Fekete István: Zsellérek (Tiltólistás kötet)
Regény/Védőborítós példány
Szerző
Fekete István
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 334 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
21 cm x 14 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2021-07-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1939], Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 334 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Zsellérek. Regény. Írta: Fekete István.
A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regénypályázatának díjnyertes műve. A kötetet nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, alakos-ábrás illusztrációval, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, feliratos, enyhén elszíneződött könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban, eredeti, színes feliratos, illusztrációval ellátott, fülszöveges, kissé sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Közeli barátjával, Csathó Kálmánnal együtt a magyar „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők egyik legolvasottabb magyar írója. Műveit az ember-, állat- és természetszeretet, valamint az egyetemes humánum uralja. Jelen kötet (Zsellérek) 1939-ben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán (melyre összesen 193 író küldte be pályaművét) megkapta a 3000 pengős első díjat. A kötet népszerűségét mutatja, hogy 1939-1944 között hét kiadást ért meg. Csak a rendszerváltozás után, 1994-ben jelent meg újra, csonkítatlan formában, mivel a regény bemutatja a magyarországi vörösterror hétköznapi valóságát. Ez a sokáig agyonhallgatott remek regény az író korai remekművei közé tartozik.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Részlet a könyvből:
"Egy haris kiáltott a réten, aztán újra csend lett, csak a lovak dobbantak néha, mert a meleg odadőlt a kocsi mellé és sok volt a bogár.
Délre járt az idő. A vadkörtefának...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Egy haris kiáltott a réten, aztán újra csend lett, csak a lovak dobbantak néha, mert a meleg odadőlt a kocsi mellé és sok volt a bogár.
Délre járt az idő. A vadkörtefának kerek volt az árnyéka és a domboldalakon fehéringvállas asszonyok vitték az ebédet.
Jó volt ez a csend. összeértem benne a földdel, az éggel, a remegő levegővel, és nehéz lett volna megmozdulni, mert kapaszkodó két kezemmel megmarkoltam az aszott füvet és úgy éreztem, ujjaimnak gyökere nőtt mélyen a hűvös földben.
Hátam a vadkörtefának támasztottam. Fejem alatt a cserepes, kemény kéreg pattant néha és hajam megfogták a repedések, melyekben télen lepkék alusznak bábkoporsójukban.
A lekaszált füvek keserű, tiszta illata lengett körülöttem: íze az inyemre tapadt, melytől könnyű lettem és révedező gondolataim szétcsapták szárnyukat, mert velük együtt határtalan lett a messzeség.
Ez az íz, ez az illat volt a ballagó évek elvetett gondja: maga a szabadság. Ez az illat volt a te Deum, a bizonyítvány, a vakáció.
Kitárult tőle a hullámos dombvidék és közel jött a völgyek kékbehajló messzesége, a fehérlő gyalogutak pántlikája, a patakok ezüst sudara és a puhán szálló szelíd felhők, melyek talán pehelyből voltak és azért kerülték a napot, hogy lángra ne lobbanjanak tőle."
Vissza