Nádai Pál: Ház-napfény-kert
Szerző
Nádai Pál
Könyvbarátok Szövetsége
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 112 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
30 cm x 24 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., k. n. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp.), 112 p. + [3] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Ház-napfény-kert. Írta: Nádai Pál.
Számos szövegközti, fekete-fehér, feliratos fényképpel és rajzzal illusztrált, valamint a szerző utószavával, részletes tartalomjegyzékkel és korabeli hirdetésekkel kiegészített kötet. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány színes feliratos, illusztrált, ezüstszínű címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hátlapon a nyomda egyszínű, alakos-ábrás emblémájának feltüntetésével, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A kötet szerzője, Nádai Pál [szül. Neumann Pál] (Cegléd, 1881. december 15. – Budapest, 1945. június 19.) tanár, művészeti író. A Budapesti Tudományegyetem szerzett tanári diplomát. A Budapesti Reáliskola és az Iparművészeti Iskola tanára, valamint a Galilei Kör tagja és előadója volt. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) keretében művészettörténeti előadásokat tartott. A Magyar Iparművészet c. lap munkatársa volt, valamint több hazai (Huszadik Század, A Hét) és külföldi szaklap is gyakran megjelentette iparművészeti és a művészeti nevelésről írt cikkeit.
"...Nádai könyve kitűnő kalauz azoknak, akik építtetnek, fészket alapítanak, vagy lakásuk szépítésével törődnek. Sok régi előítéletet dönt meg, de az új előítéletekkel szemben is tárgyilagos marad. Pompás ötletei vannak s ezeket gazdagon szórja el könyve lapjain. Vonzó stílusa, eleven előadási módja arra predesztinálja, hogy minél szélesebb körökben végezze el azt a nevelő munkát, melyre hazánkban e téren igen nagy szükség van..." - (G. I., Magyar Művészet, 1933/9. évfolyam).
Előszó
VILÁGTÖRTÉNELEM új fejezete kezdődött a háború után. Új arca van az emberiségnek. És az új archoz új ruha is illik. Az új ruhához pedig új lakás. Milyen lehetne a számító, józan, technikailag oly...
Tovább
Előszó
VILÁGTÖRTÉNELEM új fejezete kezdődött a háború után. Új arca van az emberiségnek. És az új archoz új ruha is illik. Az új ruhához pedig új lakás. Milyen lehetne a számító, józan, technikailag oly kiváló emberiség lakása, ha nem „észszerű" ? Volt idő, mikor a lakástól azt kívánták, hogy kedélyes legyen. Azután az volt a jelszó, hogy „Díszítsd lakásodat !" Utána az anyag őszinteségére vetették a fősúlyt: ne hazudjon, ne csaljon, ne nagyzoljon a lakás. Azután jött a
háborúkban csüggedtté vált emberiség. Ez azt mondja : semmi felesleges pátoszt nem kívánok a lakásomtól. Csak észszerű legyen !
Elég idő telt el a világháború óta. Elég alkalmunk volt arra, hogy megfigyeljük a haladás irányát. Az észszerűség, mely a modern lakás zsinórmértéke, édestestvére a rációnak meg a racionalizálásnak, mely a technikában s a gazdasági életben lett úrrá. Hol vannak a legendás idők házasodni készülő párjai
puha fészek után sóvárgó vágyaikkal ? Amerikából egy új emberiség új lakásideálja jön feltarthatatlanul: két hajókabin nagyságú szobával. Beépített szekrények. Rúgóra járó ágyak. Csapószékek. Villanykonyhában sütő-főző, vasaló asszonyok. Még egy gombnyomás a technika fejlődésében s egyetlen központ fogja láthatatlan hullámokkal mozgásba hozni a lakásgépet. A kappansütő nyársakat a konyhán. A porszívó és fertőtlenítő készülékeket az üvegfalú szobákban. „Aszeptikus ház" — ez volt egy német építészeti kiállítás címe és foglalatja. A ház, mely olyan, mint a sebész műtőszobája. Üveg,
nikkel, réz, csempe. És semmi bacillus. Virgonc gyerekek, száz évig élő adófizetők. Semmi érzelgősség. Csak semmi fantázia — fiatal házaspárok ! Az észszerűség kilowattokat, standard-bútorokat ír elő, — nem foteleket, amik energiákat pazarolnak el s nem ablakfüggönyszárnyakat, melyek bacillustelepek !
Vissza
Tartalom
| A mai ember és lakása | |
| Észszerűség és romantika | 7 |
| A térérzés mint életelv | 9 |
| A leépített hangulatok | 9 |
| A levegősség feltételei | 10 |
| Az építés parancsolatai | 10 |
| Az alaprajz kiskátéja | 11 |
| Az alaprajzból minden kiderül | 11 |
| A helyiségek mérete, célja, elrendezése | 12 |
| A városlakó szomszédai | 14 |
| A földszint és az emeletek | 14 |
| Falak és áttöréseik | 14 |
| Meghitt sarkok | 15 |
| A kétféle lakásforma | 15 |
| A polgári lakás | 15 |
| A kisember lakása | 26 |
| A törpelakás és a növekvő lakás | 29 |
| A lakás mint üzem | |
| A háztartás egyszerűsítése | 32 |
| A gépek kérdése | 34 |
| Az észszerű konyha | 36 |
| Fűtésgazdaság | 39 |
| Világítási technika | 49 |
| A padozat | 51 |
| A falsíkok élete | 52 |
| A testkultúra és eszközei I., II. | 54 |
| Szolgáink a bútorok | |
| Az ülőbútorok | 56 |
| A kényelem története | 56 |
| A hall | 57 |
| Az úriszoba | 57 |
| Assszonyszoba | 58 |
| Fémbútorok | 58 |
| Az egyszerű ülőbútor | 60 |
| Hálóbútorok | 60 |
| Vidám gyermekszobák | 62 |
| Szekrénybútorok | 63 |
| Általános elvek | 63 |
| Könyvszekrények, könyvespolcok | 63 |
| Üvegszekrények | 73 |
| Kombinált szekrénybútorok | 73 |
| Sok asztalt! | 74 |
| Az ebédlőasztal | 74 |
| A teaasztal | 75 |
| A tükörasztal | 76 |
| Apróbútorok | 76 |
| Bútorbevonások | 77 |
| Hasznos és kellemes tárgyak | |
| Függönyök | 78 |
| Egy kis szőnyegtudomány | 79 |
| Tükör | 80 |
| Képek keretezése | 81 |
| Üvegedények | 82 |
| Tárgyak az asztalon | 84 |
| Kevés, de jó kézimunka | 85 |
| Természet a szobában | 86 |
| Virágok | 86 |
| A halott természet | 87 |
| Életünk a természetben | |
| A "saját kert" | 88 |
| Az örök ábránd | 88 |
| A tetőkert | 98 |
| A kiskert | 98 |
| A lugasok | 99 |
| Kertibútorok | 100 |
| Nyaraló-épületek | 100 |
| A tutajház | 100 |
| A vasárnapi házikó | 109 |
| Táborozások | 110 |
Vissza