Előszó
Ez a könyv elsősorban az erkölcsi őszinteségnek megnyilatkozása. Több esztendeje már, hogy a külpolitika és a nemzetközi viszonylatok kérdéseiben a legnagyobb erőszak divik és a legnagyobb zűrzavar uralkodik. A győztes népek azokban a vétkekben kéjelegnek, amelyeket legjobban elítéltek, és kegyetlenebb és oktalanabb cselekedeteket visznek véghez, mint amilyenekkel a háború alatt a legyőzöttek szándékait vádolták. Csak egy dolog változott meg: a harácsolást, az erőszakoskodást, az őrületet és minden bűnt most a győzelmes demokrácia nevében visznek véghez.
Közben pedig egész Európa hanyatlik. Európa már nem az a földrész, amely a világ termelését és árucseréjét szabályozza, s immár megérte hatalmas terjeszkedésének és értelmi megnyilatkozásainak elhanyatlását.
A legyőzötteket megalázták. Ausztria nem tud megélni. A megcsonkított és elgyötört Magyarország kegyetlen kínokat szenved. Törökország és az Izlám, annyi elszenvedett igazságtalanság után lángot vetett. Oroszország a kommunizmus tengernyi tévedése és őrülete után visszatér a tőkés rendszerhez, de egyre vadabbul gyűlöli azokat a győzteseket, akik a háború alatt a legkeservesebb áldozatokra kényszerítették, s mikor inaszakadt lett erőlködésedtől, kihasználták a jóbarát bukását, hogy reakciós hadakkal megpróbálják visszaállítani a legállatibb zsarnokságot, azután pedig kapitulációs rendszert próbáltak rákényszeríteni, hogy elharácsolják nyersanyagait és rejtett kincseit mindenféle kölcsönökkel és garanciákkal á régi rendszernek adott kölcsönök fejében. A történelem előtt nagy bűne lett a bolsevizmusnak, hogy végső Ínségre juttatta Oroszországot reménytelen kommunista próbálkozásaival, de egyben tiszta dicsősége lesz az, hogy megvédelmezte az orosz nép függetlenségét és inkább lemondott minden kölcsönről, semhogy elveszítse vagy csökkentse a külfölddel szemben való függetlenségét...
Vissza
Tartalom
Előszó . . 7
ELSŐ FEJEZET.
Európa hanyatlása. Az 1815. november 20-iki párisi és az 1919. junius
28-iki versaillesi szerződés 18
MÁSODIK FEJEZET.
A versaillesi békeszerződés mint a háboru, folytatása. A jóvátétel végzetes tévedése 38
HARMADIK FEJEZET.
A versaillesi békeszerződés mint a háboru folytatása. Hogyan fojtja
meg és teszi tönkre a szerződés Németországot 69
1. A szerződésből származó elnyomás okai . . 69
2. A Saar-vidék . . . , . . . . . . . 78
3. A kelet-németországi zavarok, a danzigi korridor és Felsőszilézia feldarabolása 81
4. A német szén és az európai vasipari érdekeltségek politikája 95
5. A jóvátételi bizottság 99
6. A rajnai megszálló sereg és a néger erőszak Európában 102
7. Németország bomlása és gazdasági romlása ... . . 113
NEGYEDIK FEJEZET.
Európa politikai züllése. A háború és a békeszerződések következményei 121
ÖTÖDIK FEJEZET.
A növekvő sülyedés és a gazdasági zűrzavar Európában 162
HATODIK FEJEZET.
Az újjáépítés utjai 195
Jegyzetek Európa hadseregéről és fegyverkezéséről 224
Vissza