József Attila: Nem én kiáltok (Első kiadás!)

Szeged, 1925, Koroknay kiadás (Koroknay Nyomda, Szeged), 110 p.

Első kiadás. Nem én kiáltok. Írta: József Attila.
Nyomtatta a Koroknay Nyomda Szegeden. A kötet előlapján régi, ceruzával írt tulajdonosi névbejegyzés látható.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány feliratos, piros keretes címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, tiszta szép előzéklapokkal és belívekkel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
A kötet szerzője: József Attila (Budapest, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb, meghatározó alakja. Nehéz életet élt, félárva gyermekként ifjúsága tele volt lemondással, szomorúsággal, brutalitással, felnőttként pedig szembesülnie kellett az elzárkózás, a meg nem értés, a kivetettség érzésvilágával. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. A kötet megjelenési körülményei kissé zavarosak. A kritikai kiadás szerint a kötet 1925 januárjában hagyta el a nyomdát. Van azonban két ennek ellentmondó adat. Az egyik, hogy tudunk két olyan példányról, amelynek dedikációja ugyanazt a keltezést mutatja, mint a könyv utószava (1924. Karácsony szombatja). A másik a Színház és Társaság tudósítása, melyben a december 29-i szám már úgy közli az Igaz, őszinte búcsú-t, hogy a most megjelent kötetből veszi. A bátor, szókimondó hang, a merész stílus, a szociális érzékenység és a konzervatív világképpel szemben álló baloldali szerepvállalás meghozza keserű gyümölcsét. 1925. február 2-án az ügyészség vádjavaslatot készített és nyújt be a verseskötet kapcsán a kötet több versének az apropóján. Habár konkrét bírósági eljárás nem indult meg az ügyben, de a költő meghurcoltatása természetesen nem maradt el. Mindez a fiaskó a kötet hasznára vált, ismertséget kapott a fiatal költő és sokan felfigyeltek költői zsenialitására.
József Attila a Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a "Tiszta szívvel" c. verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások nyomán Horger Antal professzor úr eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be, Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult és tökéletesítette francia nyelvtudását. Közben megismerkedett a kortárs német és francia költészettel, melynek reprezentánsai közül főleg Villon gyakorolt rá nagy, elementáris hatást. Már külföldön is szimpatizált a kommunizmussal, majd Magyarországra hazatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánéletét azonban érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek és egzisztenciális félelmek terhelték, melyek mindinkább felőrölték amúgy is labilis idegrendszerét. A pszichés zavarokkal küzdő, tehetséges költő a balatonszárszói vasútállomáson egy tehervonat kerekei alatt lelte a halálát. Az 1945 utáni szocialista kultúrpolitika mint haladó, baloldali proletárköltőt ünnepelte és emlékét, munkásságát a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel ünnepelte és költészetét iskolai tananyagként is népszerűsítette. Műfordítóként József Attila a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek az egyéni hangú, nyelvi leleményekben gazdag Villon-fordításai is. A költő második megjelent verses kötete "A nem én kiáltok" címmel jelent meg. A "Nyugat" után s részben még azzal egy időben érinti meg az ifjú költőt a nagy szellemi-politikai kavargás vihara. A kortárs líra legújabb eredményeivel, az avantgárd világával és a kor politikai ellentmondásaival ismerkedik megrázó körülmények és állandó lelki viharok közepette. Kassák Lajossal és a közös mesterrel Walt Whitmannal ebben az időben "találkozik". A forma szigorú fegyelmét a kötetlenebb, szabadabb, szókimondóbb gondolatáramlás váltja fel. A költő érezhetően keresi az új ritmusokat, az új kifejezési formákat és bátrabbá, szabadabbá szeretne válni. Világszemléletét egyre több elemmel gazdagítja, és nagy szerepet szán az egyéni individuális képalkotásnak. Ennek bizonyítéka, az az egyéni hang és bátor megszólalás, ami a kötet élére kiemelt expresszionista programversében is megnyilvánul.

Első kiadás
József Attila
Versek, eposzok