B. Eötvös József: Gondolatok

Budapest, 1894, Ráth Mór kiadása (Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája) 475 p. + [5] p.

Gondolatok. Írta: B. Eötvös József.
A hátrahagyott kéziratokból bővített hatodik kiadás. Szerzői ajánlással, mottóval, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten. A fedlap belső oldalán egy színű, illusztrált, monogramos, jelzet nélküli, kis méretű Ex-Libris, az előzéklap hátoldalán, az előlapon és az utolsó oldalon ceruzával beírt számjelzés látható.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, növényindás, színes, dombornyomott díszítéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, színes, díszes, javított könyvgerinccel, színes, dúsan aranyozott, növénymintás előzéklapokkal, szépen körbe aranyozott lapélekkel, dupla keretes, dombornyomott díszítéssel ellátott hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pesti egyetem bölcselet és történelem szakon végezte. Később ügyvédi vizsgát tesz. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, a magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere. 1836–37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Regényeiben és színdarabjaiban és kedvenc lapjában a "Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert vezéralakja.

Bölcsességek, aforizmák
Díszkötéses könyvek
Ex libris-t tartalmazó kötetek
Regény, novella, elbeszélés