Aukciós tétel adatai
Budapest, 1927-1929, Országos Testnevelési Tanács (Stephaneum Nyomda, Budapest), 1928 p. + [105] t.; ill. (összesített oldalszám)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Az Országos Testnevelési Tanács Könyvtára - A magyar sport története c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötetek. Szerkeszti: Zuber Ferenc.
A magyar sport ezer éve I-III. (egységes külön kötetekben). Írta: Dr. Siklóssy László.
Az első kötet címlapján a szerző, Dr. Siklóssy László névre szóló dedikációja olvasható: "Szinnyey Józsi kedves, régi barátomnak igaz szeretettel 1934 VI/17 Siklóssy László"
A dedikáció címzettje: ifjabb Szinnyei József (Pozsony, 1857. május 26. – Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja, Id. Szinnyei József, a neves bibliográfus fia.
I. kötet: A legrégibb időtől Széchenyi István grófig. (Budapest, 1927.) 446 p. + [2] p. + [30] t.; ill.
II. kötet: Széchenyi-Wesselényi és még egy nemzedék. 1820-1874. (Budapest, 1928.) 669 p. + [3] p + [42] t.; ill.
III. kötet: A modern sportélet előkészítése. 1875-1896. (Budapest, 1929.) 802 p. + [6] p. + [60] t.; ill.
Többségében fekete-fehér fotókkal és rajzokkal, továbbá néhány színes rajzképpel illusztrált, valamint reprodukciókkal kiegészített kiadás. A köteteket a Stephaneum Nyomda nyomtatta Budapesten. A kötetek címlapján régi számbélyegzés valamint kézzel beírt számjelzet látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratozású, alakos-ábrás rajzillusztrációval díszített címlappal, aranyozott feliratozású, kissé sérült, enyhén elszíneződött könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Dr. Siklóssy László (Budapest, 1881. január 21. – Budapest, 1951. június 19.) magyar író, ügyvéd, művelődéstörténész, esztéta, újságíró, szerkesztő. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a Pesti Egyetem jogi karán végzett. Az Országgyűlés Gyorsíródájának munkatársa. A jogi pálya helyett inkább a numizmatika és a művészetek irányába fordult. Később régiségekkel kezdett el foglalkozni. 1910-ben írta meg legelső könyvét, amely a modern magyar éremművészetről szólt. Alapította és szerkesztette a kilenc évfolyamot megélt "A Gyűjtő" c. három nyelven megjelent művészeti folyóiratot. Megalapította a Gyorsírás- és Sajtónyilvánosság-történeti Múzeumot, ami később beleolvadt az Országgyűlés Múzeumába. Megírta "A régi Budapest erkölcse I-III, később 'A magyar sport ezer éve I-III. c. összefoglaló és hiánypótló köteteket.