Tóth Ervin: Európai grafika (Aláírt, valamint Berei Soó Rezsőnek dedikált példány.) (A borítólapon Molnár C. Pál fametszetével.)
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1943, Dr. Vajna és Bokor (Globus Nyomda, Bp.), 188 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt és dedikált példány. Első kiadás. Európai Grafika. Írta: Tóth Ervin.
Az előlap hátoldalán a szerző, Tóth Ervin tollal beírt aláírása látható, valamint a címlap hátoldalán dedikációja olvasható: "Berei Soó Rezső dr. egyetemi tanár úrnak a grafikai szépségek nemes értékelőjének, Z. 1943. X. 26. Tóth Ervin".
A dedikáció címzettje, Berei Soó Rezső (Székelyudvarhely, 1903. augusztus 1. – Budapest, 1980. február 10.) Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Többek között a kolozsvári egyetemen a növényrendszertani tanszéknek, a botanikus kertnek, valamint az Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytárának volt a vezetője. A debreceni tudományegyetem növénytani tanszékének vezetőjeként megalapította és irányított a debreceni cönológiai iskolát, mely úttörő volt a magyarországi növényföldrajz és fejlődéstörténet vonatkozásában. Publikációinak száma meghaladja a hatszázat, melyek tárgyköre a botanika számos területére kiterjedt.
A borítólapon Molnár C. Pál fametszete, a belső címlapon Szabó Vladimir tollrajza, a keménykötés emblémáján sz. Mata János fametszete látható. Színes és fekete-fehér fametszetekkel, grafikákkal, rajzokkal és rézkarcokkal illusztrált, valamint előszóval, csillagozott lábjegyzetekkel, irodalomjegyzékkel, a képek jegyzékével és tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címfedél belső oldalán Berei Soó Rezső fekete-fehér illusztrációval ellátott Ex-Libris címkéje látható. A könyvet a Globus Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan, illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos, sérült könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, fekete-fehér illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, foltos, javított, kiadói borítófedélben.
"Nemcsak a grafika mestereit, a szakmabelieket, de nyilván a nagy közösséget is érdekelni fogja az a csaknem százoldalas tanulmány, amelyet Tóth Ervin írt az európai grafikáról. Igen érdekes és lebilincselő stílusban magyarázza meg a fametszet, a rézmetszet, a rézkarc, a kőrajz technikáját és ezeknek a művészeti ágaknak európai történelmi fejlődését. A sokszorosításnak legősibb formája a fametszet, mielőtt Gutenberg sajtóján megjelent volna az első nyomtatvány, addig falemezekre vésik a betűket, a képeket és ezekről a lemezekről sokszorosították a szöveget, a képeket. Már az ókorban is ismerték az arabok a fametszés művészetét, a fadúcokkal való nyomtatást, míg Európában a németek, hollandok és olaszok fametszetei maradtak ránk mint első emlékek a XIV. és XV. századból, hogy ez a művészet utolérhetetlen tökéletességre emelkedjék a Gyuláról Nürnbergbe vándorolt Ajtósy Antal fia, Dürer Albert által. A rézmetszet, a rézkarc és a kőrajz történetének ismertetése után igen érdekes a magyar grafikáról szóló fejezet. Megtudjuk ebből, hogy a XVI. századtól kezdve a magyar fametsző művészet már erőteljesen virágzik. Az első magyar nyomdák, Hontér Jánosé, Nádasdy Tamásé, Heltai Gáspáré, magyar fametszőket is foglalkoztatnak, de ugyanígy működnek hazánkban a rézmetszés és rézkarc, majd később a kőrajz mesterei." - írta a műről a Magyarság c. lap (1943. október 24./24. évfolyam/240. szám).
Az előlap hátoldalán a szerző, Tóth Ervin tollal beírt aláírása látható, valamint a címlap hátoldalán dedikációja olvasható: "Berei Soó Rezső dr. egyetemi tanár úrnak a grafikai szépségek nemes értékelőjének, Z. 1943. X. 26. Tóth Ervin".
A dedikáció címzettje, Berei Soó Rezső (Székelyudvarhely, 1903. augusztus 1. – Budapest, 1980. február 10.) Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Többek között a kolozsvári egyetemen a növényrendszertani tanszéknek, a botanikus kertnek, valamint az Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytárának volt a vezetője. A debreceni tudományegyetem növénytani tanszékének vezetőjeként megalapította és irányított a debreceni cönológiai iskolát, mely úttörő volt a magyarországi növényföldrajz és fejlődéstörténet vonatkozásában. Publikációinak száma meghaladja a hatszázat, melyek tárgyköre a botanika számos területére kiterjedt.
A borítólapon Molnár C. Pál fametszete, a belső címlapon Szabó Vladimir tollrajza, a keménykötés emblémáján sz. Mata János fametszete látható. Színes és fekete-fehér fametszetekkel, grafikákkal, rajzokkal és rézkarcokkal illusztrált, valamint előszóval, csillagozott lábjegyzetekkel, irodalomjegyzékkel, a képek jegyzékével és tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címfedél belső oldalán Berei Soó Rezső fekete-fehér illusztrációval ellátott Ex-Libris címkéje látható. A könyvet a Globus Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan, illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos, sérült könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, fekete-fehér illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, foltos, javított, kiadói borítófedélben.
"Nemcsak a grafika mestereit, a szakmabelieket, de nyilván a nagy közösséget is érdekelni fogja az a csaknem százoldalas tanulmány, amelyet Tóth Ervin írt az európai grafikáról. Igen érdekes és lebilincselő stílusban magyarázza meg a fametszet, a rézmetszet, a rézkarc, a kőrajz technikáját és ezeknek a művészeti ágaknak európai történelmi fejlődését. A sokszorosításnak legősibb formája a fametszet, mielőtt Gutenberg sajtóján megjelent volna az első nyomtatvány, addig falemezekre vésik a betűket, a képeket és ezekről a lemezekről sokszorosították a szöveget, a képeket. Már az ókorban is ismerték az arabok a fametszés művészetét, a fadúcokkal való nyomtatást, míg Európában a németek, hollandok és olaszok fametszetei maradtak ránk mint első emlékek a XIV. és XV. századból, hogy ez a művészet utolérhetetlen tökéletességre emelkedjék a Gyuláról Nürnbergbe vándorolt Ajtósy Antal fia, Dürer Albert által. A rézmetszet, a rézkarc és a kőrajz történetének ismertetése után igen érdekes a magyar grafikáról szóló fejezet. Megtudjuk ebből, hogy a XVI. századtól kezdve a magyar fametsző művészet már erőteljesen virágzik. Az első magyar nyomdák, Hontér Jánosé, Nádasdy Tamásé, Heltai Gáspáré, magyar fametszőket is foglalkoztatnak, de ugyanígy működnek hazánkban a rézmetszés és rézkarc, majd később a kőrajz mesterei." - írta a műről a Magyarság c. lap (1943. október 24./24. évfolyam/240. szám).
Előszó
Ez előszó a szerző védekezése is, arra az esetre, ha munkáját vázlatszerűséggel, hiányossággal, vagy magyar szempontok túlzó kiemelésével vádolnák. Könyvem az európai grafikát mint élő, állandó... TovábbElőszó
Ez előszó a szerző védekezése is, arra az esetre, ha munkáját vázlatszerűséggel, hiányossággal, vagy magyar szempontok túlzó kiemelésével vádolnák. Könyvem az európai grafikát mint élő, állandó folyamatot szemléli: a már ismert történeti adatok lehetőségig egyéni válogatásában. A könyv jellege tanító célzatú, mégis a művek, mesterek, a történet és technikai részen túlmenően a grafikai szépnek s a grafikai törekvéseknek kíván jelentős helyet biztosítani. A könyv megvilágítja az ismeretlen magyar grafika történeti és esztétikai kérdéseit is, érinti vonalművészetünk sajátos helyzetét Nyugat és Kelet grafikai áramlásában, rámutat áthidaló és összekötő szerepére. A szláv és finn-ugor grafika ma is mostoha területe a külföldi szakirodalomnak. Sokan tagadták vonalművészetünk létét és önállóságát is, - így a kérdésre adandó válasz már nagyon időszerű volt. Könyvem (különösen németnyelvű változatában) szövegében és képanyagában, - megfelelő helyen - mindig útal arra, hol a helyünk a népek grafikai versenyében. Munkám a háború előestéjén fejeztem be. Ami ezután következik, az már csak a grafika új fejezete lehet. Ez alkalommal kell köszönetet mondanom különösen Anton Reichel udvari tanácsos úrnak, az Albertina grafikai muzeum igazgatójának és Therese Stickler úrnőnek, kik kutatásaimban segítségemre voltak. Budapest, 1943 nyarán. VisszaTartalom
A szerző előszava 7A vonal 9
A rajz 10
A fametszet 19
A rézmetszet 41
A rézkarc 52
A kőrajz 64
Uj grafikai törekvések 71
A magyar grafika 75
Gyüjtők és gyüjtemények 83
Irodalom 89
Képek jegyzéke időrendben 91 Vissza
Tétel sorszám:
209
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.500 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |