Geőcze István, Szendrői : Utazás Braziliába és vissza I-II.

Tartalom

Az első kötet tartalma:
Tengeriút Genuától Rio Janeiroig 1.
Elindulás Genuából 3.
Az első est a tengeren. Óvrendszabályok a hajón. Fekvő helyem. Vízszivárgás a hajóba. Nyomorúságos élelmeztetés. Corsica és a hyéresi szigetek. A csellék (delphinek.) 7
A lioni (oroszlán) öböl. A baleári szigetek és a spanyol partok. Murcia, Carthago 19.
Granada partjai. Balancero csolnakok. Átmenet a gibraltári szoroson 21.
A madeirai, canári, cabo verdei szigetcsoportok.
Vihar Cabo Verdénél 25.
Áthatolás az egyenlítőn. Egyenlítői megkeresztelés. Szélcsend. Tengeri betegség. Az egyenlítői éj 29.
Repülő halak. A forró éghajlati esti felhők. A kis argonauta. Halászat. A paránylialak. A tengeri madarak. 35.
A délamerikai partok 41.
Cabo Frio, Rio de Janeiro. Ácsorgás a kikötő előtt. Czápák. Vontató gőzös. Mámorító virágillat 43.
A rio de janeiroi kikötő. Monté da Assucar. Az erődök. Szigetek 48.
A város fekvése 51.
Braziliáról általában 53.
Kiterjedése. Éghajlata. Rio Grandé, vagy Brazília Magyarhona. A Lancierok. A Xarque. 55.
Brazília hegyrendszere. Fővölgyei. Lakossága. A gyér népesség okai. A színesek és fehérek közti házasság. A különféle színű népfajok. Jog és társadalmi egyenlőség, tekintet nélkül a színre. Indiánok 60.
Brazília szabadelvű alkotmánya. Jó pénzügyi viszonyok. Honvédelmi rendszer. Nemzetőrség. Kis állandó sereg. A sereg és nemzetőrség a paraguayi háború kitörésekor. Önkéntesek szedése. Hazafias áldozatok. Tengerészet 66.
Rio de Janeiro 73.
Bemenet a kikötőbe. Gyümölcsöt áruló néger csolnakosok. Mandioca kenyér. Ambuláns konyha a kikötőben. Alagosta. Cachas ital. Erdei fű-thea 75.
A kiszállás nehézsége a sok boszantó formaságok megtartása miatt. Szerecsen kalauz. Hivatalnokok. Bureaucratia. A brazíliai zászló és czimer. Sárga láz 80.
A vám mint Brazília főjövedelme. Egyéb jövedelmek. Roppant kávé kivitel. Egyéb kivitel. Az alfandega (vámépületek). Az ott dolgozó rabszolgák 85.
Kiszállás Rióban. A meglepő tarka-barkaság a városban. A nép és urak viselete. Koldusok. Tejárusok. Gyaloghintók. Sétalovaglások. Gyümölcs árusnők. Rabnők. Delnők és színes nők. Fényűzés, pipere. A színes úrhölgyek feltűnni vágyás a 89.
A szerecsen nők. A középosztályú színes nők. A kék szemű Mineirák. A fürtös hajú s deli alakú Cabucák 95.
Aranyműves boltok. Chero. Fumo (fekete dohány) és cigarettok. Egy csoport chinai kuli a hal piaczon. A hal- és gyümölcspiacz. Csemegék. Teknős béka zsiradék. Tropicus éghajlati gyümölcsök. Momao. Mangó. Az attól támadó betegség, és orvoslása. Banana. 97.
Az 1% mértföldnyi vizvezetés. Az alkirályi palota. A császári palota. A kosárban fekvő néger koldus. Santa Teresa kolostor. A papok rabszolgái és rabnői. A papok világias életmódja. A »papasszonyságok« 107.
A »Quartel aristocratico« ízletes villák, parkok és a nagyszerű növényzet. Egyházi alamizsnát kéregető elegáns ifjak. 112.
Látogatás O. Th. senatornál A bájos vendég. Szíves fogadtatásunk. A házi úr atyai szivélyességgel megismertet bennünket a braziliai viszonyokkal. Kereskedelem. Gyarmatviszonyok Brazília, Laplata és Urugay-ban. Brazília főgyarmatai 115.
A jardim publico. Nagyszerű kilátás a kert erkélyéről. A gyarmat hivatalban. A gyarmatosok elszállásoltatása 125.
Csolnakazás S. Antonio szigetre. Az agg néger története 129.
A s. antonio kolostor. A sziget belseje, növényzete. Brazíliai indolentia egyrészt, nemzeti önérzet másrészt. Ciri tengeri pókok. Halászai Cormorán madarak 135.
Nyugtalan éj. Serenada. A rabszolgák táncza. A portugál zene jellege. A Lafarnicha gyík. A barata bogarak A hörgő kakas 145.
Bemenet a városba. Bio nevezetesebb épületei. Utak. Vasutak 151.
Kirándulás gőzösön Nichteroy városba. Néger bál, csata tánczok. Visszatérés a szigetre. Az esti förgeteg 154.
A roppant hőség. Enjenho Velho külváros. Tropicus növényzet. A Jaqueira kenyérfa és gyümölcse. A »kígyók« szigete. A fellegvár. Hajóda (dock) a sziklában. Hajógyár. Kitűnő fák. A paroba fa. Fegyvertár. 161
Elindulás Santa Catarinába. Találkozás egy volt garibaldista bajtárssal. Santa Catarina partjai. A santa catarinai tengerszoros 167.

A második kötet tartalma.
Santa Catarina 1.
Megérkezés. A gyarmatosok fafészere. A veszedelmes Bicho homokbolha 3.
Á fuguettik. Máglyák. Húsvéti processiók. 7. A székesegyház. A talajzaton ülő senhorák. A város épületei. A régi erőd rommaradványai. S. Catarina kereskedelme. Rovar-kereskedés. Építészeti fa 13.
Az 1600 négyszögmértföldnyi őserdő. A tartomány éghajlata. Tropicus és európai növényzet. A tartomány lakossága. Arany termékek 17.
A rabszolgasági viszonyok 23.
Itajahy. 33
Csolnakázás a tengeren Itajahyba. Itapacoroya. A néger halász. Az Itajahy folyam sziklás torkolatja. A veszedelmes bejárás. Urubu madarak. A barra do rioi panorama. 35.
Narancság mint vitorla. A Kio Itajahy és mellékfolyói 42.
A tupinainba vagy bögre vadindusok. Erejök. Életmódjuk. Támadásaik. Engesztellietlen gyülölségök a feliérek iránt. Kegyetlenkedéseik. A rabszolgák mint kalauzaik. . . 44.
A »Colonia di nuova Italia« gyarmat elpuszti-tása a Bögrék által. A Bogrék ősgyülöletének oka. A missicnáriusok a Tupinam-báknál. A zsarnokoskodó portugál urak. Pizarro müvének folytatása 49.
A Tupinambák nyilai. Családi viszonyaik. Vélemények vallásukról. Gyülekezeteik. A nők. Gyermekeik. Házassági viszonyaik. Az ellopott portugál leány. A Blumenau gyarmatban megsebesült Bögre 54.
Expeditio a Tupinambák ellen 62.
»Santissimo sacramento Villa de Itajahy.« A Domok. Itajahy kereskedelme. Átusztatás a folyamokon. Olcsó lovak. Azok élelmezése és tartása. A braziliaiak nyerge és egyéb lószerszámaik. A nők és gyermekek utazása lóháton 69.
Tovább csolnakázás az Itajahy folyamon. Vízi kigyók. Fatörzsek. Halak. Kis fajta crocodil. Vizi madarak. Fekete lúd. Rio Pequeno. A gőzös bogár. Egy éj a szabad ég alatt. 76.
Tovább utazás gyalog az Itajahy mentében. Baqueirok. Gyarmattanyák. Házi állatok. Egy kis fajta kecske. Sertés tenyésztés. Margarida. Dohány ültetvények. Czukornád mivelés. A czukor házi készitése. Melissa. Ca-chas. A trigonocephalus és a veszedelmes jararaca kigyó 82.
Az uton sütkérező óriás kigyó 89.
A taboleiro erdő. Nagy liliomok. A kigyókat leső Caoha. Cararacai madarak. Tanagres. Uraponga. Deliczék (colibrik.) Vad ananász. Majmok. Majomsült. A meglőtt majom és kicsinyje. Guyaba és figueira gyümölcs. A capucinus majom 91.
Az alpim és talha burgonyafajok. A nagy, s veres bélü batata doce. A piroll madarak. A szép tollú Tucán 99.
Éjjeli szállás egy gyarmattanyán. Fandango táncz. 102
Blumenau 105
A város hely és gyarmat. A gyarmat alapítása és jelen viszonyai. A rabszolgatartás tilalma. Doctor Blumenan érdemei a gyarmatügy előmozditását illetőleg. Helyhatóság. Iskolák. Népesség. Épitészet. Kereskedelem. A helyiség vázlata 107.
Beszállásolás. A fehér kigyó. Mosquidók. Varangyok. Vándorhangyák. A Tanajuras hangya. 114. Bevásárlás és elindulás az őserdőbe. A rio benedictoi vízesés. Az őserdő növényzete. Az erdők legsűrűbbje 119.
A brazíliai vadászat módja. Vad pulykák és vad tyúkok. Inhambu. Foglyok. Kajdácsok. A párja után búsongozöld galamb. Pombinha. Jacubembem 125.
A rancho (kunyhó) összeállítása. A fedő bambusz. Halászat Az éj az őserdőben. Aguti nyúl. Éjjeli majmok. Lajhár. Onka. A saiba. Joao de Barros. Kajdácssült 129
Erdőirtás. A siklós kigyó. Méhfészkek. Lesvadászat az óriás figueira aljában. Gubacs pipa. Veádo őz. Vaddisznó. Hangyász. Tapir. A palmita mint étel. Uistiti majmok. 134.
Majom concert. Vadfogók. Jaguár fogás 139.
Barra do Rióból Rio de Janeiróba, . . . 145.
Az Ilha dos Porcos kikötő. Az Ilha do 1' Est kecskéi. A venda melletti cócus liget. Uria és Candidi madarak. Ipecacuana. 147.
Rio. Elkésés az európai gőzösről. Alcazá . Mademoiselle Aimée. 150
A s. cristovaoi császári palota és kert. A gondosan ápolt Independencia bokor. 155.
Visszahajózás Európába 160.
Osztriga fészkek, Czetek. Halászat. Rosz élel-meztetés. Férges kétszersült. A tengerész élete. Franczia vendégszeretet. Kedvezőtlen szél. A tropicus szőlő. Találkozás egy angol hajóval. Az ellenszél túlságosan észak felé terel bennünket 161.
Szélcsend az azori szigeteknél. Egy északamerikai hajó maradványai. A Merou hal. Czápafogás és a czápa bőréhez tapadt nadály-hal. Czethalászhajó. Látogatás a nyilt tengeren. A vihar előjelei 166.
A nyolcz napig tartó rémletes vihar. Cadix. Gibraltár. Az úszó tűz. Ujabb vihar a lioni öböl előtt. Megérkezés Marseillebe 173. Vissza