Bendefy László: A magyarság és Középkelet (dedikált példány)
Aquincum kiadás
(Budapest)
,
Kiadói varrott papírkötés , 350 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 350 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1945, Aquincum (Általános Nyomda és Grafikai Intézet Rt., Budapest), [1] t. + 350 p. + XVIII t.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A magyarság és a középkelet. Írta: Bendefy László.
A kötetben közölt címkép hátoldalán a szerző, Bendefy László névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. M. L. kedves barátomnak igaz szeretettel. 945. nov. 15. Bendefy L.".
A dedikáció fölött, az egykori tulajdonos (a dedikáció címzettjének) ajándékozási bejegyzése olvasható.
Borítólap rajzillusztrációját Illés Árpád festőművész készítette a csernigovi ivókürtök díszítőelemeinek felhasználásával.
A címlapképen Kőrösi Csoma Sándor fekete-fehér, Antal Károly által készített szobrának fotója látható. Szerzői ajánlással, előszóval, és csillagozott lábjegyzetekkel ellátott, számos szövegközti rajzképekkel, műnyomó táblán közölt feliratos fotókkal, továbbá térképvázlatokkal illusztrált, fejezetenkénti jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített szakkönyv.
A könyvet az Általános Nyomda és Grafikai Intézet Rt. nyomtatta Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, feliratozott, színes, rajzillusztrációkkal díszített, könyvismertetőkkel és fülszöveggel ellátott kiadói borítófedélben, tiszta, körbe vágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Bendefy László (Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.) magyar földmérő mérnök (geodéta), geológus, történész, tudomány- és technikatörténész. Cholnoky Jenő hatására a budapesti Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett, de érdeklődési körében már ekkor benne volt a geológia, amelynek tárgyait párhuzamosan hallgatta a mérnöki kar tárgyaival együtt. Később a Budapesti Tudományegyetemen geológus diplomát is szerzett. 1924–1929 között a Vas Megyei Múzeum ásvány- kőzet- és őslénytárának anyagát rendezte és folytatta a korábban megszakadt baltavári (Bérbaltavár) őslénytani ásatást. 1928-tól a Pest Megyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulatnál dolgozott, mint mérnök. Egyetemi tanulmányait „summa cum laude” minősítéssel végezte el. 1931-ben a Háromszögelő Hivatalhoz került, és mérnöki képzettségét geodétaként hasznosította. Később a vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. A Magyarhoni Földtani Társulat Szakosztály alelnöke, majd a "Geodéziai Bibliográfia" főszerkesztője volt. 1924-től a földtan, technikatörténet, hazai folyószabályozások témakörökben jelentek meg tanulmányai. Római tanulmányútja során a Vatikán Levéltárban is kutatott, és a keleten maradt magyarokra vonatkozó adatokra bukkant. Eredményeit több könyvben (Kummagyaria, A magyarok kaukázusi őshazája, Gyeretyán országa) tette közzé. Kezdeményezésére állították fel a Halászbástya műveinek együtteséhez tartozó, Antal Károly szobrászművész készítette "Julianus és Gerhardus barát" szobrát, melyhez Bendefy felajánlotta az 1936-ban megjelent "Az ismeretlen Julianus" c. könyvének honoráriumát. A szerző a "A magyarság és középkelet" c. kötetével új, eddig ismeretlen adatokkal gazdagította a magyar őstörténeti kutatást.
A kötetben közölt címkép hátoldalán a szerző, Bendefy László névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. M. L. kedves barátomnak igaz szeretettel. 945. nov. 15. Bendefy L.".
A dedikáció fölött, az egykori tulajdonos (a dedikáció címzettjének) ajándékozási bejegyzése olvasható.
Borítólap rajzillusztrációját Illés Árpád festőművész készítette a csernigovi ivókürtök díszítőelemeinek felhasználásával.
A címlapképen Kőrösi Csoma Sándor fekete-fehér, Antal Károly által készített szobrának fotója látható. Szerzői ajánlással, előszóval, és csillagozott lábjegyzetekkel ellátott, számos szövegközti rajzképekkel, műnyomó táblán közölt feliratos fotókkal, továbbá térképvázlatokkal illusztrált, fejezetenkénti jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített szakkönyv.
A könyvet az Általános Nyomda és Grafikai Intézet Rt. nyomtatta Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, feliratozott, színes, rajzillusztrációkkal díszített, könyvismertetőkkel és fülszöveggel ellátott kiadói borítófedélben, tiszta, körbe vágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Bendefy László (Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.) magyar földmérő mérnök (geodéta), geológus, történész, tudomány- és technikatörténész. Cholnoky Jenő hatására a budapesti Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett, de érdeklődési körében már ekkor benne volt a geológia, amelynek tárgyait párhuzamosan hallgatta a mérnöki kar tárgyaival együtt. Később a Budapesti Tudományegyetemen geológus diplomát is szerzett. 1924–1929 között a Vas Megyei Múzeum ásvány- kőzet- és őslénytárának anyagát rendezte és folytatta a korábban megszakadt baltavári (Bérbaltavár) őslénytani ásatást. 1928-tól a Pest Megyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulatnál dolgozott, mint mérnök. Egyetemi tanulmányait „summa cum laude” minősítéssel végezte el. 1931-ben a Háromszögelő Hivatalhoz került, és mérnöki képzettségét geodétaként hasznosította. Később a vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. A Magyarhoni Földtani Társulat Szakosztály alelnöke, majd a "Geodéziai Bibliográfia" főszerkesztője volt. 1924-től a földtan, technikatörténet, hazai folyószabályozások témakörökben jelentek meg tanulmányai. Római tanulmányútja során a Vatikán Levéltárban is kutatott, és a keleten maradt magyarokra vonatkozó adatokra bukkant. Eredményeit több könyvben (Kummagyaria, A magyarok kaukázusi őshazája, Gyeretyán országa) tette közzé. Kezdeményezésére állították fel a Halászbástya műveinek együtteséhez tartozó, Antal Károly szobrászművész készítette "Julianus és Gerhardus barát" szobrát, melyhez Bendefy felajánlotta az 1936-ban megjelent "Az ismeretlen Julianus" c. könyvének honoráriumát. A szerző a "A magyarság és középkelet" c. kötetével új, eddig ismeretlen adatokkal gazdagította a magyar őstörténeti kutatást.
Előszó
A Kárpátok koszorúzta medencének füves pusztaságai már igen ősi időkben felkeltették a kelet felől nyugatra vonuló lovas pásztornépek figyelmét. A Kr. e. VII. században európai Oroszország óriási... TovábbElőszó
A Kárpátok koszorúzta medencének füves pusztaságai már igen ősi időkben felkeltették a kelet felől nyugatra vonuló lovas pásztornépek figyelmét. A Kr. e. VII. században európai Oroszország óriási füves térségein egy közelebbről ma sem ismert, de emlékeiből azonnal, határozottan felismerhető népnek a kultúrája bontakozott ki. A század végére ez a nép a mai magyar medencét is birtokába kerítette. Ezt a, kabátot, nadrágot, csizmaszerű lábbelit viselő, nyilas lovasnépet a görög írók szkítának nevezik. Háromszáz évig voltak urak a mai magyar földön, majd a Kr. e. III. század elején a városépítő kelták kiszorították őket innét. Ám a kelták uralma sem bizonyult tartósnak, mert a Kr. e. I. évszázadban ugyancsak egy lovas pásztornép, a szarmáta-jazygok törték meg hatalmukat. Ők később a germán népcsaládhoz tartozó népeknek (vandálok, gepidák, nyugati és keleti gótok) adták át helyüket. A gótok nyugati irányú vándorlására a kínai határok felől mindinkább előre nyomuló húnok adtak okot. A IV. század végén már a Duna-Tisza-köze is a húnokat uralja. Birodalmuk Attila halálával (Kr. u. 453.) széthullott, s ez a pompás lovas pásztornép a Fekete-tenger vidékére húzódott vissza. VisszaFülszöveg
A honfoglaló magyarság csak egy láncszeme a lovas sátorospásztornépek ama hosszú sorának, amely a Krisztus születése előtti évezredtől kezdve kétezer esztendőn keresztül az eurázsiai pusztákon... TovábbFülszöveg
A honfoglaló magyarság csak egy láncszeme a lovas sátorospásztornépek ama hosszú sorának, amely a Krisztus születése előtti évezredtől kezdve kétezer esztendőn keresztül az eurázsiai pusztákon otthonos. A szkíták az első nagyhatalmú nép közöttük, majd szerepüket a szarmaták, húnok, avarok, türkök, magyarok stb. veszik át. A mi honfoglalóink sátorospásztor elődjei és utódjai (mint pl. a besenyők és mongolok) hatalmukat sorra elvesztették, de a magyarság uralma a Kárpátmedencében máig is fennmaradt. Ez nem véletlen dolga. Ebben igen nagy része van annak a keleti örökségnek, amelyet a magyarság magával hozott mai hazájába. - Ez a könyv azokat a kapcsolatokat ismerteti, amelyek bennünket Kelethez fűznek: azokat a kulturális, etnikus és élettani szálakat, azokat az ősi hagyományokat, emlékeket, stb., amelyek egészen Belső-Ázsiáig, az Altáj vidékéig vezetnek el.A pompás kiállítású mű az országosnevű kutató és író egyik legkiválóbb munkája. Vissza
Tartalom
| Előszó | 5 |
| A magyarság és Középkelet | |
| Szkíták - Hunok - Avarok - Magyarok | 7 |
| A csegemvölgyi szkíta szarvas | 45 |
| Turán és Irán harcának két magyarországi emléke | 52 |
| Anonymus és Kézai Simon mester Scythiája | 61 |
| Zémarkhosz és Valentinus követségjárása | 113 |
| Bolgár-török méltóságnevek középkori kútfőkben | 151 |
| Itil és Duba | |
| Új szempontok őstörténetünk keleti kútfőinek magyarázatához | 170 |
| Ottó testvér 1231-1234. évi utazása | 218 |
| Baskirok és tatárok | 240 |
| Aeneas Sylvius Piccolomini magyarjai | 268 |
| Az ősi magyar hadisátor emléke a jáki apátsági templom négykaréjos kis ablakán | 287 |
| Johannes Ungarus, XIII. századi magyar világjáró | |
| Róma és az Ilkán birodalom kapcsolatai | 294 |
| A kúnszentmiklósi "kamennája baba" | 314 |
| A turulmadár | 324 |
| A karosi sólyomalakú, honfoglaláskori lelet | 331 |
| Szombathely neve a herefordi térképen | 338 |
| Az Elbrusz név eredete | 345 |
Tétel sorszám:
065
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
- Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |