Fehér Géza: A bolgár-törökök szerepe és műveltsége
A bolgár-törökök és a honfoglaló magyarok hatása a keleteurópai művelődés kialakulásában
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
,
Kiadói ragasztott papírkötés , 157 oldal
Kiadói ragasztott papírkötés , 157 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1940, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatása és kiadása, 120 p. + [4] p. + XXXII. t.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. A bolgár-törökök és a honfoglaló magyarok hatása a keleteurópai művelődés kialakulásában. Írta: Fehér Géza.
Szerzői bevezetéssel, és előszóval felvezetett, szövegközti fekete-fehér, számozott, feliratozással ellátott fotókkal, és rajzokkal illusztrált, irodalomjegyzékkel, a szövegközti képek és táblák jegyzékével, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A kötet címfedelén régi tollal írt tulajdonosi bejegyzés olvashaó.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratos, a kiadó emblémájával ellátott, kissé foltos, keretes címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, a kiadó emblémájával elálátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4.– Budapest, 1955. április 10.) magyar régész, szakíró. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. A debreceni egyetemen magántanára, szabadkai tanár. A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet elismert tudományos munkatársa. Hazatérve budapesti középiskolai tanár, később a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének könyvtárosa, gondozója, kutatója. Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal foglalkozott. Bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt több régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron tartott őstörténeti előadásokat. Később a Topkapi Palota és Múzeum tudományos munkatársa. 1948-tól haláláig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
A Turán. Magyar néprokonsági szemle 23. (1940 / 3. szám) az alábbi összegzést közölte Fehér Géza megjelent kötetéről: "Fehér Géza könyve 120 oldalon is rengeteg értékes és részben még seholsem közölt új adatot tartalmaz. Iránya és tárgyalásmódja pedig magyar Őstörténeti irodalmunkban páratlanná teszi. Élvezettel és nem lankadó érdeklődéssel olvassuk ezt az érdemes munkát, amelyet az Egyetemi Nyomda öltöztetett igen ízléses, finom köntösbe."
Szerzői bevezetéssel, és előszóval felvezetett, szövegközti fekete-fehér, számozott, feliratozással ellátott fotókkal, és rajzokkal illusztrált, irodalomjegyzékkel, a szövegközti képek és táblák jegyzékével, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A kötet címfedelén régi tollal írt tulajdonosi bejegyzés olvashaó.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratos, a kiadó emblémájával ellátott, kissé foltos, keretes címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, a kiadó emblémájával elálátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4.– Budapest, 1955. április 10.) magyar régész, szakíró. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. A debreceni egyetemen magántanára, szabadkai tanár. A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet elismert tudományos munkatársa. Hazatérve budapesti középiskolai tanár, később a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének könyvtárosa, gondozója, kutatója. Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal foglalkozott. Bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt több régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron tartott őstörténeti előadásokat. Később a Topkapi Palota és Múzeum tudományos munkatársa. 1948-tól haláláig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
A Turán. Magyar néprokonsági szemle 23. (1940 / 3. szám) az alábbi összegzést közölte Fehér Géza megjelent kötetéről: "Fehér Géza könyve 120 oldalon is rengeteg értékes és részben még seholsem közölt új adatot tartalmaz. Iránya és tárgyalásmódja pedig magyar Őstörténeti irodalmunkban páratlanná teszi. Élvezettel és nem lankadó érdeklődéssel olvassuk ezt az érdemes munkát, amelyet az Egyetemi Nyomda öltöztetett igen ízléses, finom köntösbe."
Előszó
Tizenhét éve dolgozom Bulgáriában. Ez a munka természetes folytatása otthoni tanulmányaimnak. Amikor ugyanis azt tűztem ki munkásságom céljául, hogy a honfoglaló magyarság műveltségére vonatkozó... TovábbElőszó
Tizenhét éve dolgozom Bulgáriában. Ez a munka természetes folytatása otthoni tanulmányaimnak. Amikor ugyanis azt tűztem ki munkásságom céljául, hogy a honfoglaló magyarság műveltségére vonatkozó adatokat összegyüjtsem, Bulgáriába kellett jönnöm, hiszen e munka alapjául a bolgár állam megalapítóira, a bolgár-törökökre vonatkozó anyag szolgál. Ide vezettek már a nyelvészet nagyértékű eredményei is: a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavai kétségtelenül vallják, hogy a magyarság mint nomád halász-vadász nép, a Krisztus születését követő századok folyamán, messze keleti hazájában, a bolgár-törökség művelő hatása alatt szerveződött és fejlődött. Így hát az lett a kötelességem, hogy a bolgár-törökök hagyatékát összeállítsam - ha lehet, új anyaggal is szaporítsam - és feldolgozzam, azaz megállapítsam ennek az anyagnak az értékét és megkeressem a rokon emlékeket, amelyekből a bolgár-török anyag jelentősége és kapcsolatai megérthetők. Olyan munka, amelynek elvégzése csak a magyar őstörténeti anyag ismerete alapján lehetséges. Ezzel a gondolattal indultam el, s hiszem, hogy 17 éves munkával sikerült ezt a keretet régészeti, etnológiai és néprajzi adatokkal kitöltenem. VisszaTartalom
| Előszó | 7 |
| A bolgár-törökség jelentősége | 11 |
| A bolgár-törökök műveltsége | 21 |
| Építészet | 21 |
| Szobrászat | 31 |
| Ötvösség | 40 |
| Keramika | 66 |
| Vallás | 71 |
| A bolgár-török műveltségre vonatkozó adatokból vonható következetetések | 74 |
| A bolgár-török kultúra hatása | 81 |
| Hadügy | 92 |
| Ruházat | 96 |
| Fürdő-tisztaság | 100 |
| A bolgár-török kultúrális hatása az óbolgár nyelvben | 102 |
| A bolgár-törökök hatása a szlávságra | 104 |
| Befejezés | 107 |
| Irodalom | 113 |
| Szövegközti képek jegyzéke | 119 |
| Táblák jegyzéke | 121 |
Tétel sorszám:
130
Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |