Témakörök



Lezárt aukciók


Szongott Kristóf: A magyarok eredete és őslaka

Szerző
Szongott Kristóf
Szerzői kiadás
Ragasztott papírkötés , 289 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Aukció vége:
2022-01-23 20:00

Előszó

Előszó „E világ csodakert, s benne virág az ember"- mondja az örmény Dzsiváni mester a 19. század ünnepelt asugh költője: Jönnek, s tovatűnnek című költeményében. Virágot említünk, s értékre... Tovább

Előszó

Előszó „E világ csodakert, s benne virág az ember"- mondja az örmény Dzsiváni mester a 19. század ünnepelt asugh költője: Jönnek, s tovatűnnek című költeményében. Virágot említünk, s értékre gondolunk, mert minden, ami múlandó, és az idő által pusztulásra ítéltetett, elenyészik. Ezért is szükséges üzenet gyanánt hátrahagyni valami töredéket a jövendő számára. Talán sors, vagy az isteni gondviselés rendelte a szamosújvári Szongott (Aszvadur) Kristófot arra, hogy mindent lejegyezzen, feldolgozzon és publikáljon, egy elmúló de ugyanakkor még eleven hagyományú kultúráról, azaz az erdélyi örménység múltjáról. A főgimnáziumi tanár filoszi hévvel vetette bele magát az örménység zivataros történelmének kutatásába. Munkásságában komoly támaszul szolgált veretes latin, ógörög és örmény nyelvtudása, továbbá a sajátos hangzású erdélyi örmény dialektus, amely még a 19-20 század fordulóján élő hagyomány volt. Megérezvén, hogy az erdélyi örménység nyelvileg teljesen beolvad a magyarságba, mindent megtett, hogy e nyelvből valamit az utókor számára megőrizzen. A magyarok eredete és őslaka című könyvének 1906-os megjelenésekor, már több tudományos cikk és könyv megírása után volt. Még aktív főgimnáziumi tanárként, 1887-ben részben saját költségen elindította az Arménia című folyóiratot, amely mintegy 20 esztendőn át az erdélyi örménység, s a hazai armenisztika tudományos fórumaként működött. A folyóiratot nemcsak a többségében már értelmiségi státuszban lévő örmény származékok olvasták, hanem a korabeli magyar tudományos közélet számos képviselője is. Ezek közé tartozott gróf Kuun Géza, a magyar őstörténet és hazai kunság jeles kutatója, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának titkára, aki 1892-ben Szongott Kristófnak címzett levelében a magyar őstörténet örmény vonatkozásairól értekezik. E levél megírásában nagy szerepet játszott, hogy gróf Kuun Géza kezébe került az 1892-ben kiadott középkori örmény történetíró, Movszesz Khorenaci: Nagy-Örményország története, Szongott Kristóf fordításában, Vissza

Tartalom


Bevezetés.
TARTALOM.
Elsö rész. Iránymesterek.
I. Czikkely. A különböző irányok általában 1
II. Czikkely. Finn-ugor rokonság.
1. Fejezet. A magyar kevert nyelv 2
III. Czikkely. Török-tatár rokonság.
1. Fejezet. Török-tatár törzsek 5
2. Fejezet. Gyakoroltak-e a török-tatár néptörzsek befolyást a magyarok műveltségére? 6
IV. Czikkely. Finn-ugor és török-tatár rokonság.
1. Fejezet. Vámbéry a magyarság nemzeti létéről 8
2. Fejezet. A különböző irányban végzett munkásság eredménye 9
V. Czikkely. A történettudósok által követett irány.
1. Fejezet. Történetiróink és a krónika 9
2. Fejezet. Épithetünk-e arra, mit a krónikák mondanak . . 11
3. Fejezet Elfogadták-e a történettudósok a finn-ugor és török-tatár rokonságot? 13
VI. Czikkely. Irány, melyben Lukácsi Kristóf haladott.
1. Fejezet. Viszonylat a magyar nyelv és a zend nyelvek között 14
2. Fejezet. A felfedezett újabb rokon 15
Második rész. Az .,Armenia" szerkesztője által folytatott kutatás eredménye.
Elsö szakasz. A magyarok eredete.
1. Czikkely. A magyar nép.
1. Fejezet. Népvándorlás 16
2. Fejezet. Örmény kivándorlás 17
3. Fejezet. Lebedia 19
4 Fejezet. A magyarok ősei és rokonai 21
5. Fejezet. Thury" József értekezése 22
6. Fejezet. Munkánk irója a „Szábartoi-ászfáltoi" névről 23
7. Fejezet. Miért nevezték Lebedia lakóit .Szábartoi-ászfáltoi' névvel ? 25
XII.
8. Fejezet. Heraklius császár 26
9. Fejezet. A básziliusok 27
10. Fejezet. Etelköz 29
11. Fejezet. A magyarok keletkezése és bölcsője 33
12. Fejezet. A magyar faj és magyarnemzet 38
13. Fejezet. A derék ifjúnak és az élő szülőknek életkora 40
14. Fejez-'t. Milyen névvel nevezték a magyarok őseit, rokonait és a magyar népet Európában a honfoglalás előtt 40
15. Fejezet. Lukácsi Kristóf a magyar névről 42
16 Fejezet. A .magyar'és ,hungar' népnév eredete és értelme 45
II. Czikkely. Néhány érv, melyek azt bizonyítják, hogy a magyarok básziliusoktól és örményektől származtak.
1. Fejezet. A veszprémvölgyi apáczamonostor lakói . .47
2. Fejezet. A közigazgatás nyelve 50
3. Fejezet. Aratási és jegyváltási népszokás 52
4. Fejezet. A magyar országgyűlés és a magyar eredet kérdése 53
5. Fejezet. Pogányok voltak-e az ősök mindnyájan a honfoglalás előtt ? 57
6. Fejezet. A magyarok még a honfoglalás előtt keresztények és írástudók voltak 59
7. Fejezet. ,A magyarok Istene" 62
8. Fejezet. Nyelvi anyag 65
9. Fejezet. Nyelvtani alakok 65
10. Fejezet, Magyar ábéczerend 65
11. Fejezet. A nemes magyar és a nemtelen rokon . . . 65
lll. Czikkely. Kormányforma.
I. Fejezet. A nemzetségek 66
2. Fejezet. A néptörzsek fejei vagyis a vajdák 70
3. Fejezet. Árpád fejedelem 72
Második szakasz. Az örmények.
I. Czikkely. Az örmények eredete.
1. Fejezet Az örmények ősei 74
2. Fejezet. Schmitt a sumirokról 75
II. Czikkely. Nyilatkozatok az örményekről.
1. Fejezet. Iszkender nyilatkozata 77
2. Fejezet. Pákrádcze nyilatkozata 77
3. Fejezet. Egy bostoni lap nyilatkozata 78
4. Fejezet. Elisée Reclus nyilatkozata 78
5. Fejezet. Násér-Eddin sáh nyilatkozata 80
6. Fejezet. Az „Union Républicaine" czikkéből 81
7. Fejezet. Pavinsky Adolf nyilatkozata 81
8. Fejezet. A „Revue d' Orient" egyik czikke 81
9. Fejezet. Mustafa Dselaleddin nyilatkozata 82
XTII.
Lap.
10. Fejezet. Az országnak sója 82
11. Fejezet. Eliséev Vaszilievics Sándor nyilatkozata 83
12. Fejezet. Bodenstedt nyilatkozata 84
III. Czikkely. Két keletrómai császár.
1. Fejezet. VI. Leo és Konstantinos Porphyrogennetos nemzetisége 84
2. Fejezet. Leo kelet-római császár szövetséget köt a magyarokkal 86
IV. Czikkely. Bíborban született Konstantin császár.
1. Fejezet. VII. Konstantin életrajza 87
2. Fejezet. Konstantin gyermeksége és az éjjeli támadás . 89
3. Fejezet. Az udvari személyzet. Lekápenosz Román tenger nagy társcsászárrá neveztetik ki 91
4. Fejezet. Románosz és fiainak száműzetése. Konsztantin egyedül császár 93
5. Fejezet. Konsztantin halála 94
V. Czikkdy. Néhány lap az örmények történetéből.
1. Fejezet. Az örmények Árám idejében 96
2. Fejezet. Emlékek, melyek Tigris, Eufrat és Ararát neveihez vannak kötve 97
3. Fejezet. A magyarok rokonainak ősei és az örmények . 98
4. Fejezet. Görögök Örményországban 100
5. Fejezet. Örmény, syrus, chald, görög, arab feliratok Örményországban 102
6. Fejezet. Hűn, kazár és egyéb magyar fajú népek az örmény hadseregben 103
VI. Czikkely. Örmények Pannoniában és Erdélyben.
1. Fejezet. Örmények Pannoniában . 105
2. Fejezet. Mennyi örmény volt a honfoglaló magyarok között? 107
3. Fejezet. Apafi Mihály örményei 109
VII. Czikkely. Még néhány elvitázhatlan érv, melyek megdönthetetlenül bizonyítják azt, hogy a honfoglaló magyarok között sok örmény volt.
1. Fejezet. Vérszerződés 110
2. Fejezet. Nemzeti színek 113
3. Fejezet. A magyar czímer kettős keresztje 115
4. Fejezet. A magyar zászló 120
5. Fejezet. A nádorispán vagy udvarispán 121
6. Fejezet. A vármegye és vár-ispán 122
Harmadik szakasz. A magyarok vérrokonai és rokonai.
Elsö osztály. A magyarok vérrokonai.
I. Czikkely. Az eddig ismert vérrokonok.
1. Fejezet. Hány vérrokont ismerünk eddigelé? 122
2. Fejezet. Miért nem jártak Ázsiában magyar nyelvrokonok után? 124
xrv.
Lap.
II. Czikkely. A felfedezett vérrokonok.
I. Fejezet. Örmény vérrokonság 126
2. Fejezet. Görög-latin vérrokonság 126
Második osztály A magyarok rokonai.
1. Czikkely. A skythák.
1. Fejezet. A skytha elnevezés 128
2. Fejezet. A celto-skythák vagy nomád népek 128
3. Fejezet. „Barbár" törzsek 129
4. Fejezet. A hunn-szittya népek 132
5. Fejezet. Görög írók a hunnokról 132
6. Fejezet. A „tiirk"-ok. kikről Leo és Konstantin kelet-római császárok tesznek említést, nem törökök, hanem hunnok 133
7. Fejezet. Mechíthár és Chorenei a hunnokról 134
8. Fejezet. Örmény írók a hunnokról 134
9. Fejezet. Atyafiság a hunnok és örmények között 147
II. Czikkely. A parthusok.
1. Fejezet. Lukácsi Kristóf a parthusokról 148
2. Fejezet. Néhány íróí hely a parthusok-, chusokról, a száká, dáhá néptörzekröl 149
III. Czikkely. A massategeták.
1. Fejezet. Bízanti Fáuszt örmény író a massagetákról . . 150
2. Fejezet. Agathangelos örmény iró a massagetákról . . 152
3. Fejezet. Ammianus és Zozimus a hún-masságetákról . 152
4. Fejezet. Hol lappangtak 375 előtt (Kr. u.) a hunnok? . 153
5. Fejezet. Attila hiinjai 153
IV. Czikkely. Az avarok.
1. Fejezet. Néhány régi iró az avarokról 154
2. Fejezet. Mangold Lajos az avarokról 155
3. Fejezet. Lukácsi Kristóf az avarokról 156
V. Czikkely. A baszilídák.
1. Fejezet. Herodot, Strabo, Zozimus, Cedrenus a baszilídákról 158
2. Fejezet. Chorenei a baszilídákról 159
3. Fejezet. Van-e különbség a baszilíusok és baszilídák között? 160
4. Fejezet. Még néhány örmény író a baszilídákról . . . 161
VI. Czikkely. A bolgárok.
1. Fejezet. Nagy Géza a bolgárokról 163
2. Fejezet. Lukácsi Kristóf a bolgárokról 164
VII. Czikkely. A kazárok.
1. Fejezet. Örmény írók a kazárokról 168
2. Fejezet. Konstantin császár a kazárokról 171
Vlll. Czikkely. A sabirok.
1. Fejezet. A byzantinusok a sabirokról 172
2. Fejezet. Indsidseán a Sabir kerületről 173
IX. Czikkely. A besenyők.
1. Fejezet. Mangold Lajos a besenyőkről 174
2. Fejezet. Konstantin császár és az örmény írók a besenyőkről 175
X. Cikkely. A magyarok többi rokonai.
1. Fejezet. A kiin 176
2. Fejezet. A hazai szláv, a német, olasz 177
Negyedik szakasz. A magyarok őslaka, régi hazája.
I. Czikkely. A régi haza felkeresésére irányzott törekvések.
1. Fejezet. Követte-e siker a hazát keresők fáradozásait? . 177
2. Fejezet. Kik voltak azok, kik az ősi magyar haza felkeresése végett Keletre utaztak? 17S
3. Fejezet. A magyarok szülőföldje, őslaka 180
4. Fejezet. Hol lakoztak a magyarok rokonai, mielőtt a magyarok őseivel szövetkeztek volna 181
Harmadik rész. A magyar nyelv. Első szakasz. A nemzeti szervezet legbecsesebb értéke. 1. Czikkely. A magyar nyelv.
1. Fejezet. Magyar írók a magyar nyelvről 185
Második szakasz. A magyar szókincs. 1. Czikkely, A magyar nyelv szóelemei.
1. Fejezet. A csodaszép épület kötelező szózata 186
2. Fejezet. Hány bányából ásták ki a magyar nyelv épületének alapköveit? 189
3. Fejezet. A magyar szóalkotás 190
Harmadik szakasz. Latin elemek a magyar nyelvben.
Első osztály. Változatlan alak.
I. Czikkely. Szavak, melyeket változatlan alakban vett be a magyar nyelv.
I. Fejezet. Bebizonyító adatok 193
II. Czikkely. Változatlan alakban (vagy csekély változtatással)
átvett szavak 194
Második osztály. Változott alak.
l. Czikkely. Bővült szavak.
1. Fejezet. Bebizonyító adatok • 197
2. Fejezet. Előtctellel bővült szavak 198
3. Fejezet, Közbevetéssel bővült szavak 198

4. Fejezet. Utóragasztékkal bővült szavak ^^^
II. Czikkely. Megrövidítés (Apokope).
1. Fejezet. Bebizonyító adatok
III. Czikkely. Megrövidült szavak.
1 Fejezet. Kimaradt elől egy, kél vagy több betű, vagy szótag 200
2 Fejezet. Kimaradt a középről egy, két vagy több betű,
vagy szótag 201
3. Fejezet. Kimaradt a végről egy, két vagy több betű, vagy szótag 202
4. Fejezet. Kimaradt élőiről és a középről egy, két vagy több betű vagy szótag 206
5. Fejezet. Kimaradt élőiről és a végről egy, két vagy több betű vagy szótag 206
6. Fejezet. Kimaradt élőiről, a középről és a végről egy, két vagy több betű, vagy szótag 207
7. Fejezet. Kimaradt a középről és végről egy, két vagy több betű, vagy szótag 207
Harmadik szakasz. Betűcsere.
I. Czikkely. Magánhangzók cserélődése 208
II. Czikkely. Mássalhangzók cserélődése 208
Neyycdik czikkely. Hangátvelés (Metathesis).
1. Fejezet. Bizonyítás, mely a betű- és szótag helycserére vonatkozik 209
2. Fejezet. Szóalakok, melyek betűhelycserélődéssel képződtek 210
3. Fejezet. Szóalakok, melyek szótaghelycserélődéssel képződtek 211 Ötödik czikkely. Anagramma.(szóvisszázás).
1. Fejezet. Bizonyítás az anagrammára 211
2. Fejezet. Szóalakok, melyek visszafelé olvasással képződtek 212 Hatodik czikkely. Két nyelv elemeiből képzett szavak
1. Fejezet. Bizonyítás 212
2. Fejezet. Szóalakok, melyek két nyelv elemeiből alakultak 212 Hetedik czikkely. Önkényesen képzett szavak.
1. Fejezet. Bebizonyító példák 213
2. Fejezet. Önkényesen képzett szavak 213
Negyedik szakasz. Görög elemek a magyar nyelvben.
Első osztály. Változatlan alak.
I. Czikkely. Változatlan alakban, vagy csekély változtatással
átvett szavak 216
Második osztály. Változott alakban átvett szavak. 1. Czikkely. Bővült szavak.
1. Fejezet. Előtéttel bővült szavak 218
XVII.

2. Fejezet. Közbevetéssel bővült szavak 218
3. Fejezet. Utóragasztékkal bővült szavak 218
II. Czikkely. Megrövidült szavak.
1. Fejezet. Kimaradt elől egy, két vagy több betű vagy szótag 218
2. Fejezet. Kimaradt a középről egy, két vagy több betű, vagy szótag 219
3. Fejezet. Kimaradt a végről egy, két vagy több betű, vagy szótag 220
4. Fejezet. Kimaradt elölről és a középről egy, két vagy több betű vagy szótag 222
5. Fejezet. Kimaradt előlről és a végről egy, két vagy több betű vagy szótag 222
6. Fejezet. Kimaradt középről és végről egy, két vagy több betű vagy szótag 223
7. Fejezet. Kimaradt előlről a középről és a végről egy, két vagy töblt betű vagy szótag 224
III. Czikkely Hangálvetés (Metathezis).
1. Fejezet. Betühelycserélődéssel képzett szavak 225
2. Fejezet. Szótagcserélödéssel képzett szavak 226
IV. Czikkely Anagrammával képezett szavak 226
V. Czikkely Két vagy több különböző nyelvű, de egyjelentésű szó összetételéből alkotott szavak 227
VI. Czikkely. Önkényesen képzett szavak 228
Ötödik szakasz. Örmény elemek a magyar nyelvben.
Elsö osztály. Változatlan alak.
I. Czikkely Változatlan alakban (vagy csekély változtatással)
átvett örmény szavak 229
Második osztály. Változott alakban átvett szavak
I. Czikkely. Bővülés.
1. Fejezet. Előtétellel bővült szavak 233
2. Fejezet. Közbevetéssel bővült szavak 233
3. Fejezet. Utóragasztékkal (utórag, utótag) bővült szavak . 234
4. Fejezet. Előtéttel és közbevetéssel bővült szó 236
5. Fejezet. Elől bővült, hátul megrövidült szó 236
6. Fejezet. Közbevetéssel és utóraggal bővült szó 236
II. Czikkely. Rövidülés.
1. Fejezet. Kimaradt elöl egy, két vagy több betű vagy szótag 237
2. Fejezet. Kimaradt a középről két vagy több betű, vagy szótag " 238
3. Fejezet. Kimaradt élőiről és a középről egy, két vagy több
betű, vagy szótag 240
4. Fejezet. Kimaradt a végről egy, két vagy több betű, vagy szótag 240
5. Fejezet. Kimaradt elölről is és hátulról is egy, két vagy több betű, vagy szótag 243
6 Fejezet. Kimaradt a szó közepéről és végéről egy, két vagy több betű, vagy szótag 244
7. Fejezet. Kimaradt a végről egy, két vagy több betű, de elől bővült egy, két vagy több betűvel 245
III. Czikkely. Kihagyás il, helycserével és betűváltoztatással képzett szavak 245
IV. Czikkely. Betűcsere. (Szóalakok, melyek betűcserélődéssel képződtek) 246
V. Czikkely. Hangáttétel (Metathesis).
1. Fejezet. Szóalakok, melyek betűáttétellel képződtek . .246
2. Fejezet. Szóalakok, melyek szótagáttétellel képződtek 247
VI. Czikkely. Szóalakok, melyek visszafelé olvasással képződtek (Anagramma) 248
VII. Czikkely. Önkényesen képzett szavak .449
VIII. Czikkely. Szóalakok, melyek két vagy több örmény szó összetételéből származtak 252
IX. Czikkely. Szóalakok, melyek két vagy három nyelvből vett, de egyjelentésű szó összetételéből eredtek . . 252
X. Czikkely. A rokonnyelvek 255
Hatodik szakasz. Török-tatár elemek a magyar nyelvben.
I. Czikkely. Változatlan alakban (vagy csekély változtatással) átvett szavak 255
Első osztály. Wiltozatlan alak. Második osztály. Változott alak.
I. Czikkely. Bővülés.
1. Fejezet. Közbevetéssel bővült szavak 257
2. Fejezet. Utóraggal bővült szavak 257
II. Czikkely. Rövidülés.
1. Fejezet Kimaradt a szó elejéről egy, két vagy több betű vagy szótag
2. Fejezet. Kimaradt a szó közepéről egy, két vagy több betű
vagy szótag
3. Fejezet. Kimaradt a szó végéről egy, két vagy több betű vagy szótag
4. Fejezet Kimaradt a szó elejéről és közepérő vagy több betű. vagy szótag
5. Fejezet. Kimaradt a szó elejéről és végéről egy több betű vagy szótag
6. Fejezet. Kimaradt a szó közepéről és végéről egy több betű, vagy szótag
III. Czikkely. Betűcsere.
1. Fejezet. Magánhangzók cserélődése . . . 259
2. Fejezet. Mássalhangzók cserélődése 260
3 Fejezet. Magánhangzók és mássalhangzók cserélődése . 260
IV. Czikkely. Hangátvetés 260
V. Czikkely. Hangvisszázás (Anagramma) 261
VI. Czikkely. Önkényesen képzett szavak 261
VII. Czikkely. Két nyelvből vett, de egyjelentésű szavakból alkotott összetett szó 261
VIII. Czikkely. A török-tatár nyelv kölcsönszavai.
1. Fejezet. Foglalkozás a török-tatárral 261
2. Fejezet. Kölcsönvétel az örmény nyelvből 262
3. Fejezet. Kölcsönvétel a görög nyelvből 263
4. Fejezet. Kölcsönvétel a latin nyelvből 264
Hetedik szakasz. Német elemek a magyar nyelvben.
Első osztály. Változatlan alak 264
Második osztály. Változott alak.
I. Czikkely. Bővülés.
1. Fejezet. Bővült a szó elől 2ö5
2. Fejezet. Bővült a szó a középen 265
3. Fejezet. Bővült a szó a végen 266
4. Fejezet. Bővült a szó a középen és a végen 266
II. Czikkely. Rövidülés.
1. Fejezet Rövidült a szó a középen 267
2. Fejezet. Rövidült a szó a végen 267
3. Fejezet. Rövidült a szó elől és a végen 268
4. Fejezet. Rövidült a szó a középen és a végen 268
5. Fejezet. Rövidült a középen és bővült a végen . . . > 268
III. Czikkely. Hangcsere.
1. Fejezet. Magánhangzók cserélődése 268
2. Fejezet. Mássalhangzók cserélődése 269
3. Fejezet. Szótagcsere 269
IV Czikkely Anagramma 269
V. Czikkely. Önkényesen képzett szavak 270
VI. Czikkely. Kél (szóból vagy két nyelvből vett), de egyjelentésű szó összetételéből alkotott szavak 270
Nyolczadik szakasz. Olasz és zsidó elemek a magyar nyelvben.
I. Czikkely. Olasz elemek 271
II. Czikkely. Zsidó elemek 271
Kilenczedik szakasz. A magyar nyelv nyelvtanához.
I. Czikkely. Nyelvtan.
1. Fejezet. A nyelvtan részei 271 Vissza
Tétel sorszám:
371

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
30.100 Ft Licitek száma: 89



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!