Herczeg Ferencz: Mutamur I-II.

Budapest, [1892], Singer és Wolfner kiadás (Hungária Könyvnyomda, Bp.), 145 p. + [1] p.; 134 p.

Első kiadás. Mutamur I-II. (két kötet egy könyvben). Írta: Herczeg Ferencz.

I. kötet: Huszonhat elbeszélés.
II. kötet: Mesék a millenium korából.

A könyvet a Hungária Könyvnyomda nyomtatta és Gottermayer Nándor Kötészeti Műintézete kötötte, Budapesten.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, színes virágmintás díszítéssel ellátott, utószínezett címlappal, aranyozott feliratos, álbordás könyvgerinccel, színes, indamintás, kiadói előzéklapokkal, szépen körbe színezett lapélekkel, dombornyomott, dupla keretes hátlappal, a kötészet feltüntetésével, hiánytalan, jó állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Herczeg Ferenc (1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró. A Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója. A Temesvári Piarista Gimnáziumban tanult, majd Budapesten volt joghallgató és ügyvédjelölt. Egy kardpárbaj apropóján a váci fegyházba került, itt írta meg a Fenn és Lenn c. első regényét, amellyel a Singer és Wolfner Könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát is megnyerte. 1891-ben Rákosi Jenő felfigyelt "Egy kard affaire" c. tárcájára és a "Budapesti Hírlap"-hoz szerződtette mint állandó tárcaírót. Ekkor novellák és vígjátékok helyett már történelmi drámákat, regényeket kezdett írni, amikkel hatalmas sikere lett. 1893-ban a Nemzeti Színház bemutatta A dolovai nábob leánya c. első drámáját, mely az év során huszonötször került előadásra és nagy siker lett. Az "Új Idők" c. népszerű irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke. A területi revíziói következetes képviselőjeként többször is nyilatkozott a hazai és a nemzetközi sajtóban egyaránt.
A korabeli sajtó így mutatta be a kötetet:
"Három részből áll a kötet.
Első elbeszélése a Muta­mur (melyről nevét is kapta). Ebben is megkap a szí­nek változatossága, bizonyos nyers, de jól eső humor és meglep az a könnyűség, melylyel az elbeszélő a napló formáját érdekessé teszi. Terka naplója (ez a Mutamur alczíme) nem szubjektív ömlengés, unalmas szószaporí­tás. Frissen, gyorsan mesél ebben is Herczeg és a huszárbekvártélyozást, a lóversenyt és a főúri szalont egyenlő szerencsével jellemzi, mutatja be.
A második rész czíme: «Huszárok». Herczeg Ferencz kedves témája ez a sarkantyús, dolmányos szép kato­naság és még czivilelbeszéléseiben is szívesen szere­pelteti őket. E részben hatalmas szatíráját is kimutatja a szerző.
«Egy kardaffaire» a czíme annak az elbeszélésnek, melyben elmondá, hogy két tartalékos hadnagy, külön­ben békés magánhivatalnokok, miként jő dühbe, mikor czivilbe öltözött aktív tisztek, a «Jaj de hunczfut a német» kezdetű népszerű nótát huzatják. Minden egyes vonást az életből leste el a szerző, a kinek sarkaz- musa éppen oly mélyreható, mint gyengédsége. A «Had- nagyné ö nagysága» ez utóbbi genreben remek.
Mesék a millenium korából, ez a harmadik rész czíme. A Riviérán, a Bánságban, a fővárosban játsza­nak ezek a néha egyszerűen kedves, néha igazán raf- finált szerkezetű elbeszélések. Jó kedvű katonák, blazírt mágnások, szerelmes asszonyok, meggondolatlan leá­nyok tarka tömegben sétálnak el előttünk és mikor a revuenek vége, igazán sajnálkozunk, hogy nem tartott tovább." (Ország-Világ, 1892 (13. évfolyam, 18. szám)

Díszkötéses könyvek
Első kiadás
Gottermayer kötések
Regény, novella, elbeszélés