Déry Tibor: Felelet I. (Révai Józsefnek dedikált példány) (A kötetről írt irodalomtörténeti tanulmány a leiratban olvasható)

Budapest, 1950, Révai Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 416 p.

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Felelet I. A gyermekkor felelete. Ítra: Déry Tibor.
A kötet címlapján a szerző, Déry Tibor névre szóló dedikációja olvasható:

”Révai Józsefnek elvtársi szeretettel. Szívélyesen Bpest, 1950. V. 4. Déry Tibor”.

A 20. század második fele egyik legelhíresültebb kultúrpolitikai „ügyének” előzménye, így a magyar irodalomtörténet modern korszakának egyik látlelete ez a kötet.
Szerzője, Déry Tibor (1894–1977) Baumgarten- és Kossuth-díjas író, költő, drámaíró. Az 1910-es évek második felében indult, a magyar avantgárd kiemelkedő alakjaként jegyzik. A második világháború előtt több évig nyugati emigrációban élt, majd visszatérése után fokozatosan fordult a próza és azon belül is a nagyregények felé. (A háború éveiben álnéven – egzisztenciális okokból – több rövidebb ponyvaregényt is írt.) A háború után elkötelezte magát a szocialista ideológia mellett, belépett a Kommunista Pártba, beválasztották a Magyar Írószövetség vezetőségébe, és sorra jelentek meg korábban kiadatlan munkái. 1950-ben publikálta az eredetileg tetralógiának tervezett Felelet című regényének első részét, amelyet két évvel később követett a második. A harmadik rész azonban a Felelet 2. után kirobbant politikai vihar után soha nem készült el.
A dedikáció címzettje a magyar kultúrpolitika egyik legmeghatározóbb alakja, Révai József (1898–1959), kommunista politikus, a Rákosi-korszak egyik fő ideológusa. A Felelet megjelenésekor a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, népművelési miniszter, és a kormányszócső napilap, a Szabad Nép főszerkesztője.
Az első kötet azt beszéli el – Déry saját szavaival –, „hogy [Köpe] Bálint és családja hogyan hányódik a tőkés társadalom anarchiájában, hogy és miért veszti el munkahelyeit, hogy éhezik, nyomorog, mint dereng fel benne osztályhelyzete s öntudata. Igyekszem ízelítőt adni a húszas évek vége felé beálló nagy gazdasági válságból, a tömeges munkáselbocsátásokból, a munkanélküliek tüntetéséből, de az egyéni munkássors szenvedéseiből és öröméből is. Bálint egészséges lélek, jó humora is van, mint általában a magyar munkásosztálynak, szeret élni, szenvedélyesen tud örülni és szenvedni. Munkám közben állandó vigaszom az a tudat, hogy »húsz év múlva«, a 3. kötet végén élete végülis révbe fut, gazdájává válik saját sorsának, boldog lesz.” (Népszava, 1950. máj. 18.)
A Feletet első részét 1950. május 5-től kezdték hirdetni a sajtóban – Révai tehát még ez előtt kapott belőle a szerzőtől, nem lehetetlen, hogy az első példányt neki dedikálta Déry, de mindenképpen az elsők egyikét.
És két év múlva pedig nagy valószínűséggel adott vagy küldött a Felelet második részéből is Révainak egy dedikált példányt.
„Ha valamennyire meg tudtam oldani az első kötet adta feladatot, remélem, meg tudok birkózni a másik kettővel is” – nyilatkozta az író a már idézett cikkben, viszont ez nem így történt. A második kötet megjelenése után maga Révai intézett támadást a regény ellen (Megjegyzések egy regényhez, 1952), és a harmincas évek munkásmozgalmának eltorzításával, a kommunista párt akkori küzdelmeinek és sikereinek elhallgatásával vádolta Déryt, és a regény átírását követelte az írótól. Révai tanulmányának nyomán központilag megszervezett ideológiai vita robbant ki, és elítélte a Feleletet.
Amit végül Déry nem írt át, és nem is folytatott. Ezután kezdődött új író korszaka, és eltávolodott a Párt irányította vonaltól. 1956-ban kizárták a Pártból, majd egy évvel később kilencévi börtönbüntetésre ítélték.
Jelen kötet egy kiváló magyar író egyik pályaszakaszának és Magyarország egyik legsötétebb politikai korszakának közös dokumentuma.

Kiadói félvászon kötésben lévő példány kissé foltos, feliratozással ellátott címfedéllel, kopott feliratozású vászon könyvgerinccel, feliratozatlan, foltos hátlappal, sérült előzéklapokkal, enyhén meggyengült, hiánytalan állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.