László Gyula: Szent László győri ereklyetartó mellszobráról (dedikált példány)
Különlenyomat az Arrabona 1965. évi 7. számából
Kiadó tűzött papírkötés
, 52 oldal
| Sorozatcím: | Arrabona |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Győr, 1965, k.n., 157-209 p. + [1] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Szent László győri ereklyetartó mellszobráról. Írta: László Gyula.
A címfedélen a szerző, László Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. O. P.-nak igaz megbecsüléssel és szeretettel. 1966. II. 12. László Gyula".
Különlenyomat az Arrabona 1965. évi 7. számából. Egy színes képtáblával, tizenöt fekete-fehér ábrával és négy rajzzal illusztrált, valamint bevezetéssel és francia nyelvű összefoglalóval kiegészített művészettörténeti tanulmány. Az első oldalon tulajdonosi bélyegzés látható.
Kiadó tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, keretes, enyhén foltos címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1940–1949 között Kolozsvári egyetemi tanárként dolgozott. A Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett. Ezenkívül kortársairól mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő-, és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és éremkészítést is. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a Budapesti Tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a "szvidéri-elmélet"-ként ismertté vált eredet-elméletet.
A címfedélen a szerző, László Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. O. P.-nak igaz megbecsüléssel és szeretettel. 1966. II. 12. László Gyula".
Különlenyomat az Arrabona 1965. évi 7. számából. Egy színes képtáblával, tizenöt fekete-fehér ábrával és négy rajzzal illusztrált, valamint bevezetéssel és francia nyelvű összefoglalóval kiegészített művészettörténeti tanulmány. Az első oldalon tulajdonosi bélyegzés látható.
Kiadó tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, keretes, enyhén foltos címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1940–1949 között Kolozsvári egyetemi tanárként dolgozott. A Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett. Ezenkívül kortársairól mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő-, és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és éremkészítést is. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a Budapesti Tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a "szvidéri-elmélet"-ként ismertté vált eredet-elméletet.
Előszó
Az Árpád-házból való I. László nemzeti történelmünk egyik legnagyobb királya. Nem pusztán történetíróink könyveiben olvashatunk róla: nagyságának mindennél ékesebb bizonysága az, hogy népünk... TovábbElőszó
Az Árpád-házból való I. László nemzeti történelmünk egyik legnagyobb királya. Nem pusztán történetíróink könyveiben olvashatunk róla: nagyságának mindennél ékesebb bizonysága az, hogy népünk számolhatatlan mondában tartotta meg emlékezetét, s ezek közül néhány nagy költőinket is megihlette. III. Béla korában a római egyház szentjei közé sorolta s ettől kezdve a prédikációs szószékről is hirdették tetteit és dicsőségét. Nyilván ez is serkentette népünk képzeletét. De az élő emlékezetnél is méltóbb emléket állított neki a művészet. sajnos a Kolozsvári Testvérek egykor Nagyváradon álló lovas-szobra a török alatt elpusztult s ez lett a sorsa a váradi székesegyház előtti 3 bronznak is, de fennmaradt koponyájának ereklyetartó mellszobra: a győri Szent László herma. A Kolozsvári Testvérek prágai Szent György szobra mellett a másik magyar remekmű, amely az európai művészetben elfoglalt egykori helyünket jelzi. A hermában a magyar történelem nagy alakja találkozott középkori művészetünk egyik nagy mesterével. Ennek ellenére bizonyos, hogy nem művészi értéke miatt maradt fenn "annyi balszerencse közt s oly sok viszály után" mind a mai napig, hanem azért, mert ereklyetartó volt. A középkorban a szentek ereklyéinek mindenkit magával sodró tisztelete bontakozott ki. Egy-egy ereklye megszerzéséért néha még háborúk is indultak s nehéz hadisarcokat engedtek el annak fejében, hogy birtokukba kerülhetett. Vissza
Tétel sorszám:
132
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |