Kodolányi János: Vízöntő I-II. - Borítóterv: Z. Szűcs Erzsébet
Mese - Védőborítós példány
Szerző
Kodolányi János
Szöllősy Könyvkiadó
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 556 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2021-07-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1948], Szöllősy Könyvkiadó (Kulcsár Andor Sokszorosítómester Könyvnyomdája, Bp.), 275 p. + [1] p., 281 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Vízöntő I-II. (egységes külön kötetekben). Mese. Írta: Kodolányi János.
A borítólapot Z. Szűcs Erzsébet tervezte. Készült a szabadságharc 100.-ik évfordulóján. Korabeli könyvhirdetésekkel kiegészített kötetek. Nyomtatta Kulcsár Andor Sokszorosítómester Könyvnyomdája Budapesten. A címlapokon ceruzás tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban, színes feliratos, színes, alakos-ábrás, illusztrációval ellátott, fülszöveges, enyhén sérült, kiadói borítófedélben.
A szerző, Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) magyar író, újságíró. A népi írók kiemelkedő, gazdag életművet hátrahagyó képviselője. Munkássága valamennyi irodalmi műnemre kiterjedt (líra, dráma, epika, ezen belül a novella és regény, továbbá az esszé). Életének inkább késői szakaszában regényíróként nemcsak a magyar, hanem a világirodalom nagyjai sorába is beírta magát, műveit több nyelvre is lefordították. Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő; Új ég, új föld), a magyar kora középkort, illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Julianus barát; A vas fiai) feldolgozó regényei örökzöldek és meghatározóak. A szerzőnek ez a "meséje" egy igazi mítoszregény, ami önálló és mágikus elemekkel tarkított megdöbbentő világot mutat be, ami önéletrajzi és spirituális élményeket, mitikus világlátást, filozófiai eredetű okfejtéseket, valamint áttételesen szatirikus társadalomkritikát is tartalmaz. Ez a lenyűgöző mágikus "mese" a mai ember számára egyben beavatás és figyelmeztetés is egyszerre, ami felejthetetlenné teszi a regényt.
Előszó
Részlet:
A világ úgy csukódott be Utnapistim előtt, mint egy álmatagon forgatott könyv É-kur híres könyvtárában. Legalább ez jutott eszébe, amikor csodálkozva dörzsölte szemét egy hajnalon....
Tovább
Előszó
Részlet:
A világ úgy csukódott be Utnapistim előtt, mint egy álmatagon forgatott könyv É-kur híres könyvtárában. Legalább ez jutott eszébe, amikor csodálkozva dörzsölte szemét egy hajnalon. "Hogyan? - gondolta megütődve. - Tán nem lép fel Samas, a hős, a Világ Kapujának küszöbén?" Kilépkedett szobájából az emeleten körbefutó nyílt tornácra s szétnézett. Samas, a hős, átlépte ugyan a Világ Küszöbét, de fénye nem ragyogott. Szürke homály feküdte meg a várost, mintha finom, tapinthatatlan hamu szitált volna. Utnapistim fölemelte csupasz, ráncos arcát az égre: szürke volt az égbolt, mint a vas. Nannar ijesztő vérvörös korongja vadul izzott az északi látóhatár fölött, a Nap sugarai is melegen tűztek, a kettős fényben meg-megcsillantak Anu templomának a lapos háztetők fölé emelkedő fehér terraszai, távolabb látszottak az elnyúló hegygerincek, az országút szalagja is láthatóan kanyargott a szélben görnyedő óriási páfrányok között.
Vissza
Fülszöveg
Ura és irányítója-e az ember a történelemnek? Kozmikus erők szabják-e meg sorsát, vagy a saját szabad akarata? Ösztönei mentik-e meg, vagy az emberi értelem? Lassú "fejlődés" alakítja-e, vagy...
Tovább
Fülszöveg
Ura és irányítója-e az ember a történelemnek? Kozmikus erők szabják-e meg sorsát, vagy a saját szabad akarata? Ösztönei mentik-e meg, vagy az emberi értelem? Lassú "fejlődés" alakítja-e, vagy világkatasztrófák robbanásszerű lökései? Őrzi-e még az ősi isteni kinyilatkoztatást, vagy örökre elveszítette? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kodolányi Jánost új nagy művében, a Vízöntőben.
Mesét ír, de modern mesét; amelyben öszefonódik őstörténet, biológia, kultúrtörténet, csillagászattan, fizika és vallástudomány. A Földet még óriáspáfrányok és zsúrlók borítják, a mocsarakban szauruszok és őskígyók henyélnek. Az égboltozaton még nem sugárzik a Hold. De ezt a történelemelőtti mesebeli világot már benépesíti az Ember, s mágikus erőfeszítései nyomán bástyákkal körülvett városok, óriási templomok, tornyok és gátak emelkednek. A mese hősei valóságos örök emberek, az író könnyed vidámsággal, hol voltaire-i gúnnyal, hol meleg részvéttel, hol költészettel formálta meg őket. Tragikus helyzeteik megnevettetnek, mulatságos tetteik szívfacsarók. A dialektikus ábrázolás nagy próbája ez a mű.
Kodolányi János régóta - ama tragikus március óta - nem szólalt meg. Új műve gyökeresen más, mint az eddigiek. Hogyan látja az ember és a történelem, az ember és a társadalom viszonyát? Miképpen ítél háború és béke, forradalom és fejlődés, szabadság és rabszolgaság, egyéni akarat és végzet kérdéseiben?
Nem ítél, csak szemlél és játszik. A játék igazsága, az igazság játéka a Vízöntő.
Vissza