Aukciós tétel adatai
Budapest, 1935, Szerzői magánkiadás (Tipográfiai Műintézet (Maretich Testvérek)), 147 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Művészi és Versenytorna. A magyar ifjúság testnevelésének előmozdítására. Írta: Dückstein Zoltán.
A címlapon a szerző, Dückstein Zoltán tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "N. I. kedves kartársamnak baráti szeretettel: Dückstein Zoltán".
A címlap tervezője: Székely Géza tanár, festőművész. A MOTESZ elnökének bevezetőjével, előszóval, zárszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészíett, valamint szövegközti, fekete-fehér, feliratos, eredeti fotókkal illusztrált kiadás. A kötetet a Tipográfiai Műintézet (Maretich Testvérek) nyomtatta.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, színes, fekete-fehér illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos, enyhén sérült könyvgerinccel, tiszta belívekkel, a kissé sérült hátlapon a nyomda feltüntetésével, a hátlap belső oldalán korabeli, egész oldalas, keretes hirdetéssel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Dückstein Zoltán (Bp., 1894. jún. 6. – Tel-Aviv, 1962. nov. 12.): testnevelő tanár, újságíró, sportedző, vezetőedző. A Budapesti Izraelita Gimnáziumban érettségizett, majd később testnevelőtanári oklevelet is szerzett. A Budapesti Izraelita Gimnázium elismert testnevelő tanára. Az I. világháborúban hadnagyként szolgált és 1916-ban hadifogságba esett. Zsoldos Andorral együtt újjászervezte az első és egyetlen magyarországi zsidó sportegyesületet (Vívó és Atlétikai Clubot). Dückstein Zoltán irányításával mutatta be a VAC női csapata a kézilabdajáték egyik sajátos változatát, amit "tenyérlabdának" neveztek. A VAC első magyar kézilabda bajnokcsapatának tagja, a VAC művészeti vezetője és tornaversenybírója. A magyar olimpiai tornászcsapat hivatalos vezetőedzője és versenybírája. Torna Világbajnokságon (1930, 1934) a magyar válogatott hivatalos vezetője, edzője, tolmácsa és elismert versenybírája. A VAC kézilabda, kosárlabda és torna vezető edzője és sportigazgatója. A budapesti Testnevelés Főiskola (TF) tanára, az első magyar kézilabda szakkönyv szerzője. 1948-ban a magyar olimpiai tornászcsapat vezetője. 1951-ben kivándorolt Izraelbe, ahol Balázs Idával (feleségével) együtt Tel-Avivban tornaiskolát alapítottak és vezettek. Újságíróként 1928-tól az "Egyenlőség", az "Esti Kurír" munkatársa, majd a "Mai Nemzedék" rovatvezetője.
Előszó
A modern életmód pusztulásra ítélte az egészséget, hadat üzent az emberi izomnak!
A gőzhajtású és elektromos gépek számos munkahelyen kiszorították és pótolták az emberi izomerőt. A kultúra sokféle kényelmi berendezése, a rohanó közlekedési eszközök, termelőgépek, technikai találmányok, úgyszólván szükségtelenné teszik az embernek izmai használatát, a mechanizálódás következménye, a tétlenség pedig csökkenti fizikai kvalitásait, renyhévé teszi, elkorcsosítja. Az teljes testi elsatnyulás veszedelme fenyegeti az emberiséget!
Ez a felismerés indította el és növelte hatalmassá azt a mozgalmat, melynek célkitűzése: az embernek az izmos, jól fejlett testet és megtanítani újból az izmok használatára. Egészség, erő, ügyesség; ez a hármas célja a helyesen vezetett testnevelésnek, ennek elérését tűzi ki a jól irányított testgyakorlás.
Vissza