Vértes György: Goldman György (Szigorúan bizalmas! Csak kijelölt kutatók használatára! Megjelent 30 példányban.)
Kézirat
Szerző
Vértes György
Róla szól
Goldman György
MTA Irodalomtörténeti Intézet
(Budapest)
Kiadói tűzött papírkötés
, 158 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
29 cm x 21 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2022-09-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., MTA Irodalomtörténeti Intézet (Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat), 158 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első, bibliofil kiadás. Goldman György. Kézirat. Szigorúan bizalmas. Csak kijelölt kutatók használatára! Írta: Vértes György.
Megjelent 30 példányban. Előszóval és lábjegyzetekkel kiegészített tanulmánykötet. Nyomtatta a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, javított címfedéllel, feliratozatlan, javított, hiányos könyvgerinccel, néhány oldalon színes ceruzás aláhúzásokkal és jelölésekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A szerző, Vértes György (Budapest, 1902. december 21. – Budapest, 1976. február 9.) író, szerkesztő, könyvtáros. A Tanácsköztársaság alatt a Szocialista Középiskolás Diákok Országos Szövetsége direktóriumának volt a tagja. Később Bécsben és Prágában folytatott vegyészmérnöki tanulmányokat. Hazatérve a Magyar-Jugoszláv Gazdasági Kamara munkatársa, 1929-től az illegális kommunista párt (KMP) tagja lett. 1936-tól 1937-ig a "Gondolat", a KMP legális kiadványának szerkesztőjeként tevékenykedett. Hároméves fegyházbüntetésének letöltése után újra bekapcsolódott az illegális munkába. 1944-ben aktívan részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 után megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Sajtóosztályának vezetőjévé, ezenkívül a "Szakszervezeti Közlöny" szerkesztőjeként is dolgozott. 1946-tól a "Fórum" c. irodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóiratot szerkesztette. Továbbá az Országos Könyvhivatal elnöke és az Országgyűlési Könyvtár igazgatója is volt.
Előszó
Részlet a könyvből:
A legjobb barátom Goldman Gyuszi volt. A felszabadulás utáni hetekben édesanyjával együtt reménykedtünk, hogy hazaérkezik. Budapest romokban hevert, az ujjáépitési...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A legjobb barátom Goldman Gyuszi volt. A felszabadulás utáni hetekben édesanyjával együtt reménykedtünk, hogy hazaérkezik. Budapest romokban hevert, az ujjáépitési kormánybiztosságon a főváros uj tervein dolgoztak és néhányan, elvtársak-barátok a megmaradt s az uj terekre Goldman György monumentalis szobrait képzeltük már. Könnyebben dolgozhat ezentul - mondogattuk lelkesen és boldogan, emlékezetünkben a fojtogató multtal, szivünkben a bontakozó jövendővel s vártuk, egyre váruk vissza. De Gyuszi nem érkezett haza. 1945. áprilisában, néhány héttel a dachaui pokol felszabaditása előtt végelgyengülésben elpusztult ő is. Saját teste melegével védte társait utolsó órájáig. A fasiszta barbárság áldozata lett Goldman György is, a magyar kommunisták egyik legkiválóbb harcosa, a két világháboru közötti magyar szobrászat egyik legnagyobb reménysége, a szocialista realista szobrászat uttörője hazánkban.
Vissza