Dercsényi Dezső: Az Árpád-kori kőfaragóművészet első emlékei
Szerző
Dercsényi Dezső
Magyarságtudomány
Kiadói varrott papírkötés
, 27 oldal
| Sorozatcím: |
A magyarságtudomány tanulmányai
|
| Kötetszám: |
5
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
24 cm x 17 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
h. n., é. n., Magyarságtudomány (Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda Rt.), 19 p. + VIII t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A Magyarságtudomány Tanulmányai. No.: 5. sz.
Az Árpád-kori kőfaragóművészet első emlékei. Írta: Dercsényi Dezső.
Nyolc képtáblán tizennégy fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, valamint számozott lábjegyzetekkel ellátott tanulmány. A kiadványt az Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Rt. nyomtatta.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, fekete-fehér dísszel ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megkímélt, megőrzött, jó állapotban.
A kötet szerzője, Dercsényi Dezső (Vác, 1910. július 17. – Budapest, 1987. június 22.) művészettörténész, szakíró. 1936-tól a Műemlékek Országos Bizottságának előadója volt. Ezt követően a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának osztályvezetője lett. Később az Építészeti Tanács Titkárságának és az Országos Építési Hivatalnak műemléki előadójaként, majd az Építési Minisztérium Műemléki Osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1965-ben megválasztották az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos igazgatóhelyettesévé. Fő kutatási területe a középkori magyar művészet és műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései voltak.
Előszó
Az Árpádkori magyar művészet sokáig a műtörténeti kutatás mostohagyermeke volt. A történeti érdeklődésnek a millennium idején való fellángolása alig terjedt ki a magyar művészet korai korszakára....
Tovább
Előszó
Az Árpádkori magyar művészet sokáig a műtörténeti kutatás mostohagyermeke volt. A történeti érdeklődésnek a millennium idején való fellángolása alig terjedt ki a magyar művészet korai korszakára. Már felszínre hozott emlékeit a kutatók sem becsülték sokra, a tudományos közvéleményt fejezte ki Éber László megállapítása: "magyar művészet történetéről jogosan nem beszélhetünk". érthető tehát, hogy a román szobrászatnak egy izgatóan érdekes kérdése, amiről ez a kis tanulmány szól, fel sem merülhetett; mint probléma úgyszólván csak tíz esztendeje foglalkoztatja a kutatást...
Vissza