Aukciós tétel adatai
Gyoma, 1922, Kner Izidor Könyvnyomtató kiadása és nyomása, 17 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Számozott, bibliofil kiadás. Monumenta Literarum. II. Sorozat. 4. sz.
Az Szent Barlám és Szent Jozafát királfi életéről való igön szép legenda mellyet kilömb-kilömb régi szent könyvekből szeretettel öszveszedögetött és görögül megirt vala az tisztölletös Damascenus János doktor, oztán görögbül deákra fordittatott, deákbúl kegyiglen magyar nyelvre, az Legenda Aurea szerént névtelen author által.
"Barlám és Jozafát legendája, melyet a hagyomány Damaszkusi Jánosnak (Kr. u. VIII. század) tulajdonít, tulajdonképen az ind Buddha élettörténetének keresztény átdolgozása. A Kazinczy-kódexben olvasható régi magyar forditás (1526-ból), A Legenda Aurea latin feldolgozása után készült. Sajtó alá rendezte mint a Monumenta Litararum II. sorozatának 4. számát Király György. A fametszésü könyvdiszeket Kozma Lajos rajzolta. A tipográfiai elrendezés Kner Imre munkája. Nyomtatta és kiadta Kner Izidor könyvnyomtató, Gyoma, 1922., meritett papiroson 60 számozott, famentes papiroson 600 példányban". Ezen példány száma: 50.
Fekete-fehér könyvdíszekkel gazdagon illusztrált, valamint a megöregedött szóknak lajstromával kiegészített kötet.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, körbevágatlan és részben felvágatlan belívekkel, az utolsó lapon ceruzás bejegyzésekkel, hátlapon a könyvsorozat adataival, hiánytalan, jó állapotban.
A szerkesztő, Király György (Oravicabánya, 1887. december 1. – Budapest, Erzsébetváros. 1922. április 25.) irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár. A Budapesti Egyetem magyar-német-latin szakán végzett (Katona Lajos és Riedl Frigyes tanították). A Budapesti Reáltanoda tanára. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején néhány hónapig a Budapesti Egyetemen adott elő, ezért 1919 őszén állásából elbocsátották. A "Független Szemle" irodalomkritikusa, a "Nyugat" főmunkatársa. A magyar ősköltészetről szóló könyvének a hun mondavilágra vonatkozó kritikus része nagy vitát kavart. A széphistóriákról, Balassi Bálintról, Zrínyi Miklósról, Mikes Kelemenről, Vörösmarty Mihályról, a magyar és az európai irodalmak kölcsönhatásáról és azok kapcsolatairól értekezett. Vitázott Thaly Kálmánnal a kuruc balladák kapcsán. Francia, angol és amerikai írókat fordított (Guy de Maupassant, Émile Zola, Anatole France, Romain Rolland, Edgar Allan Poe).
A kötetről a Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944. c. szakmunka említést tesz (1.336 tétel).
Előszó
Részlet:
Az Szent Barlám, kinek életét az tisztölletös Damascénus János doktor szeretettel öszve szedögette és megirta, az Szent Jozafát királt, isteni malszt ő benne cseleködvén, az pogánságnak...
Tovább
Előszó
Részlet:
Az Szent Barlám, kinek életét az tisztölletös Damascénus János doktor szeretettel öszve szedögette és megirta, az Szent Jozafát királt, isteni malszt ő benne cseleködvén, az pogánságnak állapatjáról az körösztyén hitre téríté imelletténképpen: Mikoron közönségös India körösztyén barátikkal teljes vóna, feltámada egy néminemő hatalmas királ, kinek neve vala Avennir, ki az körösztyénöket, jelösben az barátokat, igön háborgatja vala. történék kegyikglen, hogy az királnak egy néminemő barátja, ki az udvarába első vala, isteni malasztból az királi palitát elhagyá és baráttá lőn. Melyet mikoron az királ meghallott vóna, az nagy haragnak miatta dihösködni kezde és őtet az pusztának belsőibe szorgalmatossággal megkeresteté. Mikoron megtalálták vóna nehezen, elében viteté. Látván kegyiglen alávatló ruhával felöltöztét, ki annakelőtte szokott vala drága ruhákba járnia, és az sok bőjöknek miatta meghervadtnak lenni, ki annakelőtte sok kéncsökkel és drága étkekkel szokott vala élnie, mondá neki: Ó balgatag és elveszött elméjő!
Vissza