Káldi György: Az Ó és Új Szövetségi Szentirás I-III. (Teljes Ó és Újszövetségi Szentírás)

Eger, 1862-1865, Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomda, 574 p., 575-1231 p., XIV p. + [1232]-1726 p. + [1] p.

Ó és Új Szövetségi Szentírás a Vulgata szerint I-III. (egységes külön kötetekben). Figyelemmel az eredeti szövegre. Káldi György fordítása nyomán, jegyzetekkel átdolgozva, az Apostoli Szentszék jóváhagyásával.
Az első és a második kötet címfedelének belső oldalán Csáky Károly (Caroli Emmanuelis Com. Csáky Eppi Vaciensium) katolikus pap, megyéspüspök színes, illusztrációval ellátott Ex-Libris címkéje látható. Az Ex-Libris-t készítette Bayer (Bajor) Ágost festő, grafikus 1912-ben.

I. Kötet. Eger, 1862., 574 p.
II. Kötet. 575-1231 p.
III. Kötet. Eger, 1865., XIV p. + [1232]-1726 p. + [1] p.

Néhány fekete-fehér könyvdísszel illusztrált, valamint Bartakovics Béla egri érsek előszavával, idézetek és rövidítések jegyzékével, sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az előlapok hátoldalán, illetve az I. és III. kötet címlapján tulajdonosi bélyegzés található. A köteteket az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdája nyomtatta Egerben.
Korabeli egészbőr díszkötésben lévő kötetek feliratozatlan, aranyozott, részletgazdag illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes, enyhén kopott könyvgerinccel, aranyozott, színes, illusztrált, kiadói előzéklapokkal, néhol kissé foltos, fekete-fehér és színes ceruzával aláhúzott és jelöléssel ellátott belívekkel, néhány megerősített lappal, aranymetszésű lapélekkel, hiántalan állapotban.
A fordító, Herény nembeli alsó- és felsőkáldi Káldi György (Nagyszombat, 1572. – Pozsony, 1634. október 30.) magyar jezsuita szerzetes, bibliafordító. 1595-ben Bécsben tanult teológiát, majd pappá szentelték. Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány Péter támogatásával és segítségével megalapította, és nyomdával szerelte fel a híressé vált Pozsonyi Kollégiumot, aminek haláláig a rektora volt. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban, kitartóan dolgozott szentírás fordításán. Első kézirata 1605-1608 között készült el korábbi kísérletek felhasználásával. Végül 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia fordítás Káldi Györgynek köszönhetően. A nyelvújítás korában Kazinczy Ferenc a lehető legnagyobb elismeréssel beszél Káldiról, akit a magyar irodalmi nyelv megreformálásánál figyelembe vettek a magyar nyelvújítók. A katolikus egyház által megjelentetett magyar Bibliák alapkőként határozták meg fordításaiknál Káldi György munkásságát. Tárkányi Béla és Sík Sándor is a Káldi-féle normákat igyekezett megőrizni.

Bibliák, imakönyvek, elmélkedések
Bibliofil kiadványok
Díszkötéses könyvek
Ex libris-t tartalmazó kötetek
Vallás