Témakörök



Lezárt aukciók


Geőcze István, Szendrői : Utazás Braziliába és vissza I-II.

Szerző
Szendrői Geőcze István
Lauffer Vilmos kiadása (Pest) ,
Korabeli félbőr kötés , 365 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 15 cm x 11 cm
ISBN:
Aukció vége:
2021-09-26 20:00

Aukciós tétel adatai

Pest, 1869-1870, Lauffer Vilmos (Rudnyánszky Béla Nyomdája, Pest), VIII p. + 171 p. + [1] p., VII p. + [1] p. + 179 p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Utazás Brazíliába és vissza I-II. (két kötet egy könyvben). Írta: Szendrői Geőcze István.
A jelentékenyebb sajtóhibák tételes jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A címfedél belső oldalán, az előzéklapon, mindkét címlapon, az első kötet címlapjának hátoldalán és néhány oldalon régi tulajdonosi bélyegzés, néhol leltári számjelzés is látható. A köteteket Rudnyánszky Béla Nyomdája nyomtatta Pesten.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, álbordás, enyhén kopott könyvgerinccel, színes ceruzával áthúzott, tollal és ceruzával beírt tulajdonosi bejegyzéssel és megjegyzésekkel ellátott előzéklapokkal, kissé foltos belívekkel, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szendrői Geőcze István (Bacska, 1836. július 25. – Nagybánya, 1900 ?) nyugalmazott magyar királyi honvéd százados. A jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1860-ban harcolt Délolaszország felszabadításáért. Először Garibaldi tiszti testőrségében hadnagy, később főhadnagy és az I. Zuáv-zászlóaljban századparancsnok volt. 1864 és 1866 között beutazta Braziliát, majd miután hazatért a magyar miniszterelnökség fogalmazója lett. 1870-ben belépett a magyar királyi honvédség soraiba, mint főhadnagy, ezt követően a Ludovica akadémián tanított. 1876-ban kinevezték századosnak, majd nyugdíjba vonult 1884-ben.
"...Szendrői Geőcze István műve, melyből lapunk is közlött egy pár érdekes mutatványt, megjelent két kis kötetben, csinos kiállítással. Ajánljuk olvasóinknak. Eleven leirások, melyeken a közvetlen szemlélet minden sorban meglátszik, egy távoli világrész érdekes képét tüntetik szemeink elé. A délamerikai nagy birodalom természeti s társadalmi életének meglepő jelenetei, élethiven s ügyes összeállítással, érdeklődésünket folyvást ébren tartva, vonulnak el szemeink előtt. E kis mű, méltó helyet foglal el útleírásaink sorában. S irodalmunk nevében köszönetet kell mondanunk a fiatal szerzőnek, ki uti tapasztalataival ily vonzó modorban ismertetett meg..." - írta a műről a Vasárnapi Ujság c. hetilap (1869. szeptember 05./16. évfolyam//36. szám).

Tartalom

Az első kötet tartalma:
Tengeriút Genuától Rio Janeiroig 1.
Elindulás Genuából 3.
Az első est a tengeren. Óvrendszabályok a hajón. Fekvő helyem. Vízszivárgás a hajóba. Nyomorúságos élelmeztetés. Corsica és a hyéresi szigetek. A csellék (delphinek.) 7
A lioni (oroszlán) öböl. A baleári szigetek és a spanyol partok. Murcia, Carthago 19.
Granada partjai. Balancero csolnakok. Átmenet a gibraltári szoroson 21.
A madeirai, canári, cabo verdei szigetcsoportok.
Vihar Cabo Verdénél 25.
Áthatolás az egyenlítőn. Egyenlítői megkeresztelés. Szélcsend. Tengeri betegség. Az egyenlítői éj 29.
Repülő halak. A forró éghajlati esti felhők. A kis argonauta. Halászat. A paránylialak. A tengeri madarak. 35.
A délamerikai partok 41.
Cabo Frio, Rio de Janeiro. Ácsorgás a kikötő előtt. Czápák. Vontató gőzös. Mámorító virágillat 43.
A rio de janeiroi kikötő. Monté da Assucar. Az erődök. Szigetek 48.
A város fekvése 51.
Braziliáról általában 53.
Kiterjedése. Éghajlata. Rio Grandé, vagy Brazília Magyarhona. A Lancierok. A Xarque. 55.
Brazília hegyrendszere. Fővölgyei. Lakossága. A gyér népesség okai. A színesek és fehérek közti házasság. A különféle színű népfajok. Jog és társadalmi egyenlőség, tekintet nélkül a színre. Indiánok 60.
Brazília szabadelvű alkotmánya. Jó pénzügyi viszonyok. Honvédelmi rendszer. Nemzetőrség. Kis állandó sereg. A sereg és nemzetőrség a paraguayi háború kitörésekor. Önkéntesek szedése. Hazafias áldozatok. Tengerészet 66.
Rio de Janeiro 73.
Bemenet a kikötőbe. Gyümölcsöt áruló néger csolnakosok. Mandioca kenyér. Ambuláns konyha a kikötőben. Alagosta. Cachas ital. Erdei fű-thea 75.
A kiszállás nehézsége a sok boszantó formaságok megtartása miatt. Szerecsen kalauz. Hivatalnokok. Bureaucratia. A brazíliai zászló és czimer. Sárga láz 80.
A vám mint Brazília főjövedelme. Egyéb jövedelmek. Roppant kávé kivitel. Egyéb kivitel. Az alfandega (vámépületek). Az ott dolgozó rabszolgák 85.
Kiszállás Rióban. A meglepő tarka-barkaság a városban. A nép és urak viselete. Koldusok. Tejárusok. Gyaloghintók. Sétalovaglások. Gyümölcs árusnők. Rabnők. Delnők és színes nők. Fényűzés, pipere. A színes úrhölgyek feltűnni vágyás a 89.
A szerecsen nők. A középosztályú színes nők. A kék szemű Mineirák. A fürtös hajú s deli alakú Cabucák 95.
Aranyműves boltok. Chero. Fumo (fekete dohány) és cigarettok. Egy csoport chinai kuli a hal piaczon. A hal- és gyümölcspiacz. Csemegék. Teknős béka zsiradék. Tropicus éghajlati gyümölcsök. Momao. Mangó. Az attól támadó betegség, és orvoslása. Banana. 97.
Az 1% mértföldnyi vizvezetés. Az alkirályi palota. A császári palota. A kosárban fekvő néger koldus. Santa Teresa kolostor. A papok rabszolgái és rabnői. A papok világias életmódja. A »papasszonyságok« 107.
A »Quartel aristocratico« ízletes villák, parkok és a nagyszerű növényzet. Egyházi alamizsnát kéregető elegáns ifjak. 112.
Látogatás O. Th. senatornál A bájos vendég. Szíves fogadtatásunk. A házi úr atyai szivélyességgel megismertet bennünket a braziliai viszonyokkal. Kereskedelem. Gyarmatviszonyok Brazília, Laplata és Urugay-ban. Brazília főgyarmatai 115.
A jardim publico. Nagyszerű kilátás a kert erkélyéről. A gyarmat hivatalban. A gyarmatosok elszállásoltatása 125.
Csolnakazás S. Antonio szigetre. Az agg néger története 129.
A s. antonio kolostor. A sziget belseje, növényzete. Brazíliai indolentia egyrészt, nemzeti önérzet másrészt. Ciri tengeri pókok. Halászai Cormorán madarak 135.
Nyugtalan éj. Serenada. A rabszolgák táncza. A portugál zene jellege. A Lafarnicha gyík. A barata bogarak A hörgő kakas 145.
Bemenet a városba. Bio nevezetesebb épületei. Utak. Vasutak 151.
Kirándulás gőzösön Nichteroy városba. Néger bál, csata tánczok. Visszatérés a szigetre. Az esti förgeteg 154.
A roppant hőség. Enjenho Velho külváros. Tropicus növényzet. A Jaqueira kenyérfa és gyümölcse. A »kígyók« szigete. A fellegvár. Hajóda (dock) a sziklában. Hajógyár. Kitűnő fák. A paroba fa. Fegyvertár. 161
Elindulás Santa Catarinába. Találkozás egy volt garibaldista bajtárssal. Santa Catarina partjai. A santa catarinai tengerszoros 167.

A második kötet tartalma.
Santa Catarina 1.
Megérkezés. A gyarmatosok fafészere. A veszedelmes Bicho homokbolha 3.
Á fuguettik. Máglyák. Húsvéti processiók. 7. A székesegyház. A talajzaton ülő senhorák. A város épületei. A régi erőd rommaradványai. S. Catarina kereskedelme. Rovar-kereskedés. Építészeti fa 13.
Az 1600 négyszögmértföldnyi őserdő. A tartomány éghajlata. Tropicus és európai növényzet. A tartomány lakossága. Arany termékek 17.
A rabszolgasági viszonyok 23.
Itajahy. 33
Csolnakázás a tengeren Itajahyba. Itapacoroya. A néger halász. Az Itajahy folyam sziklás torkolatja. A veszedelmes bejárás. Urubu madarak. A barra do rioi panorama. 35.
Narancság mint vitorla. A Kio Itajahy és mellékfolyói 42.
A tupinainba vagy bögre vadindusok. Erejök. Életmódjuk. Támadásaik. Engesztellietlen gyülölségök a feliérek iránt. Kegyetlenkedéseik. A rabszolgák mint kalauzaik. . . 44.
A »Colonia di nuova Italia« gyarmat elpuszti-tása a Bögrék által. A Bogrék ősgyülöletének oka. A missicnáriusok a Tupinam-báknál. A zsarnokoskodó portugál urak. Pizarro müvének folytatása 49.
A Tupinambák nyilai. Családi viszonyaik. Vélemények vallásukról. Gyülekezeteik. A nők. Gyermekeik. Házassági viszonyaik. Az ellopott portugál leány. A Blumenau gyarmatban megsebesült Bögre 54.
Expeditio a Tupinambák ellen 62.
»Santissimo sacramento Villa de Itajahy.« A Domok. Itajahy kereskedelme. Átusztatás a folyamokon. Olcsó lovak. Azok élelmezése és tartása. A braziliaiak nyerge és egyéb lószerszámaik. A nők és gyermekek utazása lóháton 69.
Tovább csolnakázás az Itajahy folyamon. Vízi kigyók. Fatörzsek. Halak. Kis fajta crocodil. Vizi madarak. Fekete lúd. Rio Pequeno. A gőzös bogár. Egy éj a szabad ég alatt. 76.
Tovább utazás gyalog az Itajahy mentében. Baqueirok. Gyarmattanyák. Házi állatok. Egy kis fajta kecske. Sertés tenyésztés. Margarida. Dohány ültetvények. Czukornád mivelés. A czukor házi készitése. Melissa. Ca-chas. A trigonocephalus és a veszedelmes jararaca kigyó 82.
Az uton sütkérező óriás kigyó 89.
A taboleiro erdő. Nagy liliomok. A kigyókat leső Caoha. Cararacai madarak. Tanagres. Uraponga. Deliczék (colibrik.) Vad ananász. Majmok. Majomsült. A meglőtt majom és kicsinyje. Guyaba és figueira gyümölcs. A capucinus majom 91.
Az alpim és talha burgonyafajok. A nagy, s veres bélü batata doce. A piroll madarak. A szép tollú Tucán 99.
Éjjeli szállás egy gyarmattanyán. Fandango táncz. 102
Blumenau 105
A város hely és gyarmat. A gyarmat alapítása és jelen viszonyai. A rabszolgatartás tilalma. Doctor Blumenan érdemei a gyarmatügy előmozditását illetőleg. Helyhatóság. Iskolák. Népesség. Épitészet. Kereskedelem. A helyiség vázlata 107.
Beszállásolás. A fehér kigyó. Mosquidók. Varangyok. Vándorhangyák. A Tanajuras hangya. 114. Bevásárlás és elindulás az őserdőbe. A rio benedictoi vízesés. Az őserdő növényzete. Az erdők legsűrűbbje 119.
A brazíliai vadászat módja. Vad pulykák és vad tyúkok. Inhambu. Foglyok. Kajdácsok. A párja után búsongozöld galamb. Pombinha. Jacubembem 125.
A rancho (kunyhó) összeállítása. A fedő bambusz. Halászat Az éj az őserdőben. Aguti nyúl. Éjjeli majmok. Lajhár. Onka. A saiba. Joao de Barros. Kajdácssült 129
Erdőirtás. A siklós kigyó. Méhfészkek. Lesvadászat az óriás figueira aljában. Gubacs pipa. Veádo őz. Vaddisznó. Hangyász. Tapir. A palmita mint étel. Uistiti majmok. 134.
Majom concert. Vadfogók. Jaguár fogás 139.
Barra do Rióból Rio de Janeiróba, . . . 145.
Az Ilha dos Porcos kikötő. Az Ilha do 1' Est kecskéi. A venda melletti cócus liget. Uria és Candidi madarak. Ipecacuana. 147.
Rio. Elkésés az európai gőzösről. Alcazá . Mademoiselle Aimée. 150
A s. cristovaoi császári palota és kert. A gondosan ápolt Independencia bokor. 155.
Visszahajózás Európába 160.
Osztriga fészkek, Czetek. Halászat. Rosz élel-meztetés. Férges kétszersült. A tengerész élete. Franczia vendégszeretet. Kedvezőtlen szél. A tropicus szőlő. Találkozás egy angol hajóval. Az ellenszél túlságosan észak felé terel bennünket 161.
Szélcsend az azori szigeteknél. Egy északamerikai hajó maradványai. A Merou hal. Czápafogás és a czápa bőréhez tapadt nadály-hal. Czethalászhajó. Látogatás a nyilt tengeren. A vihar előjelei 166.
A nyolcz napig tartó rémletes vihar. Cadix. Gibraltár. Az úszó tűz. Ujabb vihar a lioni öböl előtt. Megérkezés Marseillebe 173. Vissza
Tétel sorszám:
153

Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
78.000 Ft Licitek száma: 32



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!