B. Müller Magda: Magyar rapszódia (Jancsó Miklós által dedikált példány)
Jancsó Miklós filmjei
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1991, Babits Magyar-Amerikai Kiadó Rt. (Egyetemi Nyomda, Bp.), 165 p. + [4] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Jancsó Miklós filmrendező által dedikált példány. Első kiadás. Magyar Rapszódia. Jancsó Miklós filmjei. Szerkesztés-képtervezés: B. Müller Magda.
A kötet feliratozás nélküli előlapján Jancsó Miklós névre szóló dedikációja olvasható: "Édes J. bácsi, igazán, mit mondjak neked? Barátom, testvérem és a többi és a többi, és a többi vagy -- Így ajánlom Neked ezt a könyvet. Budapest, 1991, szept. 2. Ölel Miklós"
A kötet fekete-fehér és színes fotóit készítették: Baldóczy Csaba, B. Müller Magda, Demeter Miklós, Domokos Sándor, Friedman Endre, Grunwalsky Ferenc, Inkey Tibor, Kis Júlia, Markovits Ferenc, Rajnogel Imre, Szomszéd András, Szóváry Gyula. Hernádi Gyula és Marx József írásaival és teljes képjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány fehér feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta előzéklapokkal, tiszta, szép, műnyomópapíros belívekkel, hiánytalan, megkímélt, megőrzött, gyűjtői állapotban.
A kötet dedikálója: Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. - Budapest, 2014. január 31.) nemzetközi hírű, magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban érettségizett. Majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de diplomát a közben visszacsatolt Kolozsvárott szerzett 1944-ben. Bejelentkezett a Magyar Ügyvédi Kamarába, de jogi munkát soha nem vállalt. 1951-ben a budapesti Filmművészeti Főiskolán rendezői diplomát szerzett. Rendezési technikájára jellemző volt a szokatlanul hosszú snitt, ami valójában vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A szereplők sajátos mozgatása adja azt a sajátos filmszerűséget, ami tagadhatatlanul nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől. Kezdetben rövidfilmeket készített, majd 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét "A harangok Rómába mentek" címmel. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a "Fényes szelek" c. film volt. Somló Tamást Kende János váltotta fel az operatőri mukában. A "Szegénylegények" c. filmje volt az első, amire már egyértelműen felfigyeltek a külföldi filmkritikusok is. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990-1992 között a Harvard Egyetemen is tanított. Utolsó filmje a "Magyarország 2011" szkeccsfilm volt, amiben társrendezőként működött közre. Közéleti szerepvállalása is jelentős. Többször is kinyilvánította az SZDSZ iránti szimpátiáját, 1994-ben és 1998-ban az SZDSZ országos listáján is szerepelt. Felvállaltan támogatta a marihuána legalizálását. 2003-ban védnöke volt a Kendermag Egyesület "Engedd szabadon a kendert" c. rendezvényének. Jancsó Miklós a magyar filmművészet meghatározó, íránytadó egyénisége volt. Külföldi elismertsége máig jelentős és meghatározó.
A kötet feliratozás nélküli előlapján Jancsó Miklós névre szóló dedikációja olvasható: "Édes J. bácsi, igazán, mit mondjak neked? Barátom, testvérem és a többi és a többi, és a többi vagy -- Így ajánlom Neked ezt a könyvet. Budapest, 1991, szept. 2. Ölel Miklós"
A kötet fekete-fehér és színes fotóit készítették: Baldóczy Csaba, B. Müller Magda, Demeter Miklós, Domokos Sándor, Friedman Endre, Grunwalsky Ferenc, Inkey Tibor, Kis Júlia, Markovits Ferenc, Rajnogel Imre, Szomszéd András, Szóváry Gyula. Hernádi Gyula és Marx József írásaival és teljes képjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány fehér feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta előzéklapokkal, tiszta, szép, műnyomópapíros belívekkel, hiánytalan, megkímélt, megőrzött, gyűjtői állapotban.
A kötet dedikálója: Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. - Budapest, 2014. január 31.) nemzetközi hírű, magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban érettségizett. Majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de diplomát a közben visszacsatolt Kolozsvárott szerzett 1944-ben. Bejelentkezett a Magyar Ügyvédi Kamarába, de jogi munkát soha nem vállalt. 1951-ben a budapesti Filmművészeti Főiskolán rendezői diplomát szerzett. Rendezési technikájára jellemző volt a szokatlanul hosszú snitt, ami valójában vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A szereplők sajátos mozgatása adja azt a sajátos filmszerűséget, ami tagadhatatlanul nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől. Kezdetben rövidfilmeket készített, majd 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét "A harangok Rómába mentek" címmel. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a "Fényes szelek" c. film volt. Somló Tamást Kende János váltotta fel az operatőri mukában. A "Szegénylegények" c. filmje volt az első, amire már egyértelműen felfigyeltek a külföldi filmkritikusok is. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990-1992 között a Harvard Egyetemen is tanított. Utolsó filmje a "Magyarország 2011" szkeccsfilm volt, amiben társrendezőként működött közre. Közéleti szerepvállalása is jelentős. Többször is kinyilvánította az SZDSZ iránti szimpátiáját, 1994-ben és 1998-ban az SZDSZ országos listáján is szerepelt. Felvállaltan támogatta a marihuána legalizálását. 2003-ban védnöke volt a Kendermag Egyesület "Engedd szabadon a kendert" c. rendezvényének. Jancsó Miklós a magyar filmművészet meghatározó, íránytadó egyénisége volt. Külföldi elismertsége máig jelentős és meghatározó.
Előszó
A kép körülrak egymást metsző sínjeivel, halvány hajtányaival, kikezdett, kék kerekeivel, felszerel csengettyűivel, kötött kabátjaival, halhatatlan bakancsaival. A kép széttépi a tigriseket és... TovábbElőszó
A kép körülrak egymást metsző sínjeivel, halvány hajtányaival, kikezdett, kék kerekeivel, felszerel csengettyűivel, kötött kabátjaival, halhatatlan bakancsaival. A kép széttépi a tigriseket és megharapja a homlokomat. Kitágítja a vérzékeny köpenyek ujjait, és mind a két karomnak helyet csinál bennük. Megmossa a csarnokok hátát, megszitálja a rettenet homokját, ezüstbicskák élével kísérletezik, szétnyitja, összehajtogatja az éjszakákat, elfekszik a hóban, csak válaszai vannak. Állok a kép nyújtott kosarában, átmegyek a mérő utcákba, ahol felborult koldusok kapaszkodnak a szélbe, titkos értelmű halak úsznak közvetlenül a föld fölött, megbámulnak és zsákba öltöznek a virágok. A kép eláraszt bizonyító mozdulataival, visszavonom magam a horzsoló kövek közül, kikiáltom a boltívek engedelmességét, a hegyek ellágyult kérgeit, az áldozat elcserélhetetlenségét... VisszaTartalom
| Hernádi Gyula: Jancsó Miklós monológja a képről | 5 |
| Marx József: Jancsó Miklós és a jelképek | 11 |
| Képek | 20 |
| Képjegyzék |
Tétel sorszám:
004
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.300 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |