Ruzicska Ilona: A magyar porcellán - Borítóterv: Dallos Hanna
Védőborítós példány
Officina Nyomda és Kiadóvállalat Kft.
(Budapest)
,
Kiadói tűzött kemény papírkötés , 61 oldal
Kiadói tűzött kemény papírkötés , 61 oldal
| Sorozatcím: | Officina képeskönyvek |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 17 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1939, Officina kiadása (Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Bp.), 29 p. + [7] p. + 32 t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Officina Képeskönyvek c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkesztik: Kenyeres Imre és Trencsényi-Waldapfel Imre.
A magyar porcellán. Írta: Ruzicska Ilona.
A fedőlapot Dallos Hanna tervezte, a porcelánokat Haár Ferenc fényképezte. A magyar porcelángyártás kezdeteiről szóló előszót Mihalik Sándor, az Iparművészeti Múzeum őre írta. 32 fekete-fehér, feliratos képtáblával és néhány szövegközti, fekete-fehér gyári jelzéssel illusztrált, valamint előszóval, a képek jegyzékével és a gyári jelzések táblázatával kiegészített kiadás. A könyvet az Officina Nyomda és Kiadóvállalat nyomtatta Budapesten.
Kiadói tűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, színes virágmotívumokkal díszített címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan, jó állapotban, kiadói, enyhén sérült zsírpapír borítófedélben.
Különálló egyedi mellékletként egy ismertető füzettel a Herendi porcelánról.
"Az egyre sűrűbben megjelenő Officina-könyvek közül magasan kiemelkedik Ruzicska Ilona elevenen megírt, színes és érdekes munkája. A magyar porcellán történetét foglalta össze és mutatja be fejlődésének különböző állomásain. Könyvéből megtudjuk, hogy a mult század elejére mennek vissza a magyar porcellángyártás első szálai s fejlődése nem mutat egyenletes vonalat. Jelentőségét a herendi gyártással érte el, amikor európai mértékkel is elsőrangú alkotásokkal dicsekedhetett. Hasonló jelentőségűek a pécsi Zsolnaygyár produkciói. Korszerűség és műérzék határozta meg mind a múltban, mind a jelenben a magyar porcellánkészítő-művészet jellegét. A szép könyvet 32 művészi hatású illusztráció díszíti. Érdekes összeállítást ad még a szerző a magyar porcellán-márkákról is, az 1800 körüli Hollitsch-jelzésektől napjainkig..." - írta a műről a Katolikus Szemle c. lap (1939. augusztus/LIV. évfolyam/8. szám).
A magyar porcellán. Írta: Ruzicska Ilona.
A fedőlapot Dallos Hanna tervezte, a porcelánokat Haár Ferenc fényképezte. A magyar porcelángyártás kezdeteiről szóló előszót Mihalik Sándor, az Iparművészeti Múzeum őre írta. 32 fekete-fehér, feliratos képtáblával és néhány szövegközti, fekete-fehér gyári jelzéssel illusztrált, valamint előszóval, a képek jegyzékével és a gyári jelzések táblázatával kiegészített kiadás. A könyvet az Officina Nyomda és Kiadóvállalat nyomtatta Budapesten.
Kiadói tűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, színes virágmotívumokkal díszített címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan, jó állapotban, kiadói, enyhén sérült zsírpapír borítófedélben.
Különálló egyedi mellékletként egy ismertető füzettel a Herendi porcelánról.
"Az egyre sűrűbben megjelenő Officina-könyvek közül magasan kiemelkedik Ruzicska Ilona elevenen megírt, színes és érdekes munkája. A magyar porcellán történetét foglalta össze és mutatja be fejlődésének különböző állomásain. Könyvéből megtudjuk, hogy a mult század elejére mennek vissza a magyar porcellángyártás első szálai s fejlődése nem mutat egyenletes vonalat. Jelentőségét a herendi gyártással érte el, amikor európai mértékkel is elsőrangú alkotásokkal dicsekedhetett. Hasonló jelentőségűek a pécsi Zsolnaygyár produkciói. Korszerűség és műérzék határozta meg mind a múltban, mind a jelenben a magyar porcellánkészítő-művészet jellegét. A szép könyvet 32 művészi hatású illusztráció díszíti. Érdekes összeállítást ad még a szerző a magyar porcellán-márkákról is, az 1800 körüli Hollitsch-jelzésektől napjainkig..." - írta a műről a Katolikus Szemle c. lap (1939. augusztus/LIV. évfolyam/8. szám).
Előszó
Ásatások, történeti források s a régi magyar kerámiaművészetnek napjainkig fennmaradt számos emléke igazolják, hogy Magyarországon a kerámiát mindenkor megbecsülték. A tudós ásója, vagy a... TovábbElőszó
Ásatások, történeti források s a régi magyar kerámiaművészetnek napjainkig fennmaradt számos emléke igazolják, hogy Magyarországon a kerámiát mindenkor megbecsülték. A tudós ásója, vagy a szántóvető ekéje nyomán a letűnt századok titkait rejtő magyar föld mélyéből előkerülő cserepekből nagy formagazdagság, változatos művészi megmunkálás és rohamosan tökéletesülő technikai fejlődés rekonstruálható és egyúttal szemmel láthatóan bizonyítható, hogy a magyarság a régi keramikai tárgyakat nem csak a mindennapi élet szükségletei gyanánt használta, hanem a kerámia legnagyobb művészi követelményeit és igényeit tartotta állandóan szeme előtt. Őseink ragyogó pompaszeretete nem elégedett meg az ötvöstárgyak csillogásával és a nemes textíliák ragyogásaival, hanem a Kelet titokzatos nagy kincsének tartott porcellánedényeit is mohósággal igyekezett tárházába szerezni. VisszaTartalom
1. Porcellánt utánzó keménycserép; holicsi gyártmányok az 1800. körüli évekből.2. Regéci helyi modorban festett virágdíszes tányér és virágtartó az 1840-es évekből. Báró Rechlrn Farkasné letété az Iparművészeti Múzeumban.
3. Az eddig ismert legrégibb regéd porcellánváza, hideg olaj festéssel, 1831-ből. Báró Rechlin Farkasné letéte az Iparművészeti Múzeumban.
4. Neobarokk tejszínkannácska, nemzetiszínű vonal-díszítéssel, a herendi gyár alapítási évéből (1839). Azonos stílusú kávéskannácska virágfestéssel 1840-ből. (A herendi gyár múzeumából.)
5. Teás- és tejszínkanna 1846-ból. (A herendi gyár múzeumából.)
6. A herendi gyár egykori égését (1843) és egy bakonyi betyárt (Milfait Ferencet) ábrázoló tányér. (Utóbbi: pápai, 1836-beli fayence után.) (A herendi gyár múzeumából.)
7. „Orgonás nő" a herendi gyár múzeumának egyik legrégibb figurája.
8. „Kakasok", a herendi gyár múzeumának legrégibb figura-csoportjából.
9. Herendi feketekávés készlet, balatonfüredi és tihanyi látképekkel, a mult század közepéről. (A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.)
10. „Moriamur Pro Rege Nostro!" felírású nagy tál, készült az 1851. évi londoni kiállítás alkalmából. (Az Iparművészeti Múzeum tulajdona.)
11. Liechtenstein hercegi család részére készült áttört kosár mása. (Herendi múzeum.)
12. I. Ferenc József mellszobra és empire váza, az ó-bécsi gyár eredeti gipszformáiból, Herenden készült példányok. Középen a bécsi gyár gipszformáinak egyike.
13. Leveses és pecsenyés tál, ó-meisseni stílusban festett herendi példányok, a mult század közepéről. (Herendi múzeum.)
14. A cári család részére készült szamovár mása a herendi gyár múzeumában.
15. Duplafalú áttört söröskancsó és díszváza „Wales" modell, I. Ferenc József ajándéka a bécsi világkiállítás alkalmából VII. Edward angol király számára. Másolat. (Herendi múzeum.)
16. Népéletből vett romantikus stílusban készített kávéskészlet, készült 1862-ben. (Herendi múzeum.)
17. Kávéskészlet az olasz (Sard) királyi családnak a mult évszázad közepén szállított Ming-készletből. (Herendi múzeum.)
18. Fedeles tál, Erzsébet királyné gödöllői készletéből. (Herendi múzeum.)
19. Az 1900. évi párizsi világkiállításra készült vázák „Pate sur pate" technikával. Az ily gyártmányú készítményekért kapta Herend a világkiállítás nagydíját. (Herendi múzeum.)
20. Íróasztal-készlet a lepkés, úgynevezett „Victoria" mintával. E mintát Victoria angol királynő részére tervezték. (Herend.)
21. Selyemernyős asztali lámpa, a windsori herceg halas mintájával. (Herend.)
22. Déryné, Ligeti Miklós terve, 1936. (Herend.)
23. Fésülködő Vénus. Tervezte Lux Elek, 1929. (Herend.)
24. Matyó leány. Csapvári Károly terve, 1934. (Herend.)
25. Lux Elek Ülő Matyó Madonnája, 1938. (Herend.)
26. Teles Ede Hüvelyk Matyi-ja, 1937. (Herend.)
27. Furulyázó parasztfiú. Kovács Margit terve, 1936. (Herend.)
28. Bagoly könyvtámasz. Hubay Andor terve, 1925. (Herend.)
29. Csodaszarvas, Illyefalvi Lőte Éva terve, 1936. (Herend.)
30. Izsó Miklósnak a Szépművészeti Múzeumban levő terrakottái után tervezte Gácser Kata, 1938. (Herend.)
31. Fali tányérok. Budavár visszafoglalásának 250-edik évfordulója alkalmából. Lakatos Arthur terve, 1937.
32. Szomor László Fekete Madonnája. Zsolnai porcellán. Székesfővárosi Képtár, Budapest.
Vissza
Tétel sorszám:
266
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |