Aukciós tétel adatai
Viennae (Bécs), 1909, Thaly Kálmán titkos tanácsosi kinevezése, [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Thaly Kálmán titkos tanácsosi kinevezése. "Nomine suae majestatis Austriae imperatoris bohemiae Regis etc. Ac Apostolici Regis Hungariae clementissimi Principis et Domini Nostri, Domino Colomanno Thaly de Széchy-Sziget, minori cruce Regii Hungarici Ordinis Sancti Stephani insignito, Comiliorum Regni Hungariae membro electo Philosophiae doctori honoris causa...".
Jelen okmány egykor a Vasberényi Gyűjtemény része volt. No.: 669. Kelt Bécsben, 1909. évi január hó 19-én. A dokumentumot aláírásával hitelesítette Aehrenthal (Lexa) Alajos (Aloisius liber baro ab Aehrenthal) báró.
Latin nyelvű, fekete-fehér osztrák címerrel és I. Ferenc József magyar király hivatalos szárazbélyegzésével ellátott, példány, tollal és ceruzával feliratozott (a kinevezés adatai), bélyegzéssel ellátott borítékban.
Thaly Kálmán (Csép, 1839. január 3. – Zablát, 1909. szeptember 26.) költő, író, bölcsészdoktor, szakíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Pesten református teológiai hallgató, a Pesti Napló szerkesztőségi tagja, a pesti Evangélikus Főgimnázium tanára, 1848-ban a Honvédelmi Minisztérium titkára, később annak osztálytanácsosa, a Magyar Történelmi Társulat titkára, illetve a Századok c. színvonalas történelmi folyóirat szerkesztője volt. A politikában a függetlenségi eszméknek volt a határozott híve és propagátora. Az ezredéves országos kiállítás történelmi csoportjának egyik rendezője és alelnöke volt, amely a kiállításon aranyérmet is kapott. A millennium alkalmából a kolozsvári egyetem tiszteleti, a bölcseleti kar díszdoktorává választotta. Thaly Kálmán a kuruckor tisztelője, kutatója és feltárója. A kuruckor, a "kurucvilág" egyik legnagyobb magyarországi ismerője. Gyakran támadták lelkesült, egyesek szerint elfogult történelmi hozzáállását, de történelmi felkészültsége és elképesztő ismeretanyaga a kuruckor történéseit illetően vitathatatlan és nemzetközileg is elfogadott (német, osztrák történelmi munkákban) és sokat idézett.