Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., szerzői kiadása (Zeneműnyomda, Bp.), 5 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Zeneszerző által dedikált példány. Szeptember végén... (Petőfi Sándor verse). Ének és zongora kotta. Op. 8. Zenéjét szerzette: Dr. Morvay Gyula.
A második oldalon a szerző, Dr. Morvay Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Sárdy Brutusznénak küldöm rokoni szeretettel. Budapest, 1933. dec. 3. Gyula bácsi".
A dedikáció címzettje Kézdi-Kovács Lenke, Sárdy Brutus felesége, egyben Kézdi-Kovács László lánya.
Nyomtatta a Zeneműnyomda Budapesten.
Kiadói papírkötésben lévő példány feliratos, egyszínű, gazdagon díszített, egy helyen javított címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, hajtogatott állapotban.
A verset írta, Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) ismert, népszerű költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb, legkiemelkedőbb alakja. Tizennyolc évesen színész lett, majd baráti körével együtt irodalmi társaságot szervezett. A márciusi ifjak tagjaként az 1848. március 15-i események egyik vezéralakja, a forradalom szimbóluma volt. A 26 éves költő a szabadságharc küzdelmeiben is keményen részt vállalt. A segesvári csatát követő menekülés közben a honvédeket üldöző kozák ulánusok által elkövetett mészárlásban tűnt el. Eltűnésének a körülményei a mai napig nem tisztázottak. Költészetében a magyar romantika kiteljesítője, a családi líra, a szerelmi vonzódás, a hitvesi, házastársi szerelem lírai ábrázolója. Tájköltészetében a „puszta”, a magyar Alföld megrajzolója, a „világszabadság” eszményének felvállalója. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.