Aukciós tétel adatai
Budapest, 1925, Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadóvállalata ("Pátria" Irodalmi Válalat és Nyomdai R.-T., Bp.), 255 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Sikeres gazdálkodás szárazságban. Magyar dry-farming. Írta: Gyárfás József az Orsz. M. Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás igazgatója.
Második, átdolgozott és bővített kiadás. 48 fekete-fehér, számozott, feliratos, szövegközti ábrával illusztrált, az első és a második kiadáshoz írt előszóval kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T., Budapesten. A címlapon, a címlap verzóján, a borítófedélen, továbbá a bevett helyeken régi tulajdonosi bélyegzések, tollal és ceruzával beírt számjelzések láthatók.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, új, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, feliratos, továbbá tollal beírt számjelzéseket tartalmazó hátlappal, új előzéklapokkal, néhány helyen tollal készült lapszéli jelöléseket tartalmazó belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője Gyárfás József (Garany, 1875. augusztus 7. – Mosonmagyaróvár, 1965. június 26.) agrárszakember, kísérletügyi főigazgató, a mezőgazdaság kiemelkedő tudósa. Tanulmányait a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián végezte. Előbb Cserháti Sándor professzor munkatársa, majd annak halála után a magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás vezetője volt. Kutatómunkája és kísérletei során eredményesen foglalkozott a trágyázás és a szennyvizek hasznosításának kérdéseivel, de maradandót alkotott a szántóföldi növénytermesztés fejlesztésében is. Pályafutása során húsz önálló művén kívül mintegy hatszáz szakközleményt írt a hazai és külföldi szaklapokba. 1955-ben Kossuth-díjat kapott.
Előszó
Szétdarabolás után régi nagy hazánkból a legszárazabb részeket hagyták meg nekünk. A mostani Csonka-Magyarország éghajlata növénytermesztésre nem a legkedvezőbb; szárazföldi fekvésünk folytán időjárásunk szeszélyes, az átlagos meleg nagyobb, másrészt csapadékunk kevesebb, mint a tőlünk lekapcsolt részeké és a nyugatra fekvő államoké;ami csapadékunk van, az sem oszlik meg kellően. Ehhez járul még, hogy nálunk kisebb a levegő páratartalma, amely egyik szabályozója a vízforgalomnak a növény testében és a talajban; nagyobb álló- vagy folyóvíztől messzebb fekvő és fátlan vidékeinken a pára hiánya, vagyis a levegő szárazsága miatt néha hónapokon át nincsen nyáron harmat.
Vissza