Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Növényvédelem és Kertészet Könyvtára c. sorozatban megjelent három (különálló) kötet. Szerkeszti: Dr. Kerekes Lajos.
1. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. II. sorozat. No.: IV. kötet.
Szőlő metszése és mivelési módjai. Írta: S. Bíró Géza.
Harminchét szövegközti, fekete-fehér, feliratos rajzzal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. [Bp.], 1935., 61 p. + [3] p., ill.
2. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. III. sorozat. No.: XII. kötet.
Szőlő, must, bor. Írta: S. Bíró Géza.
Tizenöt szövegközti, feliratos, fekete-fehér rajzzal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. [Bp.], 1936., 60 p. + [4] p., ill.
3. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. I. sorozat. No.: III. kötet.
Szőlő kártevői. Írta: Dr. Sántha László M. Kir. Kisérletügyi főadjunktus, osztályvezető.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratos rajzzal illusztrált, valamint bevezetéssel, korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. [Bp.], 1934., 60 p. + [4] p., ill.
Kiadói varrott papírkötésben lévő kötetek feliratos, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan, elszíneződött könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerző, Dr. Sántha László (Jászkisér, 1886. március 21. – Tapolca, 1954. május 9.) szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd 1909-től az Ampelológiai Intézetben dolgozott, ezt követően a Növényegészségügyi Intézet osztályvezetője, később igazgatóhelyettese, végül igazgatója lett. 1945-től már, mint az Országos Szőlészeti Intézet igazgatójaként tevékenykedett. Számos cikke megjelent növénytani és borászati szaklapokban.
Előszó
A szőlőtőke metszésének oka és célja
A parlagon hagyott szőlőkben gyakran találunk olyan szőlőtőkéket, melyek sok vékony hajtást neveltek. A hajtásokon apró bogyójú, kicsi, fejletlennek látszó fürtök lógnak. Ha az ilyen elhagyatott szőlőtőke fürtjeit leszedjük és kipréseljük, az így nyert must mennyiségéhez mérten sok törkölyt nyerünk, ezzel szemben az évenként rendszeresen metszet szőlőtőkén a hajtások erősek, a fürtök nagyok és a bogyók sokkal nagyobbakra nőnek, levesek.
Ha tehát azt akarjuk, hogy szőlőtőkéink termése szebb, nemesebb és a hozam egyenletesebb legyen, a metszést el nem mulaszthatjuk. A szőlőtőkék metszését egyéb okok is szükségessé teszik. Ezek között igen fontos szerepet játszik az éghajlat, különösen olyan vidékeken és fekvésekben, ahol az időjárás zordsága miatt a szőlőtermés se idejében, sem pedig tökéletesen beérni nem tudna. A metszéssel a tőkék termését a talajhoz közelebb juttatjuk és az abból visszaverődő meleg a termés fejlesztését, beérését elősegíti. A túlságosan bő csapadékos vidéken olyan metszési móddal kell dolgoznunk, melynél a termés a talajtól magasabb helyzetbe kerül s a talajról felcsapódó eső kárt nem okoz, példa erre az erdélyi karikás mívelés.
Vissza
Tartalom
A szőlő metszésének oka és célja 3
A szőlőtőke metszéséhez szükséges eszközök 4
A szőlőtőke földfeletti részei 7
A szőlőtőke alakító metszése 8
A szőlő metszésének ideje 11
A szőlőtőke metszési módja 13
Kopaszfejmívelés 15
A rövidcsapos metszés 16
Hosszúcsapos metszés 17
Rövid csercsapos váltómetszés 18
Hosszú csercsapos váltómetszés 20
Visszaugrás 21
A válogatás 23
Szálvesszős metszési míveletek 24
A közönséges szálvesszős metszés 27
A ménesi karikás mívelés 29
Erdélyi karikás művelés 30
Nyugatmagyarországi szálvesszős mívelés 34
Az erdődi sodronymívelés 35
Guyot-rendszer 35
Rajnai mívelési módok 36
Oppenheimi mívelési mód 37
Kordonmívelés 40
Lugasmívelés 42
Amerikai alany vessző termő tőkék metszése és mívelése 45
A szőlőoltvány- és vesszőgyökereztető iskolák metszése 47
Tavaszi fagykártól sérült szőlőtőkék metszése 47
A jégverte szőlők metszése 48
A szőlőtőkék metszése, tekintettel a kárttevőkre 49
Különféle szőlőfajták ismertetése tekintettel a metszésre 50
Az érett szőlő
3
A szőlő érése
4
A szüret ideje
5
Szüretelő-eszközök
10
A must
18
Az erjedés
18
Tisztán tenyésztett fajtaélesztők
21
A must erjedésének megakadályozása
23
Az erjedés okozta változások a mustban
24
A gazda teendői a must erjedésénél
26
Az újbor
27
A levegő hatása az újborra
28
A bor apadása
29
A bor természetes savcsökkenése
30
A pince hőmérsékletének hatása a borra
31
Az első fejtés
32
A későbbi fejtések
38
A bor szűrése
39
A derítés
43
Próbaderítés
47
Kékderítés
48
Pasztőrözés
49
A csírátlanító szűrés
50
A borházasítás
51
Savcsökkentés - savtompítás
52
A bor felfrissítése szénsavval
53
A bor szesztartalmának meghatározása
53
Vinalcométer
54
A kénezés
54
Borjavítás sűrített musttal
55
Vörösborkészítés
56
Borhibák és borbetegségek
56
Bevezetés
3
Szőlőbetegség fogalma, beosztása és a védekezés
3
Gombabetegségekről általában
3
Betegségokozó gombák életmódja
4
Szőlőbetegségek felismerése és a védekezés
5
Szőlőtőkék védőszerekkel való kezelése
7
A szőlő gombabetegségei
11
Peronoszpóra
11
Lisztharmat
14
Szőlőorbánc
16
Fakórothadás
18
Szürkerothadás
19
Fenésedés
21
Melanózis
22
Örvös bogyóbetegség
23
Feketerothadás
23
Korompenész
24
Gyökérpenészek
25
Szőlő élettani betegségei
30
Meleg- és naptűzésokozta szőlőkárok
30
Fagykárok
33
Sárgaság
37
Levélrozsdásodás
38
Elrúgás
39
Jégverés
40
Villámcsapás
41
Füstkárok
42
Szőlő rovarkártevői
44
Szőlőtetű, filoxera
44
Szőlőmoly, szőlőilonca
47
Levélfodrosodás, akarinozis
51
Szöszösödés, erinozis
52
Takácsatka
52
Cserebogarak
53
Szőlőeszelény
55
Firkálóbogár
55
Vincellérbogár
56
Kendermagbogár
56
Pajzstetvek
56
Alkalmi kártevők
57
Vissza