Móricz Zsigmond: Magvető (aláírt példány) - borítóterv: Medgyessy Ferenc
A magyar irodalom élő könyve/Móricz Zsigmond gyüjteménye/A magyar népnek, a magyar ifjúságnak
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1940, Kelet Népe kiadása (Pesti Lloyd Nyomda, Bp.), 320 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Móricz Zsigmond szerkesztő által aláírt példány. Első kiadás. Magvető. A magyar irodalom élő könyve. Összegyűjtötte: Móricz Zsigmond.
A kötet címlapján a szerkesztő, Móricz Zsigmond tollal beírt aláírása látható.
Szerkesztői köszöntővel, számozott lábjegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. "Ezt a gyűjteményt 1940. évben hordta össze Móricz Zsigmond, írók és kiadók lelkes támogatásával. Ez a könyv készült a Pesti Lloyd Nyomdájában a könyvnyomtatás feltalálásának 500-ik esztendejében, Dr Móricz Miklós igazgatása alatt. A borítékon a Magvető rajzát írta Medgyessy Ferenc, a címbetűket rajzolta Fery Antal."
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott feliratos, illusztrált, eredeti címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, javított és megerősített címlappal, valamint néhány javított lappal, hátlapra kasírozott a "Kelet Népe" szépirodalmi, kritikai és tudományos folyóirat korabeli reklámjával ellátott, eredeti hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a Kultuszminisztérium tisztviselője, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot", szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett. A Magyar irodalom élő könyve c. kötet megírásával a szerző a magyar irodalom remek, lényegi összefoglalását adja gördülékeny, jól olvasható stílusban, számos irodalmi mű lényegi megidézésével.
A kötet címlapján a szerkesztő, Móricz Zsigmond tollal beírt aláírása látható.
Szerkesztői köszöntővel, számozott lábjegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. "Ezt a gyűjteményt 1940. évben hordta össze Móricz Zsigmond, írók és kiadók lelkes támogatásával. Ez a könyv készült a Pesti Lloyd Nyomdájában a könyvnyomtatás feltalálásának 500-ik esztendejében, Dr Móricz Miklós igazgatása alatt. A borítékon a Magvető rajzát írta Medgyessy Ferenc, a címbetűket rajzolta Fery Antal."
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott feliratos, illusztrált, eredeti címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, javított és megerősített címlappal, valamint néhány javított lappal, hátlapra kasírozott a "Kelet Népe" szépirodalmi, kritikai és tudományos folyóirat korabeli reklámjával ellátott, eredeti hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a Kultuszminisztérium tisztviselője, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot", szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett. A Magyar irodalom élő könyve c. kötet megírásával a szerző a magyar irodalom remek, lényegi összefoglalását adja gördülékeny, jól olvasható stílusban, számos irodalmi mű lényegi megidézésével.
Előszó
KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT! A magyar irodalom élő könyvét adjuk a magyar Nép és a magyar ifjúság kezébe. Anonymus és a Halotti Beszéd óta az egész anyagot átforgattuk, megrostáltuk s csak azokat a... TovábbElőszó
KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT! A magyar irodalom élő könyvét adjuk a magyar Nép és a magyar ifjúság kezébe. Anonymus és a Halotti Beszéd óta az egész anyagot átforgattuk, megrostáltuk s csak azokat a műveket s a műknek csak azokat a részeit vagy részleteit gyűjtöttük össze, ahol a mai szemmel és szívvel valóban élőnek éreztük az írást. Művészet és termékeny mag. A magyar irodalom a magyar élet mag-termelője, mag-tárolója. Ahogy a leghatalmasabb fa is a mag-szembe menekül télire, úgy a magyar élet a létezését örökíti át az írott igékben. Teljességre csak a csíraképes magvak összegyűjtésében törekedtünk. A magyar a vérszerződés óta szociális szellemű. Ha Szent István társadalmi forradalmát nem is ismernők fel, utóda, süve, Aba már a királyi székben népvezér és tragikus hőse a népi gondolatnak. A magyar életet ez a fajon belőli szakadatlan harc teszi politikaivá. A faj karaktere keményítette kővé a falakon belőlieket s a faj géniusza küld állandóan megértő szívhangokat, testvéri kéznyujtást és emberi álomközösséget a falakon át. Az írók szakadatlanul ezt érezték, dedikálták és énekelték. Nem ismerek olyan magyar költőt, aki valaha is mást zengett volna, mint lángoló megértést és szeretetet a szegények, elnyomottak, a reménytelenek felé. A ma költői alázattal s büszkén tekintenek vissza a hétszáz éves Halotti Beszéd prédikátoráig. Kinek együgyű igéi szintén az egyént és a közösséget dörgik keresztyén és magyar nyelven. Ez a magyar és krisztusi szociális nemzeti tűz izzik a magyar irodalomban mindenha s mindörökkön. A magyar Népnek és a teljes magyar Ifjúságnak ajánljuk a magyar irodalomnak ezt a kis bibliáját. Budapest 1940 május 1. Móricz Zsigmond. VisszaTartalom
| Köszöntjük az olvasót! | 3 |
| I. Árpádok 1300-ig | |
| Halotti Beszéd (Beöthy-Badics: A magyar irodalom története, 1896) | 5 |
| ANONYMUS: A magyarok tetteiről (Szabó Károly fordítása, 1864) | 8 |
| Szent István, a magyarok első királya (Szabó Károly fordítása, 1864)) | 22 |
| Szent István király hadakozik Gyula vezér ellen (Bécsi képes krónika, Szabó K. ford., 1867) | 22 |
| Szent István király harca Koppány ellen (Bécsi képes krónika, Szabó K. ford., 1867) | 22 |
| Vazul megvakíttatása (Bécsi képes krónika, Szabó Károly fordítása, 1867) | 23 |
| Az első pór vihar (Bécsi képes krónika, Szabó Károly fordítása, 1867) | 24 |
| Csanád balladája | 25 |
| Magyarok symphoniája (Szent Gellért legenda, Szabó K. ford., 1866) | 27 |
| Szent Gellért intelme (Szent Gellért legenda, Szabó K. fordítása, 1866) | 28 |
| II. A mohácsi vészig 1300-1526 | |
| Tiszti eskü Nagy Lajos király idejéből (Toldy: A magyar nemzeti irodalom története, 1862) | 31 |
| Hunyadi János kormányzói esküje (Toldy: A magyar nemzeti irodalom története, 1862) | 31 |
| GALEOTTI MARZIO: Mátyás királyról (Kazinczy Gábor ford.) | 32 |
| Szent Adorján mártirumsága (Jókai-kódex, Akad.-kiad.) | 37 |
| APÁTI FERENC: Feddő éneke (Endrei Z.: A régi magyar költészet remekei) | 41 |
| VERBŐCZY Tripartitumából (Az 1632-i bártfai magyar kiadásból) | 43 |
| III. Török hódoltság 1526-1700 | |
| SZKHÁROSI HORVÁTH ANDRÁS: Az átok (Horváth János: Magyar versek könyve) | 46 |
| TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN: Az török császár kiveti az hálót (Toldy F.: A magyar költészet kézikönyve) | 48 |
| Thúry György éneke (Thaly Kálmán: Régi magyar vitézi énekek, 1864) | 49 |
| BORNEMISSZA PÉTER: Elektra (részlet). (Ferenczi Zoltán facsimile kiadása, 1923) | 49 |
| BALASSA BÁLINT: Katonaének (Dézsi L.: Balassa Bálint minden munkái, 1922) | 53 |
| BALASSA BÁLINT: Ez világ sem... (Dézsi L.: Balassa Bálint minden munkái, 1922) | 55 |
| BALASSA BÁLINT: Idővel paloták... (Dézsi L.: Balassa Bálint minden munkái, 1922) | 55 |
| BALASSA BÁLINT: Búcsúja hazájától (Dézsi L.: Balassa Bálint minden munkái, 1922) | 56 |
| HELTAI GÁSPÁR: Egy nemes emberről és az ördögről (Heltai G. Aesopusi meséi, régi Magyar Könyvtár) | 57 |
| Balassa Menyhért árultatása (részlet). (Alszeghy Zs.: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig, 1914) | 60 |
| A gazdagról (Horváth: magyar versek könyve) | 64 |
| ZRINYI MIKLÓS: Szigeti veszedelem (részlet). (Zrinyi M. összes poétai munkái) | 65 |
| Zrínyi intelme (Markó: Zrínyi Miklós prózai munkái, 1939) | 72 |
| Tatárrabságban levő erdélyiek éneke (Toldy F.: A magyar költészet kézikönyve) | 73 |
| GYÖNGYÖSI ISTVÁN: Kemény János (részlet). (Horváth: Magyar versek könyve) | 74 |
| PETRŐCZY KATA SZIDÓNIA: Ó kedves violám... (Horváth: Magyar versek könyve) | 75 |
| Az vén asszony... (Horváth: Magyar versek könyve) | 77 |
| Tűz-víz között... (Horváth: Magyar versek könyve) | 77 |
| IV. Megújhodás 1700-1800 | |
| A kölesdi harcról (Thaly: Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez, 1872) | 79 |
| Csinom Palkó... (Horváth: Magyar versek könyve) | 80 |
| Buga Jakab éneke (Horváth: Magyar versek könyve) | 81 |
| Bujdosó ének (Ferenczi: A régi magyar költészet remekei) | 82 |
| APOR PÉTER: Az erdélyiek régi alázatosságáról (Apor: Metamorphosis Transsylvaniae) | 83 |
| Amor omnia vincit (Alszeghy Zs.: Magyar drámai emlékek) | 86 |
| FALUDI FERENC: Forgandó szerencse (Négyesy L.: Faludi versei) | 97 |
| ORCZY LŐRINC :A bugaci csárda tiszteletére (Horváth: Magyar versek könyve) | 98 |
| ORCZY LŐRINC: A szegény parasztnéphez beszéd (Endrei: A régi magyar költészet remekei) | 99 |
| BESSENYEI GYÖRGY: Magyarság-magyar nyelv (Bessenyei: Magyarság. Magyar Irodalmi Ritkaságok) | 102 |
| PÉCZELI JÓZSEF: A király és kapás (Horváth: Magyar versek könyve) | 103 |
| SZENTJÓBI SZABÓ LÁSZLÓ: az együgyű paraszt (Horváth: Magyar versek könyve) | 104 |
| VERSEGHY SÁMUEL: Egy ártatlan felelet (Verseghy F.: Versei. Magyar Könyvtár) | 107 |
| TESSEDIK SÁMUEL: Az első népfőiskola (Bodor: Tessedik Sámuel önéletrajza) | 107 |
| BACSÁNYI JÁNOS: A franciaországi változásokra (Horváth: Magyar versek könyve) | 108 |
| BACSÁNYI JÁNOS: Az európai hadakozásokra (Toldy F.: Bacsányi versei válogatott prózai írásaival, 1864) | 108 |
| KÁRMÁN JÓZSEF: A magyarok tehetségről (Kármán J.: A nemzet csinosodásáról, Abafi-kiadás) | 110 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Tempefői (részlet). (Horváth C.: Csokonai V. M. összes munkái) | 112 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban (Harsányi-Gulyás: Csokonai összes művei, 1922) | 118 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Nyár (Harsányi-Gulyás: Csokonai összes művei, 1922) | 119 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Az estve (Harsányi-Gulyás: Csokonai összes művei, 1922) | 120 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz (Harsányi-Gulyás: Csokonai összes művei, 1922) | 121 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Szegény Zsuzsi a táborozáskor. (Horváth: Magyar versek könyve) | 122 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: A békekötésre (Harsányi-Gulyás: Csokonai összes művei) | 123 |
| CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Magyar! hajnal hasad! (Csokonai összes művei, Toldy F. kiadása | 125 |
| V. A nagy kor 1800-1900 | |
| BERZSENYI DÁNIEL: A magyarokhoz (Endrei Z.: A régi magyar költészet) | 127 |
| BERZSENYI DÁNIEL: Fohászkodás (Horváth: Magyar versek könyve) | 127 |
| BERZSENYI DÁNIEL: A Pesti Magyar Társasághoz (Merényi: Berzsenyi költői művei, 1936) | 128 |
| BERZSENYI DÁNIEL: A táncok (Merényi: Berzsenyi költői művei) | 131 |
| BERZSENYI DÁNIEL: Napóleonra (Merényi: Berzsenyi költői művei) | 131 |
| FAZEKAS MIHÁLY: Ludas Matyi (Tóth Rezső kiadása az Olcsó Könyvtárban) | 132 |
| FAZEKAS MIHÁLY: Nyári esti dal (Horváth: Magyar versek könyve) | 143 |
| FAZEKAS MIHÁLY: Hortobágyi dal (Horváth: Magyar versek könyve) | 144 |
| KAZINCZY FERENC: Magyarok és szászok (Vajthó: Kazinczy világa. Magyar Irodalmi Ritkaságok) | 145 |
| VITKOVICS MIHÁLY: Bácskai regedal (Horváth: Magyar versek könyve) | 147 |
| KIS JÁNOS: A méh és a galamb (Horváth: Magyar versek könyve) | 148 |
| FÁY ANDRÁS: Juhsors (Fáy A.: Eredeti meséi és aforizmái. Kis Nemzeti Múzeum) | 149 |
| KISFALUDY KÁROLY: A bánkódó férj (Horváth: Magyar versek könyve) | 149 |
| KISFALUDY KÁROLY: Rákosi szántó a török alatt (Horváth: Magyar versek könyve) | 150 |
| KISFALUDY KÁROLY: Szülőföldem szép határa (Horváth: Magyar versek könyve) | 151 |
| KATONA JÓZSEF: Bánk bán (részlet). (Kner-kiadás) | 151 |
| KÖLCSEY FERENC: Hymnus (Horváth: magyar versek könyve) | 155 |
| KÖLCSEY FERENC: Huszt (Angyal D.: Kölcey összes művei) | 156 |
| KÖLCSEY FERENC: Zrinyi dala (Horváth: Magyar versek könyve) | 156 |
| KÖLCSEY FERENC: Zrinyi második éneke (Horváth: Magyar versek könyve) | 157 |
| KÖLCSEY FERENC: A szatmári adózó nép (Toldy: Kölcsey Ferenc munkái) | 158 |
| CZUCZOR GERGELY: A falusi kislány Pesten (Horváth: Magyar versek könyve) | 162 |
| CZUCZOR GERGELY: Korteskedés (Zoltványi I.: Czuczor G. költői művei) | 163 |
| WESSELÉNYI MIKLÓS: A parasztság élete (Wesselényi: Balítéletekről) | 165 |
| GAÁL JÓZSEF: Az ólmos botok (Endrődi S.: A magyar költészet kincsesháza) | 167 |
| GARAY JÁNOS: Az obsitos (Horváth: Magyar versek könyve) | 168 |
| TÁNCSICS MIHÁLY: Parasztok és iparosok (Táncsics önéletrajzából) | 176 |
| VAJDA PÉTER: Magyarország (Vajda P.: Dalhon, 1844) | 177 |
| SZENTIVÁNI MIHÁLY: Nyárádmelléki dal (Horváth: Magyar versek könyve) | 185 |
| SZÉCHENYI ISTVÁN: Kelet Népe (Széchenyi: Kelet Népe, 1841) | 186 |
| VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Szózat (Horváth: Magyar versek könyve) | 187 |
| VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Magyarország címere (Horváth: Magyar versek könyve) | 189 |
| VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Pázmán (Horváth: Magyar versek könyve) | 189 |
| VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A Guttenberg-albuma (Horváth: Magyar versek könyve) | 189 |
| VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Gondolatok a könyvtárban (Horváth: Magyar versek könyve) | 190 |
| VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Az emberek (Horváth: Magyar versek könyve) | 193 |
| VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A vén cigány (Horváth: Magyar versek könyve) | 195 |
| PETŐFI SÁNDOR: A magyar nemes (Ferenczi: Petőfi Sándor összes költeményei) | 197 |
| PETŐFI SÁNDOR: A kutyák dala (Ferenczi: Petőfi Sándor összes költeményei) | 198 |
| PETŐFI SÁNDOR: A farkasok dala (Ferenczi: Petőfi Sándor összes költeményei) | 198 |
| PETŐFI SÁNDOR: A nép (Ferenczi: Petőfi Sándor összes költeményei) | 199 |
| PETŐFI SÁNDOR: A nép nevében (Ferenczi: Petőfi Sándor összes költeményei) | 199 |
| PETŐFI SÁNDOR: Föltámadott a tenger (Ferenczi: Petőfi Sándor összes költeményei) | 200 |
| KOSSUTH LAJOS: Szeged népéhez (Kossuth L.: Munkái. Magyar Remekírók) | 201 |
| ARANY JÁNOS: Az elveszett alkotmány (részlet). (Arany János: Összes művei. Franklin) | 204 |
| ARANY JÁNOS: A szegény jobbágy (Arany János: Összes művei. Franklin) | 216 |
| BAJZA JÓZSEF: Jóslat (Bajza J.: Munkái. Magyar Klasszikusok) | 218 |
| TOMPA MIHÁLY: A gólyához (Horváth: Magyar versek könyve) | 220 |
| ARANY LÁSZLÓ: A délibábok hőse (részlet). (Arany L.: Munkái. Magyar Remekírók) | 221 |
| VAJDA JÁNOS: Végrendelet (Vajda J.: Költeményei. Franklin, 1895) | 224 |
| VAJDA JÁNOS: Húsz év mulva (Vajda J.: Költeményei. Franklin, 1895) | 225 |
| VAJDA JÁNOS: Harminc év után (Vajda J.: Költeményei. Franklin, 1895) | 225 |
| REVICZKY GYULA: Arany Jánosnak (Koroda P.: Reviczky Gyula öszes költeményei. (Athenaeum) | 226 |
| KOMJÁTHY JENŐ: Emléksorok (Komjáthy J.: A Homályból, 1895) | 228 |
| SZABOLCSKA MIHÁLY: Salzburgi csapszékben (Szabolcska: Válogatott versek könyve. Singer és Wolfner) | 228 |
| GYULAI PÁL: A táblabíró (Gyulai P.: Munkái. Magyar Klasszikusok) | 229 |
| VI. A jelen | |
| ADY ENDRE: Fölszállott a páva (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 230 |
| ADY ENDRE: Az ős Kaján. (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 230 |
| ADY ENDRE: Harc a Nagyúrral (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 233 |
| ADY ENDRE: A téli Magyarország (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 234 |
| ADY ENDRE: A grófi szérűn (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 235 |
| ADY ENDRE: Esze Tamás komája (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 236 |
| ADY ENDRE: Az öreg Kúnné (Ady E.: Összes versei.Athenaeum) | 236 |
| ADY ENDRE: Gőzösről az Alföld (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 237 |
| ADY ENDRE: Ének aratás előtt (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 238 |
| ADY ENDRE: Véres panorámák tavaszán (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 238 |
| ADY ENDRE: Ember az embertelenségben (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 240 |
| ADY ENDRE: A mesebeli János (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 241 |
| ADY ENDRE: Az eltévedt lovas (Ady E.: Összes versei. Athenaeum) | 242 |
| TÓTH ÁRPÁD: Őszi szántás (Tóth Á.: Összes versei. Athenaeum) | 243 |
| TÓTH ÁRPÁD: Aquincumi kocsmában (Tóth Á.: Összes versei. Athenaeum) | 244 |
| TÓTH ÁRPÁD: Szent nyomorék, riadj! (Tóth Á.: Összes versei. Athenaeum) | 245 |
| TÓTH ÁRPÁD: Fénylő búzaföldek között (Tóth Á.: Összes versei. Athenaeum) | 247 |
| KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Ó, hányszor látlak... (Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai. Révai) | 248 |
| JUHÁSZ GYULA: Magyar tél (Juhász Gy.: Hárfa. Genius) | 249 |
| JUHÁSZ GYULA: Tápai lagzi (Juhász Gy.: Hárfa. Genius) | 249 |
| JUHÁSZ GYULA: Magyar tél (Juhász Gy.: Hárfa. Genius) | 250 |
| JUHÁSZ GYULA: A tápai Krisztus (Juhász Gy.: Hárfa. Genius) | 251 |
| JUHÁSZ GYULA: Fructidor (Juhász Gy.: Hárfa. Genius) | 251 |
| BABITS MIHÁLY: Fortissimo (Babits: Összes versei. Athenaeum) | 252 |
| BABITS MIHÁLY: Szíttál-e lassú mérgeket? (Babits: Összes versei. Athenaeum) | 254 |
| BABITS MIHÁLY: A gyémántszóró asszony (Babits: Összes versei. Athenaeum) | 254 |
| BABITS MIHÁLY: Petőfi koszorúi (Babits: Összes versei. Athenaeum) | 256 |
| BABITS MIHÁLY: Politika (Babits: Összes versei. Athenaeum) | 256 |
| BABITS MIHÁLY: A magyarok istenéhez (Babits: Összes versei. Athenaeum) | 257 |
| KASSÁK LAJOS: Mesteremberek (Kassák: Földem-virágom. Pantheon) | 258 |
| SINKA ISTVÁN: Simon Virág (Kelet Népe, 1940. 6. sz.) | 259 |
| ERDÉLYI JÓZSEF: Anyám (Erdélyi: Fehér torony. Bartha Miklós Társaság) | 260 |
| ERDÉLYI JÓZSEF: Fekete Kőrös (Erdélyi: Fehér torony. Bartha Miklós Társaság) | 261 |
| ERDÉLYI JÓZSEF: Tavaszi ország (Erdélyi: Fehér torony. Bartha Miklós Társaság) | 265 |
| REMÉNYIK SÁNDOR: Ahogy lehet (Reményik: Romon virág. Révai) | 266 |
| SZABÓ LŐRINC: A rabszolga (Szabó L.: Különbéke. Athenaeum) | 268 |
| SZABÓ LŐRINC: Halott nép (Szabó L.: Harc az ünnepért. Bartha Miklós Társaság) | 271 |
| JÓZSEF ATTILA: Holt vidék (József A.: Összes versei. Cserépfalvi) | 272 |
| JÓZSEF ATTILA: Elégia (József A.: Összes versei. Cserépfalvi) | 273 |
| JÓZSEF ATTILA: A város peremén (József A.: Összes versei. Cserépfalvi) | 275 |
| FODOR JÓZSEF: Szél a tarlókról (Fodor: Összhang nélkül. Athenaeum) | 278 |
| GULYÁS PÁL: Fény esett a parasztba! (Gulyás: Tékozló. Nagy Károly és tsa, Debrecen) | 279 |
| ILLYÉS GYULA: Ozorai példa (Illyés: Rend a romokban. Nyugat) | 280 |
| ILLYÉS GYULA: Óda Európához (Kelet Népe, 1940. 9. sz.) | 281 |
| VII. Népköltés | |
| Népdalok | 286 |
| Közmondások (Margalits Ede: Magyar közmondások) | 298 |
Tétel sorszám:
220
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
82.100 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |