Bergman, Sten: A viharok hazájában
Természettudományos kutatóutazás a Kurili-szigeteken/Védőborítós példány
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 221 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 221 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2020-12-13 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1934], Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Franklin Nyomda), 221 p. + [2] p. + [30] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
A viharok hazájában. Természettudományi kutatóutazás a Kurili-szigeteken. Írta: Sten Bergman. Fordította: Dr. Cholnoky Béla.
Hetvenhárom, szövegközti, fekete-fehér, egész oldalas, feliratos, eredeti fotóval illusztrált, valamint szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet a Franklin Társulat Nyomdája nyomtatta.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott díszítésekkel és keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, jó állapotú, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban, fehér feliratos, egész oldalas, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, hátoldalon a kiadó korabeli könyvhirdetésével ellátott, enyhén sérült, kiadói borítófedélben.
A kiadói borítófedéllel rendelkező példányok nagyon ritkák!
A kötet fordítója, Sten Bergman (Ransäter, 1895. október 20. – Salem, 1975. február 19.) svéd zoológus, utazó, felfedező, természettudományi író. Tanulmányait a stockholmi egyetemen végezte kiváló eredménnyel. Az egyetem elvégzése után a Stockholmi Természettudományi Múzeumban dolgozott többféle beosztásban. Jelentős és meghatározó publikációs tevékenységet is végzett, sokat utazott és számos előadást is tartott Európa szerte. Rendszeresen szerepelt népszerű tudományos előadásaival a svéd rádió közkedvelt adásaiban. 1954-ben a svéd hallgatók szavazati alapján ő lett a rádió legnépszerűbb természettudományi előadója. Leginkább ázsiai expedícióival szerzett hírnevet magának. 1920-23 között feleségével és néhány elszánt tudóstársával együtt eredményes expedíciót vezetett Kamcsatkába. 1929-30 között a Kuril-szigeteket járta be és az ott tapasztalt élményeiről a "A viharok hazájában" c. népszerű és keresett könyvében számolt be. 1948-49, 1952-53 és 1956-59. között Új-Guinea szigetén végzett kutatásokat. Útjai során foglalkozott a bejárt vidék élővilágával, a helyi népesség jellemzőivel is, de leginkább alapos madártani és rovartani vizsgálatairól híresült el. Új-guineai útjáról 1958-ban a Móra Könyvkiadó jelentetett meg egy összefoglaló érdekes kötetet.
A viharok hazájában. Természettudományi kutatóutazás a Kurili-szigeteken. Írta: Sten Bergman. Fordította: Dr. Cholnoky Béla.
Hetvenhárom, szövegközti, fekete-fehér, egész oldalas, feliratos, eredeti fotóval illusztrált, valamint szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet a Franklin Társulat Nyomdája nyomtatta.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott díszítésekkel és keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, jó állapotú, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban, fehér feliratos, egész oldalas, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, hátoldalon a kiadó korabeli könyvhirdetésével ellátott, enyhén sérült, kiadói borítófedélben.
A kiadói borítófedéllel rendelkező példányok nagyon ritkák!
A kötet fordítója, Sten Bergman (Ransäter, 1895. október 20. – Salem, 1975. február 19.) svéd zoológus, utazó, felfedező, természettudományi író. Tanulmányait a stockholmi egyetemen végezte kiváló eredménnyel. Az egyetem elvégzése után a Stockholmi Természettudományi Múzeumban dolgozott többféle beosztásban. Jelentős és meghatározó publikációs tevékenységet is végzett, sokat utazott és számos előadást is tartott Európa szerte. Rendszeresen szerepelt népszerű tudományos előadásaival a svéd rádió közkedvelt adásaiban. 1954-ben a svéd hallgatók szavazati alapján ő lett a rádió legnépszerűbb természettudományi előadója. Leginkább ázsiai expedícióival szerzett hírnevet magának. 1920-23 között feleségével és néhány elszánt tudóstársával együtt eredményes expedíciót vezetett Kamcsatkába. 1929-30 között a Kuril-szigeteket járta be és az ott tapasztalt élményeiről a "A viharok hazájában" c. népszerű és keresett könyvében számolt be. 1948-49, 1952-53 és 1956-59. között Új-Guinea szigetén végzett kutatásokat. Útjai során foglalkozott a bejárt vidék élővilágával, a helyi népesség jellemzőivel is, de leginkább alapos madártani és rovartani vizsgálatairól híresült el. Új-guineai útjáról 1958-ban a Móra Könyvkiadó jelentetett meg egy összefoglaló érdekes kötetet.
Előszó
Ebben a könyvben kutatóutazásom alatt gyűjtött tapasztalataimról és élményeimről akarok beszámolni. Utazásom célja a Kurili-szigetek, a Japán és Kamcsatka között gyöngysorként egymásmellé sorakozó... TovábbElőszó
Ebben a könyvben kutatóutazásom alatt gyűjtött tapasztalataimról és élményeimről akarok beszámolni. Utazásom célja a Kurili-szigetek, a Japán és Kamcsatka között gyöngysorként egymásmellé sorakozó szigetsor tanulmányozása volt. Az utazás alatt a szigetek magasabbrendű állatait szerettem volna megismerni s feladatom az volt, hogy a svéd nemzeti múzeum számára ezekből lehetőleg sokat összegyűjtsek. Két kísérőm volt: Harald Sjöquist svéd preparátorom és a japáni Kendzsi Fudzsimoto. Az utóbbi volt kis expedíciónk tolmácsa, szakácsa és segédpreparátora. Ezt az utazást svéd tudományos társaságok ösztöndíjai és hozzájárulásai, főként a svéd földrajzi és antropologiai társaság és bőkezű magánosok adományai tették lehetővé. A stockholmi japáni követ, Musakodzsi gróf, az expedíció ügyeit a legnagyobb lelkesedéssel támogatta. Azok közül a japániak közül, akik utazásomat hasonlóképen minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatták, mindenekelőtt őfenségét a tokiói Takacsukaza herceget és az időközben elhalálozott nagyvállalkozót, a Kurili-szigetek legnagyobb halászati vállalatának birtokosát, Szuhara urat, továbbá Nagasze urat, a japáni földművelésügyi minisztérium halászati osztályának vezetőjét, Isino urat, ugyanannak az osztálynak főtisztviselőjét, végül dr. Kuroda, Tago professzor, Jamamoto kapitány, dr. Usida és Jagiszava urakat említem meg. VisszaTartalom
| Japánon át a Kurili-szigetekhez | 5 |
| Cirkálóút japániakkal | 15 |
| A kék rókák szigete | 24 |
| Az északi Kurili-szigetek | 30 |
| Sana, a Kurili-szigetek fővárosa | 36 |
| Lazacokkal zsúfolt folyók | 41 |
| Dai-rijo-ivai, azaz a nagy halászünnep a Kurili-szigeteken | 43 |
| Kunasiri | 48 |
| Karácsony a Kurili-szigeteken | 57 |
| Újév, a japániak legnagyobb ünnepe | 66 |
| Az ajnu vadász elbeszélése | 72 |
| A soha be nem fagyó folyó mellett | 78 |
| Saslesen a bambuszfű-kunyhóban | 85 |
| Sítalpakon a Jeterofun keresztül | 92 |
| Az Attozán-vulkán lejtőinek fenyveseiben | 101 |
| Egy éjszaka a medvebarlangban | 109 |
| Tavasz kezdete a Kurili-szigeteken | 119 |
| A medvebocs | 122 |
| Bálnavadászat az Ohocki-tengerben | 126 |
| A Kurili-szigetek legdélibb csúcsán | 139 |
| Vasárnap reggel a tenger fenekén | 144 |
| Borzalmas éjszaka Urup partjának szirtjein | 153 |
| Szimusir, a rénszarvasok szigete | 162 |
| A világ legértékesebb prémes állata, a tengeri vidra | 167 |
| Ismét Kunasiriban | 172 |
| A japáni uhu | 176 |
| Fudzsimoto, a japáni szolga | 180 |
| Norvég cetvadászok között Sikotanban | 186 |
| Sikotan lakósai | 197 |
| A Hokkaido-szigeten lakó ajnuk között | 202 |
| A japáni császár kerti ünnepélye | 208 |
| Kacsavadászat hálókkal japáni arisztokraták társaságában | 212 |
| Koreán és Szibírián át haza | 217 |
Tétel sorszám:
047
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
121.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |