Baktay Ervin/Bain, F. W.: Isteni hamvak (dedikált példány)
Hindu elbeszélés a szanszkrit kézirat nyomán
Rózsavölgyi és Társa Kiadása
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 256 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 256 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 12 cm x 8 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1921, Rózsavölgyi és Társa kiadása, 256 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. Isteni Hamvak. Hindu elbeszélés a szanszkrit kézirat nyomán. Írta: F.W. Bain. Fordította: Baktay Ervin.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "M.-nak és Sz.-nak szeretettel Ervin Budapest, 1921 júl."
F. W. Bain kilenc hindú meséjét (A Hajnal Leánya, Holdsarló, A Hibák Bányája, A Testetöltött Hó, Az Éjbemerült Nap, A Nagy Isten Hajában, Szürkület, Buborékok az Élet Tengerén, Az Égszínkék Ital) követi az "Isteni Hamvak". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták az első kiadást 1921-ben 5100 példányban, 5000 példányt antique papíron, 100 példányt pedig merített papíron bibliofilek részére, 1-től 100-ig kézzel számozva.
Szerzői előszóval és jegyzetekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyvbe bekötötték az eredeti, feliratos, kissé foltos, sérült, hiányos borítófedelet; az előlap javított, a címlap enyhén sérült, az [5]-33. oldalak alja kissé sérült, hiányos.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "M.-nak és Sz.-nak szeretettel Ervin Budapest, 1921 júl."
F. W. Bain kilenc hindú meséjét (A Hajnal Leánya, Holdsarló, A Hibák Bányája, A Testetöltött Hó, Az Éjbemerült Nap, A Nagy Isten Hajában, Szürkület, Buborékok az Élet Tengerén, Az Égszínkék Ital) követi az "Isteni Hamvak". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták az első kiadást 1921-ben 5100 példányban, 5000 példányt antique papíron, 100 példányt pedig merített papíron bibliofilek részére, 1-től 100-ig kézzel számozva.
Szerzői előszóval és jegyzetekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyvbe bekötötték az eredeti, feliratos, kissé foltos, sérült, hiányos borítófedelet; az előlap javított, a címlap enyhén sérült, az [5]-33. oldalak alja kissé sérült, hiányos.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Előszó
Szerelem Istene, ez a sok zavart okozó istenség, kinek öröme telik abban, ha másokat bajba hozhat, egyszer régesrégen maga is meglehetős nagy bajba jutott, ha ugyan hiszünk a költőknek. Ugyanis... TovábbElőszó
Szerelem Istene, ez a sok zavart okozó istenség, kinek öröme telik abban, ha másokat bajba hozhat, egyszer régesrégen maga is meglehetős nagy bajba jutott, ha ugyan hiszünk a költőknek. Ugyanis egyszer, midőn azt gondolta, hogy kedvező az alkalom, megkísérelte magát Mahésvarát szenvedélyes lángra gyújtani a Hó szűzi Leánya iránt, aki épen ott állt szemközt a nagy istenséggel, félénken és hasonlóan az ellenállhatatlan csábítás megtestesüléséhez, melynek igézetét még csak fokozta az ellentét a durva faháncsköntös s az ebben rejlő alak tökéletes szépsége között. S ekkor történt, hogy a harapót marták meg és a Szerelmet magát, arcátlanságáért, egyszeribe porrá hamvasztotta az emésztő lángsugár, melyet a haragos Mahésvara rettentő harmadik szeme lövelt a boldogtalanra, amint egyetlen pillanatra reányílott, miként az olvasztókohó ajtaja a kicsiny pillére. És a haragvó isten hajából alátekintett a halvány ifjú hold s végignézte mindezt; a halvány ifjú hold, épen az a holdsarló, melytől elbeszélésünk a címét nyerte. Mert e cím oly utólérhetetlenük szépnek nevezi, hogy a Szerelem istenét magát is képes életre támasztani hamvaiból. VisszaFülszöveg
Egy bráhman, ki azt hiszi, hogy felesége hűtlen volt hozzá, meggyűlölve a világot, vezeklővé lesz, hogy aszkézisének erejével megváltoztassa a nézete szerint rossz világrendet. Vezeklése már... TovábbFülszöveg
Egy bráhman, ki azt hiszi, hogy felesége hűtlen volt hozzá, meggyűlölve a világot, vezeklővé lesz, hogy aszkézisének erejével megváltoztassa a nézete szerint rossz világrendet. Vezeklése már fenyegeti az istenek hatalmát, midőn Indra, az istenkirály illuziv szemfényvesztéssel megismerteti vele neje történetét. Ez a történet képezi a könyv belső cselekményét és szivét. A vezeklő megtudja, hogy tévedt és neje mindhalálig hű maradt hozzá, ellenállva minden csábításnak. De a szerelem hamvai lángra lobbantak szivében az emlékezés lehelletére s a vezeklő elmélyedésének világrengető műve rombadől. Indra kikacagja és rettentő bűnhödésre itéli, mert szerelme époly hamis és önző volt, mint vezeklése; hiányzott sziklatalapzata, a rendületlen hit, mely örökkön szeret és sohasem kételkedik. AZ igaz Nőiség, az igaz Szerelem és az igaz Felszabadulás lényegének megnyilatkozása az "Isteni Hamvak". Vissza
Tétel sorszám:
032
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
27.500 Ft
Licitek száma: 32
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |