Jécsai László/Ébényi Gyula: Hogyan készítsük el virágos kertünket/Melegágy és üvegház a házikertben/A szőlő, gyümölcsös, konyha- és virágoskert trágyázása
Növényvédelem és Kertészet
(Budapest)
,
Kiadói varrott papírkötés , 178 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 178 oldal
| Sorozatcím: | Növényvédelem és Kertészet Könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], 1934, 1937, 1941, Növényvédelem és Kertészet (Stephaneum Nyomda, Bp.), 178 p. + [6] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Növényvédelem és Kertészet Könyvtára c. sorozatban megjelent három (különálló) kötet. Szerkeszti: Dr. Kerekes Lajos.
1. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. IV. sorozat. No.: XIV. kötet.
A szőlő, gyümölcsös, konyha és virágoskert trágyázása. Írta: Ébényi Gyula vegyészmérnök.
Tizenhárom szövegközti, fekete-fehér, feliratozott, számozott rajzzal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. [Bp.], 1937., 53 p. + [3] p., ill.
2. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. VI. sorozat. No.: XXI. kötet.
Hogyan készítsük el virágos kertünket. Írta: Jécsai László a Kertészet szerkesztője.
Szövegközti, feliratozatlan, fekete-fehér rajzokkal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. [Bp.], 1934., 61 p.+ [3] p., ill.
3. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. VII. sorozat. No.: XXVI. kötet.
Melegágy és üvegház a házikertben. Írta: Jécsai László Szfőv. kertészeti intéző, a Kertészet szerkesztője.
Harminckilenc szövegközti, fekete-fehér, feliratozott rajzzal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel kiegészített kötet. [Bp.], 1941., 64 p., ill.
Kiadói varrott papírkötésben lévő kötetek feliratos, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerző, Jécsai László a Növényvédelem és Kertészet Könyvtárának állandó munkatársa, szerzője. 1952-1953 között a Főkert igazgatója, számos kertészeti és növényvédelmi szakcikk, tanulmány, folyóirat szerzője.
1. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. IV. sorozat. No.: XIV. kötet.
A szőlő, gyümölcsös, konyha és virágoskert trágyázása. Írta: Ébényi Gyula vegyészmérnök.
Tizenhárom szövegközti, fekete-fehér, feliratozott, számozott rajzzal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. [Bp.], 1937., 53 p. + [3] p., ill.
2. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. VI. sorozat. No.: XXI. kötet.
Hogyan készítsük el virágos kertünket. Írta: Jécsai László a Kertészet szerkesztője.
Szövegközti, feliratozatlan, fekete-fehér rajzokkal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. [Bp.], 1934., 61 p.+ [3] p., ill.
3. Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. VII. sorozat. No.: XXVI. kötet.
Melegágy és üvegház a házikertben. Írta: Jécsai László Szfőv. kertészeti intéző, a Kertészet szerkesztője.
Harminckilenc szövegközti, fekete-fehér, feliratozott rajzzal illusztrált, valamint korabeli hirdetésekkel kiegészített kötet. [Bp.], 1941., 64 p., ill.
Kiadói varrott papírkötésben lévő kötetek feliratos, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerző, Jécsai László a Növényvédelem és Kertészet Könyvtárának állandó munkatársa, szerzője. 1952-1953 között a Főkert igazgatója, számos kertészeti és növényvédelmi szakcikk, tanulmány, folyóirat szerzője.
Előszó
Részlet a könyvből: Virág és az ember. Virágot szeretni a legtisztább emberi örömök közé tartozik. Nézzük azt akár a természetbúvár mindent felboncoló szemüvegén, akár általános emberi vagy... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Virág és az ember. Virágot szeretni a legtisztább emberi örömök közé tartozik. Nézzük azt akár a természetbúvár mindent felboncoló szemüvegén, akár általános emberi vagy művészi szemmel, mindenkor a természetnek egy érthetetlen csodája, színes megnyilatkozása marad, amely önzetlen bámulattal töltheti el a gondolkodó és a szépért lelkesedni tudó embert. A valóságos érzelem, mely az embert a virághoz fűzi, egészen magányos és belső öröm. Aki virágjaival csak hivalkodni tud s az utcának vagy vendégeinek csodálatára tenyészti, annak megszűnt benső kapcsolata a természettel és virágjaiban nem az elvont és mégis olyan tökéletesen élő szépséget keresi, hanem önző emberi örömeire gondol. A virág csodája attól a perctől kezdődik, amikor a parányi magból élő szervezet támad és napról-napra fejlődve, eléri a teljes kibontakozást, a növényi élet legszebb időszakát, a virágzást. Minden virágot úgy kell tekintenünk, mint a természet soha meg nem nyugvó szépséges akaratát a további életre, az utódra, az elterjedésre. Minden kerti virág a vadnövénytől, az egyszerű mezei virágtól származik. Némelyiknek őse évszázadok óta él az emberek kertjeiben s ott jobb körülmények közé, emberi felügyelet alá kerülve, emberi értelemben véve állandóan nemesedik. Pompája fokozott, szépsége mind csodálatosabb, de ezzel igénye és érzékenysége is nőttön-nő. A vadvirágok kerti felhasználása, begyűjtése állandóan tart, a fajták folyton gyarapodnak. A válogató emberi szem, ha elég értékesnek tart egy eddig nem használt vagy nem látott vadnövényt arra, hogy kertjébe beültesse és annak díszére ápolja, úgy vagy megszedi magját, vagy kiássa tövét s ezzel megvetette alapját az újabb virág kerti kultúrájának. A legtöbb ember készen kapja a kerti virágot, kertésztől vásárolja, szomszédjától cseréli s a virág történelme, múltja nem érdekli. Csak a természetbarát tudja megbecsülni a vadvirág szépségét, igénytelenségét. Az átlagember jobban lelkesedik a hatalmas és rikító jelenségekért, pedig minden legszerényebb virág is közelebbről nézve bámulatos teremtmény. Szirmainak ragyogása, bársonyossága, tömöttsége, porzóinak és bibéinek ékessége káprázatos színharmóniákat mutat s az egészen az a különös, megfoghatatlan báj ül, ami egyedüli kiváltsága és sajátossága a hangtalan és látszólag mozdulatlan növényvilágnak. VisszaTartalom
Virág és ember3
Milyen földet kívánnak a virágok?
4
Virágok gyakorlati csoportosítása
6
Természetes kert
6
Egynyári virágok
9
Virágágyásokat díszítő állandóan nyílók
9
Levelükkel díszítők
13
Idényvirágok
14
Hogyan neveljük a virágpalántákat?
20
Kétnyári virágok
22
Dísznövények
25
Évelő virágok
26
Hagymás- és gumónövények
41
Futónövények
43
Egynyári futónövények
45
Díszfüvek
46
Egynyáriak
46
Évelő díszfüvek
46
Virágágyak tervezése
48
Évelő virágágyások
49
Idényvirágok fákból
49
Állandó virágzásban
50
Bokrokat pótló
51
Magányosan álló évelők
51
Sziklakertek kiültetése
52
Egynyári virágágyak
53
Állandó virágzó összeállítások
53
Egynyári virágágyások idényvirágzókból
55
Sövények és csoportok egynyári levéldísznövényekből
57
Kombinált vegyesvirágágyak
58
Szőnyegágyak
59
Vágóvirágok
60
Bevezetés 3
Általános ismeretek 5
Melegágy 7
Keretek (Szekrények) 7
Szokványos méretű fakeretek 7
Épített, állandó keret 9
Hordozható állandó keret 11
Melegágyi ablakok 13
Különféle méretű ablakok 13
Szegény ember melegágyi ablaka 13
Szokványos méretű, korszerű melegágyi ablakok
Melegágyi fűtés 16
Melegágy takarása 18
Átmeneti építmények 20
Kettős melegágyi szekrények 20
Üvegfalak (Talut-fal) 21
Ideiglenes jellegű üvegházak 22
Üvegházak 24
Egyszerű kétoldalas teleltető ház 25
Féloldalas egyszerű üvegház 26
Egyszerű kétoldalas ház melegágyi ablakokból 28
Földfeletti kétoldalas vasvázas ház 31
Blokk-ház 33
Üvegház fűtéséről 34
Egyszerű csatornafűtés 34
Javított csatornafűtés 37
Különféle olcsó és egyszerű fűtőberendezés 38
Melegvízfűtés 39
Üvegházak szellőztetése, árnyékolása és takarása 40
Üvegházak belső berendezése 42
Melegágy használata 43
Zöldséghajtatás 43
Palántanevelés 49
Teleltetés a melegágyban 51
Üvegház használata 53
Hajtás 53
Zöldség 53
Virághajtás 55
Szaporítás 59
Szemzés és oltás az üvegházban 61
Teleltetés 63
Virágos növény teste és életműködése
3
Növények táplálkozása
5
Leggyakrabban hiányzó tápláló elemek szerepe
6
Talajnak víz- és levegőforgalma
8
A talaj
14
Egyes főbb talajféleségek
16
Használatos trágyafélék
18
Közvetve ható trágyák
28
Növények trágyázása és öntözése
30
Az öntözés
30
Szőlő trágyázása
32
Gyümölcsfák trágyázása
34
Virágok trágyázása
39
Konyhakerti növények trágyázása
45
Mikor nem szabad trágyázni?
49
Trágyázási tennivalók az év folyamán
50
Trágya kiszórásának ideje
51
Trágyafélék összekeverhetősége
52
Területszámítás
52
Vissza
Tétel sorszám:
155
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |