Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A' természeti és keresztyén vallás. A' magyar keresztyének' számára és épületére. Írta és ki-adta: Szikszai György, a' debreczeni r. ekklésiának egygyik predikátora, és azon dieczesisbéli ekklésiák' esperestje.
Deáki István m.k. Debreczeni Ispotálybéli Prédikátor és Kotsi Sebestyén István, m.k. 'Zidó nyelvet 's Régiségeket tanító, és Szent Írást magyarázó Professor helyre-hagyásával, előljáró-beszéddel, csillagozott lábjegyzetekkel, részletes, cikkelyekre osztott mutató-táblával, és a nyomtatási hibák közreadásával kiegészített, valamint néhány fekete-fehér könyvdísszel illusztrált kötet. A fedlap belső oldalán és az előzéklapon tollal beírt tulajdonosi névbeírás látható.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintás, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, dúsan aranyozott, romantikus mintavilágú díszítéssel ellátott könyvgerinccel, néhol ceruzával aláhúzott, jelöléssel ellátott belívekkel, szépen körbe színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban. Néhány oldal számozása nyomdahibás (61-65. oldal).
Ritka!
A kötet szerzője, Szikszai György, (Békés, 1738. március 21. – Debrecen, 1803. június 30.) magyar református pap, makói lelkész, debreceni esperes-lelkész, teológiai író, nyelvész, az 1791-es budai zsinat tagja. Alapfokú iskoláit szülővárosában és Hódmezővásárhelyen végezte. Később a híres Debreceni Kollégiumban tanult tovább, ahol logikát, retorikát, filozófiát, görögöt és hébert is tanult magas szinten. Befejezve a kollégiumot külföldi akadémiákat látogatott. Hazatérve a makói eklézsia lelkipásztora lett. A templom mellett a helyi iskola működését is nagyban segítette. 1786-ig Makón maradt, ebben az időben írta a "Keresztyéni Tanítások és Imádságok" c. híres könyvét, ami Pozsonyban jelent meg először. 1786 karácsonya táján családjával együtt Debrecenbe költözött és elfoglalta az ispotályi lelkészi állást. Később belvárosi le1kész és a Debreceni Református Egyházmegye tanácsbírája, esperese lett. Tagja volt a "Debreceni Magyar Grammatika" szerkesztőtáborának is. Szikszai György a latin, az ógörög és héber nyelveken kívül jól beszélt németül, franciául és szlovákul is. Teológiai munkássága a korabeli magyar református teológia fontos részét képezik.
Tartalom
I. Vagyon okos Lelkünk 1
II. Ez az okos Lélek a' maga okoskodása által el-találhatja, hogy a' Világ nem öröktöl fogva való 6
III. Az okosság azt-is meg-mutatja, hogy vagyon Isten 9
IV. Abbann-is sokra meg-tanít, hogy mitsodás az Isten 18
V. Arról-is bizonyosság lehet az ember az okos gondokodás által, hogy most-is szüntelen az Isten tartja és igazgatja a' Világot, és ebbenn mindeneket 21
VI. Az okosság Törvényeket-is diktál az embernek 34
VII. Azt-is meg-mutatja az embernek, hogy ö bünös, és büntetésre méltó Isten előtt 38
VIII. Annak-is sok bizonyságit találhatja az okosság, hogy az ember nem múlik-el mikor meg-hal, hanem a' halál után-is lészen élete, és abbann jutalma vagy büntetése ez életbenn való maga-viselése szerént 39
IX. Természeti Vallás 49
X. A' Természeti Vallás által nem juthatni el a' bóldogságra 51
XI. Naturálisták 55
XII. A' Természeti Vallásnak, Isteni Jelentés által kellett pótolódni 60
XIII. Kell valahol lenni ollyan Isteni Jelentésnek 63
XIV. Az ollyan Isteni Jelentés a' Bibliában vagyon 65
XV. Hogy lett a' Biblia 76
XVI. Mitsodás könyvnek kell tartani a' Bibliát 90
XVII. Ki-jelentetett Vallás 96
XVIII. A' Keresztyén Vallásból, világosabb és bizonyosabb, könnyebb is a' Természeti Vallás 99
XIX. A' Természeti Vallás' Igazsági a' Sz. Irásból 101
XX. Sok szükséges Igazságok vagynak, a' melyeket nem ér-fel az okosság, hanem tsak a' Szent Írásból tudódhatnak, és mit kell azokra nézve meg-tartani 128
XXI. Az egy Istenségbenn Háromság vagyon 129
XXII. Hogy lett a' Világ, és mikor 138
XXIII. Vagynak Angyalok 140
XXIV. Vagynak gonosz Lelkek-is 149
XXV. Hogy kezdettek lenni az emberek 164
XXVI. Mitsodás állapotbann teremtette az Isten az embert 168
XXVII. Hát most mint van az ember 172
XXVIII. Hogy esett ez a' szomorú változás 174
XXIX. Természeti romlottság vagyon az emberekbenn 187
XXX. Nem a' roszsz nevelés, se nem a' roszsz példák miatt van ott a' romlottság az emberek között 194
XXXI. Az a' romlottság méltán mondódik bennek
XXXII. Abból a' romlottságból sok bün származik 203
XXXIII. A' bün büntetést von maga után 207
XXXIV. Ez életbéli büntetések 212
XXXV. A' halál 220
XXXVI. A' halál után való büntetések 227
XXXVII. Hogy egygyeznek-meg ezek az Isten' Jóságával 233
XXXVIII. Az Áldozatok nem vóltak alkalmatosak arra hogy el-vegyék a' bünösről az érdemlett büntetést 237
XXXIX. A' meg-jobbúlás sem elegendő mód magábann, a' jövendö élet' büntetésinek el-távoztatására 239
XL. Idvezítőt, vagy Szabadítót ígért az Isten 245
XLI. Az a' meg-ígért Idvezítő a' Jézus 255
XLII. A' Jésus' világi élete 261
XLIII. A' Jézus nem puszta ember vólt 271
XLIV. A' Jézus valóságos Isten 277
XLV. A' Jézus Isten' Fija 288
XLVI. A' Jézus Isten és ember 305
XLVII. Akadékok és nehézségek 311
XLVIII. Mit tselekedett a' Jézus a' földönn a' bünöskért 355
XLIX. A' Jzus nem tsak tanítani jött a' földre 340
L. A' Jézus a' bünösökért hólt-meg 348
LI. Ki-fogások és Nehézségek 359
LII. Mit tselekszik az Úr Jézus Mennybenn 391
LIII. Közönségesen mitsoda haszna vagyon az Úr Jézus' Mennybenn való lételének 392
LIV. El-küldötte Mennyből a' Szent Lelket 395
LV. Ki-hirdettette a' Keresztyén Tudományt 402
LVI. Fel-állította a' Kersztyén Ekklésiát 407
LVII. Vígyáz a' maga Népére 413
LVIII. Meg-ítélte a' Sidó népet 417
LIX. A' Hívek' Lelkét bóldogságra juttatja halálok után 425
LX. Meg jelenik az Égből 433
LXI. Fel-támasztja a' halottakat 435
LXII. Meg-ítél mindeneket 442
LXIII. Mit kell az embernek a' maga részéről tselekedni, hogy a' Jézus Krisztus által bóldogságra juthasson 452
LXIV. Egész hitelt kell adni a' Szent Irásnak 443
LXV. A' Jézus Krisztust bé kell venni Idvezítőnek 457
LXVI. Meg kell jobbúlni 464
LXVII. Kegyesen kell élni 470
LXVIII. Könyörögni-is kell 477
LXIX. Miket nyér a' Hívö bünös ember az Istentöl mind ezek után 495
LXX. Bün-botsánatot 497
LXXI. Különös szeretetet és kedvességet 503
LXXII. Minden jóra kegyelmet 508
LXXIII. Lelki tsendességet 510
LXXIV. Bóldog halált 519
LXXV. Bóldog örök életet 524
LXXVI. Külsö Rend-tartásokat is parantsolt az Úr Jézus a' Kersztyéneknek 531
LXXVII. A' Kersztség 534
LXXVIII. Az Úr' Vatsorája 548
LXXIX. Mi kívántatik arra, hogy valaki valóságos Kersztyén légyen 556
LXXX. Nagy bóldogság ollyan Keresztyénnek lenni 566
Vissza