Baktay Ervin/Bain, F. W.: Holdsarló (dedikált példány)
Hindu szerelmi történet a szanszkrit kézirat nyomán
Rózsavölgyi és Társa
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 263 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 263 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 12 cm x 8 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-09-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1921, Rózsavölgyi és Társa kiadása, 263 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Holdsarló. Hindu szerelmi történet a szanszkrit kézirat nyomán. Írta: F.W. Bain. Fordította: Baktay Ervin.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "M.-nak és Sz.-nak szeretettel Ervin Budapest 1921 júl."
F. W. Bain hindú meséjét (A Hajnal Leánya) követte "A Holdsarló". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. – Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták a második, javított kiadást 5100 példányban, 1921-ben. – Ebből 5000 példányt antique papíron, 100 példányt pedig merített papíron bibliofilek részére, 1-től 100-ig kézzel számozva és félbőrbe kötve.
Második, javított kiadás. Az első és második kiadáshoz írt fordítói ajánlással, a második angol kiadáshoz írt szerzői bevezető megjegyzéssel, az első angol kiadáshoz írt szerzői előszóval, valamint jegyzetekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, körbevágatlan, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyvbe bekötötték az eredeti, feliratos, kissé sérült, hiányos borítófedelet; az előlap javított, egy lap enyhén sérült (261-262. p.).
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "M.-nak és Sz.-nak szeretettel Ervin Budapest 1921 júl."
F. W. Bain hindú meséjét (A Hajnal Leánya) követte "A Holdsarló". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. – Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták a második, javított kiadást 5100 példányban, 1921-ben. – Ebből 5000 példányt antique papíron, 100 példányt pedig merített papíron bibliofilek részére, 1-től 100-ig kézzel számozva és félbőrbe kötve.
Második, javított kiadás. Az első és második kiadáshoz írt fordítói ajánlással, a második angol kiadáshoz írt szerzői bevezető megjegyzéssel, az első angol kiadáshoz írt szerzői előszóval, valamint jegyzetekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, körbevágatlan, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyvbe bekötötték az eredeti, feliratos, kissé sérült, hiányos borítófedelet; az előlap javított, egy lap enyhén sérült (261-262. p.).
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Előszó
A prózafordítás nem nagyon értékes munka, becsét inkább az eredeti mű értéke határozza meg és az, hogy mennyire sikerült a fordítónak visszaadni az eredeti színét és illatát. Igyekeztem a szerény... TovábbElőszó
A prózafordítás nem nagyon értékes munka, becsét inkább az eredeti mű értéke határozza meg és az, hogy mennyire sikerült a fordítónak visszaadni az eredeti színét és illatát. Igyekeztem a szerény képességeimtől telhető legjobbat adni és hiszem, hogy minden fogyatkozása dacára is, a fordítás irodalmi értékkel fog bírni a magyarul olvasó közönség számára. Ha nagy általánosságban nem is találkozna elismeréssel, de mindenesetre sokan fognak akadni, akik örömmel üdvözlik Bain könyveit magyar fordításban. És ez a mérvadó. A művészet nagy demokrata, mert senki előtt sem zárkózik el, de egyuttal, - bármily paradoxonnak hangzik is ez - mégis a legnagyobb arisztokrata, mert kevesekhez szól. Elég is, ha csak néhányan megértik a Szépséget, mely azokat gyűjti maga köré, akik fényét és melegét keresik. Az ősz Brahman, aki haláloságyán átadta Bainnek az eredeti szanszkrit kéziratot, jól ismerte a Szépség arisztokratikus zárkozotságát és a "margaritas ante porcos" elvét. Ma olyan időket élünk, mikor a szépség elhomályosodott az emberek szeme előtt. Vér és lőpor szennye mocskolja be az európai kulturát és ha nem volna reménység, hogy a kaosz elmultával új ragyogás és az új fejlődés születhet, el kellene veszítenünk hitünket a fehér faj értékében. Sátor alatt, födözékekben, esőben és napfényben, hidegben és melegben, ágyúdörgésben és vihart előző mély csöndességben készült ez a fordítás. És közben lehetetlen volt elhallgattatnom a reflexiókat, melyek fölmerültek bennem, mikor a Kelet és a Nyugat köztik nagy ellentétekre kellett gondolnom. A világnézet nélküli Európára, - mert az európai népeknek csak periodikus véleményeik vannak, világnézetük nincsen - és arra a Nyugatra, melynél a világnézetet a "szent egoizmus" helyettesíti. És épen ma, a világháború őrületes forgatagában, a hazugságok és elkopott értékek ádáz tusájában úgy ragyog a távolban az ős Kelet világnézetének vigasztaló biztatása, mint a sivatagban vánszorgó vándor előtt a délibáb festette hűsvizű tó. VisszaTémakörök
Tétel sorszám:
029
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
12.100 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |