Shakespeare, William: Shakspere színművei I-VI.
Tragoediák I-II./Történelmi színművek I-II./Víg és regényes színjátékok I-II.
Szerző
William Shakespeare
Szerkesztő
Csiky Gergely
Fordító
Arany János
Szász Károly
Arany László
Vörösmarty Mihály
Lévay József
Ács Zsigmond
Fejes István
Greguss Ágost
Petőfi Sándor
Rákosi Jenő
Győry Vilmos
Lőrinczi (Lehr) Zsigmond
Ráth Mór
(Budapest)
Kiadói egészvászon díszkötés
, 2.071 oldal
| Sorozatcím: |
Shakspere színművei
|
| Kötetszám: |
1-6
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
31 cm x 24 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2020-09-28 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Franklin-Társulat Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása (Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája), 2071 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Shakspere Színművei. I-VI. kötet (egységes külön kötetekben, teljes). Írta: William Shakespeare. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Csiky Gergely.
I. kötet: Tragoediák. I. VIII p. + 48 p. + VII p. + 51 p. + VIII p. + 44 p. + VI p. + 53 p. + VII p. + 36 p. + VII p. + 55p. + [54] t.; ill.
II. kötet: Tragoediák. II. VII p. + 52 p. + VIII p. + 38 p. + VII p. + 36 p. + VII p. + 50 p. + VII p. + 52 p. + VII p. + 36 p. + [46] t.; ill.
III. kötet: Víg és regényes színjátékok. I. VII p. + 37 p. + IX p. +38 p. + VIII p. + 39 p. + VIII p. + 32 p. + IX p. + 45 p. + IX p. + 45 p. + VIII p. + 40 p. + [53] t.; ill.
IV. kötet: Víg és regényes színjátékok. II. VI p. + 42 p. + VIII p. + 36 p. + VIII p. + 35 p. + VII p. + 38 p. + VII p. + 32 p. + VI p. + 42 p. + VII p. + 28 p. + [44] t.; ill.
V. kötet: Történelmi Színművek I. VIII p. + 38 p. + VIII p. + 40 p. + VII p. + 44 p. + VIII p. + 47 p. + VIII p. + 47 p. + [38] t.; ill.
VI. kötet: Történelmi Színművek. II. VII p. + 38 p. + IX p. + 46 p. + VIII p. + 44 p. + VIII p. + 52 p. + VIII p. + 48 p. + [40] t.; ill.
Fordítják többen. Közel hatszáz szövegközti, egész oldalas, fekete-fehér, feliratos képekkel és néhány fekete-fehér könyvdísszel illusztrált, javított díszkiadás. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája, kötötte a Franklin Társulat könyvkötészete Budapesten.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, színezett, romantikus, indamintával díszített, a szerző aranyozott, dombornyomott portréjával ellátott címfedéllel, aranyozott, indamintás könyvgerinccel, aranyozott, növénymintás kiadói előzéklapokkal, keretes, néhol foltos belívekkel, szépen körbearanyozott lapélekkel, növénymintás, dombornyomott hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
A köteteket jegyzetekkel ellátta, Csíksomlyói Csiky Gergely (Pankota, 1842. december 8. – Budapest, 1891. november 19.) drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a MTA levelező tagja. Az aradi gimnázium diákja, a Csanád Egyházmegye temesvári szemináriumának, majd a Pesti Központi Papnevelde hallgatója, a Temesvári Püspöki Hivatal alkalmazottja. Pappá szentelése után a bécsi Augustinaeum alkalmazottja, majd Tornyán káplán. A temesvári gimnázium tanára, később a temesvári papnevelde egyházjog és történelem tanára. A Csanád c. egyházmegyei lap munkatársa. Később a színiiskola tanára, illetve a Nemzeti Színház drámabírálója lett.
Előszó
Bevezetés
Othellot a régibb magyarázók többnyire Shakspere legkésőbbi drámái közé sorolták, sőt a legutolsónak vették, mert hangulatának mély komolyságában, a jellemzés tökéletességében a költő...
Tovább
Előszó
Bevezetés
Othellot a régibb magyarázók többnyire Shakspere legkésőbbi drámái közé sorolták, sőt a legutolsónak vették, mert hangulatának mély komolyságában, a jellemzés tökéletességében a költő tragikai erejének tetőpontját, legmagasabb kifejlődését látják. Pozitiv bizonyítékok azonban nem támogatják ez állítást; ellenkezőleg, ha Collier fölfedezése hitelt érdemel, az Erzsébet korabeli udvari ünnepélyek lajstroma szerint (Accounts of the Revels at Court) a királyi szinészek már az 1604-dik évi november első napján előadták a velenczei mórt a Whitehall palotában. Othello tehát valószínűleg a tizenhetedik század elején készült, mert az 1598-ki Meres-féle lajstromban még nem fordul elő, s így származása azon korba esik, melyben a költő Julius Caesart és Hamletet írta, midőn tragikus alkotó ereje legnagyobb műveinek adott életet. Első nyomtatott kiadása csak a költő halála után, 1622-ben jelent meg, miután kiadója, Walkley Tamás, már a megelőző évben beigtatta a könyvárusok czéhének lajstromába, mint tulajdonát. E negyedrétű kiadás Shaksperet nevezi a darab szerzőjének, s megemlíti, hogy több ízben került színre a Globe és Blackfriars színházakban. A kiadó előszavában "nem tartja szükségesnek e könyv ajánlását, mert reményli, hogy a mi jó, azt mindenki kérés nélkül is fogja ajánlani, annál inkább, mert a szerző neve elég arra, hogy keletet szerezzen munkájának."
Vissza
Tartalom
| I. kötet | |
| Othello | |
| Antonius és Cleopatra | |
| Romeo és Julia | |
| Coriolanus | |
| Macbeth | |
| Hamlet, dán királyfi | |
| II. kötet | |
| Lear király | |
| Julius Caesar | |
| Athéni Timon | |
| Troilus és Kressida | |
| Cymbeline | |
| Perikles | |
| III. kötet | |
| A makranczos hölgy | |
| A velencei kalmár | |
| Vízkereszt | |
| A Szent-Iván-éji álom | |
| Minden jó, ha jó a vége | |
| Téli rege | |
| Szeget szeggel | |
| IV. kötet | |
| A windsori víg asszonyok | |
| A vihar | |
| Sok hűhó semmiért | |
| A hogy tetszik | |
| A két veronai ifjú | |
| Felsült szerelmesek | |
| Tévedések játéka | |
| V. kötet | |
| János király | |
| II. Richard király | |
| IV. Henrik király I. | |
| IV. Henrik király II. | |
| V. Henrik király | |
| VI. kötet | |
| VI. Henrik király I. | |
| VI. Henrik király II. | |
| VI. Henrik király III. | |
| III. Richárd király | |
| VIII. Henrik király | |
Vissza