Sajó Aladár: A császár kenyerén
Történetek a kaszárnyából
Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalata
(Budapest)
,
Kiadói bőrkötés , 156 oldal
Kiadói bőrkötés , 156 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 10 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1900, Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Újságvállalatának kiadása (Budapesti Hirlap Nyomdája), 156 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első, bibliofil kiadás. A császár kenyerén. Történetek a kaszárnyából. Írta: Sajó Aladár.
Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet a Budapesti Hirlap Nyomdája nyomtatta. A címfedélen közölt kiadási évszám eltér a címlapon közölttől.
Kiadói bőrkötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, kopott címfedéllel, aranyozott feliratos, sérült, kopott könyvgerinccel, színes, mintázott, kiadói előzéklapokkal, az eredeti, feliratos, fekete-fehér illusztrációval ellátott, kiadói papírkötés címfedelének a megtartásával, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Sajó Aladár /szül. Steiner Emánuel/ (Vác, 1869. szeptember 8. – Vác, 1943. április 14.) újságíró, író. A budapesti egyetemen jogi tanulmányokat végzett. Már jogász korában írt a "Váczi Hírlap"és a "Váczi Közlöny" hasábjain tárcacikkeket, költeményeket. Ezt követően a Budapesti Hírlap levelezője volt, majd a Magyar Hírlap munkatársa, idővel segédszerkesztője lett. Később az Esti Újság felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett, végül a Budapesti Hírlap munkatársa volt harminc éven keresztül, valamint titkári, majd főtitkári posztot töltött be az Otthon írók és Hírlapírók körében. Több regénye, regényfordítása, valamint az újságírással foglalkozó két könyve jelent meg. Katonai tárgyú elbeszélései közül külföldi német lapok többet is leközöltek.
"...Sajó Aladár, egyike az ifjabb írói nemzedék legtehetségesebbjeinek, aki katonatörténetek írásával tűnt fel, uj elbeszélés kötetet irt és adott ki „A császár kenyerén“ címmel. A szerzőnek ez már az ötödik kötete, mely katonahistóriákat tartalmaz. Tizenkét novella van egybefoglalva a könyvben. Nem olyan hevenyészett, a napi fogyasztásra szánt tárcacikkek ezek, aminőkkel gyakran találkozunk, hanem rendkívül nagy műgonddal és szeretettel megírt érdekes történetek. Elmondhatjuk, hogy Sajó Aladár a lelkiismeretes írók gárdájába tartozik, nagy kritikával választja meg a témát, figyelemmel csinálja a mesét és az előadásban az egy szerűséget nem affektálja, mert ez benne van a lényében. A történetek igénytelenek, de mindenikben egy-egy szép igazság, erőteljes jellemzés emelkedik ki és jut érvényre. A mesék felépítésében elmés és művészi. Ahogy a falusi legény katonáskodása első napjait leírja, ez tele van hűséggel, szeretetreméltósággal és érdekességgel. Egy másik történetben a „Szulejka“ ciműben romantikus szerelmet találunk s ennek háttere gyanánt a remek tájfestés is megfogja a figyelmet. A többi elbeszéléseiben is a szentimentálizmus, a humor és a jellemzés erőssége a leírások költői voltával egyesül és emeli ki a szerző talentumát. Mindent egybevetve Sajó Aladár legujabb könyve is igen méltó az olvasóközönség érdeklődésére." - írta a műről a Pesti Hírlap c. lap (1901. február 05./23. évfolyam/36. szám).
Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet a Budapesti Hirlap Nyomdája nyomtatta. A címfedélen közölt kiadási évszám eltér a címlapon közölttől.
Kiadói bőrkötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, kopott címfedéllel, aranyozott feliratos, sérült, kopott könyvgerinccel, színes, mintázott, kiadói előzéklapokkal, az eredeti, feliratos, fekete-fehér illusztrációval ellátott, kiadói papírkötés címfedelének a megtartásával, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Sajó Aladár /szül. Steiner Emánuel/ (Vác, 1869. szeptember 8. – Vác, 1943. április 14.) újságíró, író. A budapesti egyetemen jogi tanulmányokat végzett. Már jogász korában írt a "Váczi Hírlap"és a "Váczi Közlöny" hasábjain tárcacikkeket, költeményeket. Ezt követően a Budapesti Hírlap levelezője volt, majd a Magyar Hírlap munkatársa, idővel segédszerkesztője lett. Később az Esti Újság felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett, végül a Budapesti Hírlap munkatársa volt harminc éven keresztül, valamint titkári, majd főtitkári posztot töltött be az Otthon írók és Hírlapírók körében. Több regénye, regényfordítása, valamint az újságírással foglalkozó két könyve jelent meg. Katonai tárgyú elbeszélései közül külföldi német lapok többet is leközöltek.
"...Sajó Aladár, egyike az ifjabb írói nemzedék legtehetségesebbjeinek, aki katonatörténetek írásával tűnt fel, uj elbeszélés kötetet irt és adott ki „A császár kenyerén“ címmel. A szerzőnek ez már az ötödik kötete, mely katonahistóriákat tartalmaz. Tizenkét novella van egybefoglalva a könyvben. Nem olyan hevenyészett, a napi fogyasztásra szánt tárcacikkek ezek, aminőkkel gyakran találkozunk, hanem rendkívül nagy műgonddal és szeretettel megírt érdekes történetek. Elmondhatjuk, hogy Sajó Aladár a lelkiismeretes írók gárdájába tartozik, nagy kritikával választja meg a témát, figyelemmel csinálja a mesét és az előadásban az egy szerűséget nem affektálja, mert ez benne van a lényében. A történetek igénytelenek, de mindenikben egy-egy szép igazság, erőteljes jellemzés emelkedik ki és jut érvényre. A mesék felépítésében elmés és művészi. Ahogy a falusi legény katonáskodása első napjait leírja, ez tele van hűséggel, szeretetreméltósággal és érdekességgel. Egy másik történetben a „Szulejka“ ciműben romantikus szerelmet találunk s ennek háttere gyanánt a remek tájfestés is megfogja a figyelmet. A többi elbeszéléseiben is a szentimentálizmus, a humor és a jellemzés erőssége a leírások költői voltával egyesül és emeli ki a szerző talentumát. Mindent egybevetve Sajó Aladár legujabb könyve is igen méltó az olvasóközönség érdeklődésére." - írta a műről a Pesti Hírlap c. lap (1901. február 05./23. évfolyam/36. szám).
Előszó
Részlet: Tavaszszal a városban, a hová bevonul az egész környék parasztlegénysége, a szigoru ezredorvos egy nem éppen erős testalkatu legényre kimondja, hogy tauglik; őszszel, a mikor szomoru... TovábbElőszó
Részlet: Tavaszszal a városban, a hová bevonul az egész környék parasztlegénysége, a szigoru ezredorvos egy nem éppen erős testalkatu legényre kimondja, hogy tauglik; őszszel, a mikor szomoru zörgéssel hull a sárga falevél és mocskos szürke felhők gyülekeznek az égen, ez a legény egész rokonságától kisérve, bevonul a városba, a hol hosszu kérdezősködés után rátalál a nagy, háromemeletes kaszárnyára, melynek kapuján belép, könyek közt elbucsuzik övéitől, leveti a pitykés lajbit, hogy uniformissal cserélje fel, az árvalányhajas pörge kalap helyett simléderes katonasipkát tesz fésületlen fejére és - megszületett a bundás... VisszaTartalom
A kezdet 3Szulejka 17
Pro memoria 31
A medve 49
A kvártély 61
Eráris asszonyok 73
A jutalom 83
A sziv 93
Rapport 111
A Mózsi furulyája 123
A vitéz 135
A ki kiszolgált 145 Vissza
Tétel sorszám:
268
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
5.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |