Meszlényi Antal, Dr.: A jozefinizmus kora Magyarországon (1780-1846)
Szerzői magánkiadás
(Budapest)
,
Könyvkötői bőrkötés , 454 oldal
Könyvkötői bőrkötés , 454 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1934, Szerzői kiadás (Stephaneum Nyomda R. T., Bp.), 454 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A jozefinizmus kora Magyarországon (1780-1846). Írta: Dr. Meszlényi Antal.
A szerző előszavával, bevezetéssel, számozott lábjegyzetekkel, a felhasznált irodalmak jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített történelmi tanulmánykötet. A könyvet a Stephaneum Nyomda Rt. nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos, ötbordás könyvgerinccel, új, világos előzéklapokkal, az eredeti, feliratos címfedél megtartásával, a címlapon ceruzás számjelzéssel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban. A kötet utolsó lapja enyhén sérült.
A szerző, Meszlényi Antal (Tótszentmárton, 1894. április 16. - Székesfehérvár, 1984. április 16.) római katolikus pap, történész. Budapesten teológiai és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1921-ben bölcsész-doktorátust szerzett, valamint ugyanebben az évben pappá is szentelték. 1921-től 1950-ig hittanárként tevékenykedett Budapesten, majd egyházi magántanár, ezt követően pedig egyházi római katolikus tanár lett. 1977-ben nagypréposti kinevezést kapott. Számos könyvet és tanulmányt publikált élete folyamán. Munkásságára jellemző az igényes kutatómunka és az adatgazdagság.
"Meszlényi arról a korról írt és azzal a korral ismertetett meg minket, amelynek nevét annyiszor olvastuk, hallottuk és tanultuk, de amelynek titkos mozgató rúgóit még sem ismertük, kulisszái mögé nem tekinthettünk. Erre segít minket a tudós szerző. Új alapon és az új adatok egész halmazán felépült, óriási szorgalommal összeállított könyve valóságos reveláció, leleplezése az egykori szereplők rejtett, de annál nagyobb hatású tevékenységének. Az egész korszak legfőbb jellemzője ama küzdelem amely egyrészt a pápaságnak nemes törekvése s szent szándéka, másrészt a Szentszék jogai legnagyobb részét a maga hatalmi körébe utalni törekvő bécsi udvar között hét évtizeden át szakadatlanul folyt. Az ütközőpont persze a mindenkori bécsi nuncius volt, akiknek nemes alakját, emberfeletti fáradozását, nehéz, kényes diplomáciai működését páratlan elevenséggel domborítja ki a szerző. Szerző az adatok legnagyobb részét, mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja, a vatikáni levéltárból merítette. Könyve a történelemtudomány szempontjából nagy nyereség. Érdekesség szempontjából pedig azt a látszátot kelti, mintha nem is tudományos könyvet olvasnánk, hanem regényt. Stílusa rendkívüli könnyed, egyszerű, folyékony, magyaros és élvezetes. Szerző olyan sikeresen domborítja ki és állítja elénk a kor szereplőit minden jellegzetességükkel, mintha a mozi vásznán pergetné le az eseményeket..." - írta a műről Tower Vilmos (Katolikus Nevelés, 1935 március 01./27. évfolyam/3. szám).
A szerző előszavával, bevezetéssel, számozott lábjegyzetekkel, a felhasznált irodalmak jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített történelmi tanulmánykötet. A könyvet a Stephaneum Nyomda Rt. nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos, ötbordás könyvgerinccel, új, világos előzéklapokkal, az eredeti, feliratos címfedél megtartásával, a címlapon ceruzás számjelzéssel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban. A kötet utolsó lapja enyhén sérült.
A szerző, Meszlényi Antal (Tótszentmárton, 1894. április 16. - Székesfehérvár, 1984. április 16.) római katolikus pap, történész. Budapesten teológiai és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1921-ben bölcsész-doktorátust szerzett, valamint ugyanebben az évben pappá is szentelték. 1921-től 1950-ig hittanárként tevékenykedett Budapesten, majd egyházi magántanár, ezt követően pedig egyházi római katolikus tanár lett. 1977-ben nagypréposti kinevezést kapott. Számos könyvet és tanulmányt publikált élete folyamán. Munkásságára jellemző az igényes kutatómunka és az adatgazdagság.
"Meszlényi arról a korról írt és azzal a korral ismertetett meg minket, amelynek nevét annyiszor olvastuk, hallottuk és tanultuk, de amelynek titkos mozgató rúgóit még sem ismertük, kulisszái mögé nem tekinthettünk. Erre segít minket a tudós szerző. Új alapon és az új adatok egész halmazán felépült, óriási szorgalommal összeállított könyve valóságos reveláció, leleplezése az egykori szereplők rejtett, de annál nagyobb hatású tevékenységének. Az egész korszak legfőbb jellemzője ama küzdelem amely egyrészt a pápaságnak nemes törekvése s szent szándéka, másrészt a Szentszék jogai legnagyobb részét a maga hatalmi körébe utalni törekvő bécsi udvar között hét évtizeden át szakadatlanul folyt. Az ütközőpont persze a mindenkori bécsi nuncius volt, akiknek nemes alakját, emberfeletti fáradozását, nehéz, kényes diplomáciai működését páratlan elevenséggel domborítja ki a szerző. Szerző az adatok legnagyobb részét, mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja, a vatikáni levéltárból merítette. Könyve a történelemtudomány szempontjából nagy nyereség. Érdekesség szempontjából pedig azt a látszátot kelti, mintha nem is tudományos könyvet olvasnánk, hanem regényt. Stílusa rendkívüli könnyed, egyszerű, folyékony, magyaros és élvezetes. Szerző olyan sikeresen domborítja ki és állítja elénk a kor szereplőit minden jellegzetességükkel, mintha a mozi vásznán pergetné le az eseményeket..." - írta a műről Tower Vilmos (Katolikus Nevelés, 1935 március 01./27. évfolyam/3. szám).
Előszó
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormány abban a kitüntetésben részesített, hogy mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja, az 1929-30. tanévet Rómában tölthettem történelmi forráskutatás... TovábbElőszó
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormány abban a kitüntetésben részesített, hogy mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja, az 1929-30. tanévet Rómában tölthettem történelmi forráskutatás címén. Ezen idő alatt áttanulmányoztam és lemásoltam a Vatikáni Levéltárban őrzött bécsi nunciusi és a pápai államtitkársági levél- és jelentésváltásoknak hazánkat érintő anyagát az 1790-1846. évi időközzel. Az lett volna legfőbb óhajom, hogy összegyüjtött anyagomat, mint forrásgyüjteményt bocsássam közzé, de a mindent megbénító gazdasági helyzet ennek még a reményétől is megfosztott. Igy tehát csak arra gondolhattam, hogy mint feldolgozást bocsássam az olvasóközönség elé. A kérdés teljességének kedveért nagy vonásokban vázoltam a kezdet első 10 évét, II. József uralmát. Részletesebben azért nem tértem ki, mert tudtommal ennek vatikáni anyagát más gyüjtötte össze. Viszont le kellett zárnom XVI. Gergely halálával, mivel a Levéltár ezentúl már nem áll a kutatók rendelkezésére. Hálás köszönettel tartozom Gerevich Tibor, az Intézet Vezetőjének, aki tanulmány-évem célravezetésében nagylelkűen támogatott, Szekfű Gyulának, aki kegyes volt kéziratomat átnézni s a Szent István-Társulat Igazgatóságának, hogy megértéssel segített a kiadás megvalósításában. Budapest, 1934 április 16-án. Dr. Meszlényi Antal VisszaTartalom
| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A jozefinizmus kialakulása | 5 |
| Magyarország első érintkezései a pápasággal | |
| A középkor pápasága és hazánk | |
| A reneszánsz kora | |
| A mohácsi vész és a pápaság | |
| A barokk irányzat | |
| Az állami abszolutizmus kezdetei | |
| A felszabadító hadjárat és XI. Ince | |
| Az egyházellenes irányzatok, mint a jozefinizmus előkészítői | |
| II. József rómaellenes rendeletei | |
| Garampi nuncius szerepe | |
| VI. Pius bécsi látogatása | |
| Tárgyalásai | |
| Eredményei | |
| Caprara nunciaturája | |
| II. József halála és a római kúria | 30 |
| II. József betegsége | |
| A nuncius helyzetjelentései | |
| A pápai államtitkárság kívánságai | |
| II. József rendeleteinek a visszavonása | |
| Halála | |
| Temetése | |
| A halál híre Rómában | |
| Eljárás a pápai udvarban | |
| Előkészületek a cappella papalera | |
| Az itt tartandó gyászbeszéd anyagának és szónokának a kiválasztása | |
| VI. Pius módosítása | |
| A cappella papale megtartása | |
| Della Genga gyászbeszéde | |
| A gyászszertartás hatása | |
| Az 1790-91. évi országgyűlés | 55 |
| A szellemi áramlatok harca II. József halála után | |
| II. Lipót magatartása | |
| Az országgyűlés vallásvitái | |
| Törekvések a magyar kath. egyház Rómától való függetlenítéséért | |
| A circa ecclesiastica et religionaria körrendelet megjelenése | |
| Róma és az ellentétek kiküszöbölése | |
| A püspöki kar a viták zajában | |
| A szemináriumok kérdése | |
| A kath. vallás domináns jellegének a megszűntetése | |
| II. Lipót rezoluciója | |
| A püspöki kar tiltakozása | |
| Ennek eredménye s hatása Bécsben | |
| Az országgyűlés végzése | |
| Róma elégedetlensége | |
| A vallási és egyházi élet keresztmetszete 1807-ig | 83 |
| II. Lipót halála | |
| VI. Pius és I. Ferenc | |
| Az 1792. évi budai országgyűlés | |
| A janzenizmus és a coelibátus kérdése | |
| Caprara az egyházi viszonyokról | |
| Ruffo nuncius | |
| A világi és szerzetes papság | |
| A kormánykörök jozefinizmusa | |
| A napoleoni háborúk és a római kúria | |
| A Quam calamitosa c. pápai breve | |
| VI. Pius fogsága és halála | |
| A püspöki széküresedések | |
| VII. Pius megválasztása | |
| Ellentétek a római kúria s a bécsi udvar közt | |
| A tanító szerzetesrendek visszaállítása és a szentszék | |
| Severoli nunciaturája | |
| Az egri püspökség felosztása | |
| Az új egyházmegyék terve | |
| Vita a "jura regis apostolici" körül | |
| Békés elintézése | |
| Az egri érsekség, a kassai és szatmári püspökség megerősítő bullája | |
| A processus informationis kérdése | |
| A püspöki javak szabályozása | |
| A szentszék magatartása | |
| A rendelet végrehajtása | |
| A pápanevelés kérdése | |
| A Pázmáneum, a pesti központ és a vidéki szemináriumok megnyitása | |
| A szentszék kísérlete a papnevelés szellemének a jobbítására | |
| A hierarchia megerősödése (1807-8) | 130 |
| A közviszonyok s az államférfiak jellemzése | |
| A még megoldandó feladatok | |
| Három püspökség betöltése | |
| A nuncius és az 1807. évi országgyűlés | |
| VII. Pius és Napoleon viszonya | |
| Újabb püspöki kinevezések | |
| Az esztergomi érsekség betöltése | |
| Károly Ambrus és a szentszék | |
| Kámánházy és Kluch kinevezése | |
| A munkácsi gör. kath. püspökség kettéosztása | |
| A jezsuiták visszatelepítésének a kérdése | |
| Az 1808. évi országgyűlés | |
| Mária Ludovika megkoronáztatása | |
| A nuncius pozsonyi tapasztalatai | |
| Beszámolója az országgyűlésről | |
| A pápaság küzdelmes évei (1808-14) és Magyarország | 152 |
| Róma megszállása és előzménye | |
| VII. Pius tiltakozásai | |
| Az osztrák kormány és Magyarország részvéte a pápa iránt | |
| Az 1809. évi osztrák-francia háború | |
| Severoli kívánságai | |
| Menekülése Magyarországba | |
| A pápai állam elfoglalása | |
| VII. Pius elfogatása | |
| Severoli tevékenysége a pápa és az egyházi állam érdekében | |
| Eredménytelensége | |
| VII. Pius száműzetésének az útja | |
| A nép tüntetése a fogoly pápa mellett | |
| Pacca elkülönítése | |
| A francia kormányhatóságok kellemetlenkedései | |
| A savonai fogság | |
| Pacca sorsa | |
| Severoli Magyarország | |
| Útleírás | |
| A magyarság részvétele VII. Pius iránt | |
| Napoleon egyházi intézkedései | |
| A francia klérius szomorú szereplése | |
| Pius magatartása | |
| Fogságának megszigorítása | |
| Magyarország elszigeteltsége | |
| Severoli működése | |
| A pápa Fontainebleauban | |
| Az 1813. évi konkordátum és annak visszavonulása | |
| Napoleon háborúja a szövetségesekkel | |
| Pius fogságának vége és hazautazása | |
| A magyar huszárok kísérete | |
| A pápa ajándéka | |
| A magyarság öröme | |
| Deáky ref. lelkész VII. Piust dicsőítő műve | |
| Császár támadása | |
| Péli Nagy András Apológiája | |
| A vallási indeifferentizmus térfoglalása (1815-20) | |
| A pápai képviselet a bécsi kongresszuson | |
| A szentszövetség és az egyház | |
| Metternich politikája és Magyarország | |
| Az abszolutizmus és az egyházi ügyek | |
| A vallási indifferentizmus egyes jelenségei | |
| Fejér és Koller theológiai vitája | |
| Egy váci jozefinista theol. munka és Severoli | |
| A kath. hitélet elsekélyesedése | |
| A prot. bibliai társulat | |
| Severoli távozása s Lerdi nunciaturája | |
| A főpapi székek betöltése | |
| A helytartótanács s a kath. hitélet | |
| A kolostorok meglazult fegyelme | |
| A világi papság elernyedése | |
| Ferenc római útja s a kúria reménykedése | |
| Az utazás egyes állomásai | |
| A római tartózkodás | |
| Az egyházpolitikai kérdések mellőzése | |
| Ennek okai | |
| Ferenc Nápolyban | |
| Rudolf főherceg bíborossága | |
| Elutazás Rómábúl | |
| Rudnay és Szepessy kinevezése | |
| A huszas évek kath. reformtörekvései | 225 |
| Az arisztokrácia és a birtokos nemesség helycseréje | |
| Az utóbbi térfoglalása a hierarchia magasabb fokozataiban | |
| Rudnay prímás egyénisége | |
| Alkotó tevékenysége | |
| Az érsekprímási szék áthelyezése | |
| Az esztergomi központi építkezés | |
| Rudnay nehézségei | |
| A nunciatura s a pápai kúria magatartása | |
| A prímás kitartása | |
| Az építkezések állása élete végén | |
| Befejezés | |
| Az 1822. évi pozsonyi nemzeti és erdélyi egyházmegyei zsinat | 250 |
| A nemzeti zsinat összehívásának a szüksége | |
| Rudnay tárgyalásai az udvarral | |
| Ferenc király dekrétuma | |
| A szentszék kikapcsolása | |
| Zsinati előkészületek | |
| Az erdélyi püspöki zsinat | |
| A nemzeti zsinat megnyitása és lefolyása | |
| A szentszék magatartása | |
| A hozott határozatok elutasítása Bécsben | |
| A pápai kúria reflexiói | |
| Az erdélyi zsinat határozatai és a szentszék | |
| A legkifogásoltabb pontok | |
| Visszavonatásuk | |
| Szepessy püspök szerepe | |
| A bécsi udvar véleménye | |
| A tárgyalások eredménye | |
| Szepessy áthelyezése a pécsi püspöki székre | |
| A zsinati végzések holtpontra jutása | |
| VII. Pius halála és XII. Leó pápasága (1823-29) | 276 |
| Pius betegsége és halála | |
| XII. Leó megválasztásának a körülményei | |
| Pályafutása | |
| Viszonya Consalvihoz | |
| Az utóbbi halála | |
| Nagysága | |
| Az egyházpolitika új emberei | |
| XII. Leó családjának magyar vonatkozásai | |
| Katholizálások Erdélyben | |
| A jublieumi szentév (1825) | |
| Hazánk és a szentév | |
| A Szent Pál-bazilika újjáépítése | |
| XII. Leó főbb egyházi intézkedései és Magyarország | |
| A pápa bel- és külpolitikája | |
| Az 1825-27. évi országgyűlés a nunciusi jelentések megvilágításában | 293 |
| Országgyűlési előkészületek | |
| Ostini jelentései | |
| Az utolsó 13 év politikájának a rajza | |
| Az udvari párt gyengesége s az ellenzék megerősödése | |
| Az országgyűlés megnyitása | |
| Ostini beszámolója | |
| A sérelmi politika | |
| Az okt. 22-iki felterjesztés | |
| A preferenciális sérelmek | |
| A papság sérelme | |
| Támadás a pápa ellen | |
| Jordánszky védőbeszéde | |
| A nov. 9-iki rezolució | |
| A nov. 21-iki újabb kir. leirat | |
| A király születésnapja | |
| A kath. és prot. nevelési és tanítási kérdések | |
| A kir. propoziciók napirendje | |
| Az országgyűlés időpazarlása | |
| Az adó megszavazása | |
| Az országgyűlés bezárása | |
| Rudnay bíborossága s Magyarország a 30-as évek pápaváltozásai idején | 317 |
| Rudnay kinevezésének előzményei | |
| Kinevezése in pettto az 1826. évi konzisztoriumon | |
| Kihirdetése az 1828. évi konzisztoriumon | |
| Előkészületek a bíborkalap megvitelére | |
| Az esztergomi ünnepség | |
| A bíborkalap átadása Bécsben | |
| A szertartás leírása | |
| Rudnay hálája | |
| XII. Leó halála s egyéniségének az értékelése | |
| Kapcsolatai hazánkhoz | |
| Az ország gyásza és Rudnay részvéte | |
| Meghívása a konkálévra és távolmaradása | |
| VIII. Pius megválasztása | |
| Uralmának Habsburg-orientációja | |
| Az 1830-as forradalmak | |
| A vegyesházasság kérdése Poroszországban és hazánkban | |
| VIII. Pius halála | |
| XVI. Gergely megválasztása | |
| Pápaságának az iránya | |
| A karbonari forradalom letörése | |
| Forradalmi zavargások és kolera Magyarországon | |
| Rudnay bíboros halála | |
| Az 1832-38-as évek valláspolitikája | 344 |
| A liberális és konzervatív szellem megnyilatkozása az 1832-36. évi országgyűlésen | |
| A vallási kérdés felbukkanása | |
| Beöthy indítványa | |
| Lonovics fellépése | |
| A Tagen-féle eset | |
| Az öthónapos vallási vita s annak eredménye | |
| Háttere Szcitovszky megvilágításában | |
| Ferenc halála s egyéniségének jellemzése | |
| Ferdinánd kormányrendszere | |
| A liberálisok politikai üldöztetése | |
| A porosz valláspolitika hatása a magyar közvéleményre | |
| A vallási súrlódások megújulása | |
| A Szcitovszky-eset | |
| A kormány vallásügyi rendeletei | |
| A liberális hangulatú törvényhatóságok ellenállása | |
| Az érsekprímási méltóság betöltése (1837-39) | 364 |
| A prímási kinevezés általános óhaja | |
| Altieri és Metternich tárgyalásai | |
| Schwarzenberg herceg prímási jelölése és elejtése | |
| Nádasdy és Szepessy kinevezési esélyei | |
| Szepessy halála s egyéniségének a jellemzése | |
| Kopácsy jelöltsége | |
| Kinevezése és a vele járó bonyodalmak | |
| Ezek megszüntetése | |
| Prezentációja és prekonizációja | |
| Janzenistaságának helyes megítélése | |
| A prímási szék elfoglalása | |
| A valláspolitika újabb feszültsége az 1839-40. évi országgyűlésen | 383 |
| A liberális és konzervatív front az alsó- és felsőtáblán | |
| Altieri rajza a közállapotokról | |
| Forradalmi hangulat az állam- és a valláspolitikában | |
| A Lajcsák-eset | |
| A vallásügy kisebb jelentőségű kérdései | |
| A Lajcsák-Szcitovszky-ügy | |
| Dessewffy, Jósika és Kopácsy felszólalásai | |
| Az országgyűlés hatása a közvéleményre | |
| A vallási egyenjogúságért folytatott vita | |
| Széchenyi és Lonovics szerepe | |
| A törvénytervezet | |
| A püspöki kar tiltakozása | |
| Felterjesztése az uralkodóhoz | |
| Róma állásfoglalása | |
| A törvényjavaslat szentesítésének a megtagadása | |
| Az országgyűlés bezárása | |
| Diplomáciai tárgyalások a pápai kúriával (1840-41) | 407 |
| A püspöki kar egységes intézkedései a vegyesházasságok terén | |
| Lonovics római küldetésének a felmerülése | |
| Metternich titkos tárgyalásai a szentszékkel | |
| Lonovics küldetésének a megtárgyalása Bécsben | |
| A püspöki kar folyamodványa | |
| Lonovics állásfoglalása | |
| Elindulása | |
| Az osztrák érsekek folyamodványa | |
| Tárgyalásai Rómában | |
| Eredményei | |
| XVI. Gergely folyamodványa | |
| Tárgyalásai Rómában | |
| Eredményei | |
| XVI. Gergely brevéje | |
| Lambruschihi instrukciója | |
| Lonovics Bécsbe érkezése | |
| A kormány és a pápai engedmények | |
| Ezek kézbesítése és kihirdetése | |
| A magyar egyházpolitika XVI. Gergely utolsó éveiben | 426 |
| A vegyesházasság körüli újabb bonyodalmak | |
| Kísérletek a helytartótanács, a kancellária s a prímás részéről ezek megoldására | |
| Az 1843 júl. 5-én kelt kir. leirat | |
| Az országgyűlés vallásügyi tárgyalása | |
| Klauzál javaslata | |
| Wurda szereplése | |
| A leirat kedvezőtlen hatása a nunciusnál | |
| Kísérletezése a visszavonására | |
| A leirat s a klérus, továbbá az országgyűlés | |
| A közhangulat elmérgesedése | |
| Tárgyalások | |
| Ezek eredménye | |
| Metternich a szabad megegyezés híve | |
| Rómával való tárgyalása | |
| Az 1844 márc. 25-én kelt újabb kir. leirat | |
| A vallásügy újabb törvényei | |
| A felsőklérus kísérletei az egyház s a vallás védelmére | |
| A kaht. jövő iránya | |
| Felhasznált irodalom | 446 |
Témakörök
Tétel sorszám:
312
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
12.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |