Heimler Károly, Dr.: Soproni képeskönyv (Sopron egykori polgármesterének ajándékozási bejegyzésével ellátott példány)

Előszó

Egy szűkszavu és mégis beszédes könyvet bocsátunk útjára. Célja: - szeretetet kelteni Csonkamagyarország legpatinásabb, legérdekesebb városa, a „Civitas fidelissima" iránt, és ahol ez a szeretet megvan, ott, ha lehet, még jobban elmélyíteni azt. Feladata: - feltárni egy ódon város értékeit és szépségeit azok előtt, akik még nem ismerik és emlékeztetni rájuk azokat, akik már fölfedezték. Uj barátokat akar szerezni Sopronnak és a régieket még szorosabban ide akarja fűzni. Eszköze: - a kép, a vizuális átélés, mely közvetlenebb és meggyőzőbb a nyomtatott betünél. Ebben a könyvben a szavakat artisztikus, régi épületek, a mondatokat történelmi levegővel telitett terek és uccák pótolják. A gondolatjelek: barokk-homlokzatok megtört ivei, a felkiáltójelek pedig finomművü erkélyek és tornyok, amelyekről a szem végigtekinthet a kertek, erdők és hegyek koszoruján, a szőlőkertek hullámain, el egészen a titokzatos Fertőig. Azt akarjuk, hogy a kereső ne a szavak és betük mankóján járva találja meg Sopront, hanem Sopron maga tárja fel kincseit: képekben, melyek lelkét tükrözik. És nemcsak a mi korunknak akarjuk megmutatni az ősi várost, hanem az utódoknak is, akik már nem találnak meg mindent abból, ami ma még áll, azonban a leggondosabb oltalom ellenére is évről-évre pusztul. Amit ebben a kötetben Sopron régi és leendő barátai elé tárunk, az csak kezdet, alap, amelyen tovább fogunk építeni. Sopron oly gazdag kultúrtörténeti értékekben és természeti szépségekben, hogy azokat egy kötetben amugy sem lehet összefoglalni. Köszönetet mondunk Sopron szabad királyi város törvényhatóságának, dr. Thurner Mihály polgármester úrnak, aki felismerve e mű jelentőségét, hathatósan pártfogolta vállalkozásunkat, vitéz dr. házi Jenő városi főlevéltáros úrnak, dr. Mihályi Ernő főiskolai tanár úrnak, Pöttschacher Rudolf és Becht Rezső uraknak, akik értékes munkájukkal segítségünkre voltak, továbbá a Soproni Városszépítő Egyesületnek és a budapesti Sopronmegyei Kör elnökségének és végül mindazon közületeknek és magánosoknak, akik elősegítették művünk megjelenését. Abban a reményben küldjük utjára az első soproni képeskönyvet, hogy munkánk megértő fogadtatásra talál és tovább növeli a "leghűségesebb város" barátainak táborát. Sopron, 1932 karácsony havában. Vissza