerűen összefüggő középeurópai terület történeti sorsától, s aszerint, amint a Kárpátok medencéjén belül a magyarság államalkotó ereje, vagy a külső idegen hatalmak terjeszkedési törekvése, vagy pedig a magyarsággal együtt élő és idetartozó népek elkülönülési vágya vált uralkodó tényezővé, másként alakult egész Középeurópa helyzete is. Vissza