Lugosi Döme: A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1931-1937 (Borítókép: Buday György)
A "Szinpad" kiadás
(Budapest)
,
Kiadói varrott papírkötés , 131 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 131 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1938, A "Szinpad" kiadása (Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda Rt.), 131 p. + XXXII t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1931-1937. Írta: Lugosi Döme.
32 számozott, feliratos, fekete-fehér fotót tartalmazó képtáblával illusztrált, korabeli reklámokkal kiegészített, kép- és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta az Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda Rt. A borítólap rajza Buday György fametsző-művész munkája.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, feliratos hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Lugosi Döme (Budapest, 1888. május 19. – Szeged, 1945. november 18.) író, ügyvéd, színháztörténész, szerkesztő. Ügyvédi oklevele megszerzése után, 1912-től Szegeden élt. Foglalkozásából adódó hivatalos teendői mellett minden energiáját a városnak szentelte. Nevéhez köthető az első szegedi Színházi Újság létrehozása, illetve a Szegedi Színpad megteremtése, 1928-30 között a Városi Színházi Zsebkönyv szerkesztése is. A Dalos Világ ezt írta róla 1938-ban: "...a régi Szeged kitűnő emlékezetű ismerője, életrajzíró, kedves humorú, anekdotázó ügyvéd, társaságok képviselője, a magyar kincsek gyűjtögetője". 1908-1913 között az első magyar színházi lexikonon dolgozott, de csak az "M" betűig jutott. 1923-tól több színpadi művét is bemutatták. A Bergengócia c. operettjéhez maga Juhász Gyula írta a versbetéteket. Számos helytörténeti tanulmányt jelentetett meg, kiállításokat (az első műbarátok tárlatot, az első plakett-, illetve bélyegkiállítást stb.) rendezett. Minden érdekelte Szeged múltjával és akkori jelenével kapcsolatban. Hatalmas, páratlanul gazdag helytörténeti adat- és anyaggyűjteménye a második világháborúban megsemmisült.
32 számozott, feliratos, fekete-fehér fotót tartalmazó képtáblával illusztrált, korabeli reklámokkal kiegészített, kép- és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta az Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda Rt. A borítólap rajza Buday György fametsző-művész munkája.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, feliratos hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Lugosi Döme (Budapest, 1888. május 19. – Szeged, 1945. november 18.) író, ügyvéd, színháztörténész, szerkesztő. Ügyvédi oklevele megszerzése után, 1912-től Szegeden élt. Foglalkozásából adódó hivatalos teendői mellett minden energiáját a városnak szentelte. Nevéhez köthető az első szegedi Színházi Újság létrehozása, illetve a Szegedi Színpad megteremtése, 1928-30 között a Városi Színházi Zsebkönyv szerkesztése is. A Dalos Világ ezt írta róla 1938-ban: "...a régi Szeged kitűnő emlékezetű ismerője, életrajzíró, kedves humorú, anekdotázó ügyvéd, társaságok képviselője, a magyar kincsek gyűjtögetője". 1908-1913 között az első magyar színházi lexikonon dolgozott, de csak az "M" betűig jutott. 1923-tól több színpadi művét is bemutatták. A Bergengócia c. operettjéhez maga Juhász Gyula írta a versbetéteket. Számos helytörténeti tanulmányt jelentetett meg, kiállításokat (az első műbarátok tárlatot, az első plakett-, illetve bélyegkiállítást stb.) rendezett. Minden érdekelte Szeged múltjával és akkori jelenével kapcsolatban. Hatalmas, páratlanul gazdag helytörténeti adat- és anyaggyűjteménye a második világháborúban megsemmisült.
Előszó
A szegedi szabadtéri játékok történetében nevezetes évfordulóhoz érkeztünk 1937-ben. Ebben az évben tizedik évfordulóját üljük a szegedi szabadtéri játékok gondolatkeletkezésének, de egyben ötödik... TovábbElőszó
A szegedi szabadtéri játékok történetében nevezetes évfordulóhoz érkeztünk 1937-ben. Ebben az évben tizedik évfordulóját üljük a szegedi szabadtéri játékok gondolatkeletkezésének, de egyben ötödik évfordulóját üljük Madách Imrét Az ember tragédiája szabadtérre való kihelyezésének. A szabadtéri játékok gondolata ősrégi és mégis a mai világban a szabadtéri játékok fogalma még kellően meghatározva nincs. Bár nem szándékozunk e helyen a helyes elnevezés tekintetében vitát indítani, mégis kénytelenek vagyunk felemlíteni, hogy sem a szabadtéri játék, sem a szabad égi színpad elnevezés a szegedi szabadtéri játékokra helyesen nem alkalmazható. (Jobb elnevezés hiányában mi is „szabadtéri játék" néven fogjuk ezeket az egészen különleges színpadi bemutatásokat nevezni.) A Színészeti Lexikon II. k. 802. oldalon írja: „Szabadtéri színház minden olyan szabad ég alatti színjátszó hely, ahol a színpadot és kellékeit részben, vagy egészben a természet szolgáltatja, s ahol az előadás varázsát épp a természetnek bizonyos fokú közreműködése adja meg." Nyilvánvaló, hogy ez a meghatározás a szegedi szabadtéri játékokra helytelen, mert a szegedi DOM-téren semmiféle kelléket és hangulatot a természet nem ad, mert a környezet épületcsoportokból áll és a természet csupán az égboltozat alakjában jelenik meg. Helytelen azonban a „szabad ég alatti" megjelölés is, mert hiszen minden födetlen színpadon előadott játék a szabad ég alatti játék nevet viselhetné és talán ez az elnevezés lehetne gyűjtő fogalma az összes, nem zárt épületben előadott játékoknak. A szegedi fogadalmi templom előtt elterülő kövezett, tízezer négyzetméter területű teret árkádos, egységbe foglalt épületcsoport határolja, melyet építészetileg is zárt térnek neveznek. Tehát a szegedi játékok színhelye nem szabad tér, hanem zárt tér. A színjátszás kezdete visszanyúlik a történelem előtti korszakba, amikor szertartásként jelentkezett valamely olyan szabad területen, ahol egyrészt a néző közönség részére is elegendő hely jutott, másrészt mi sem gátolta a szertartások, illetve előadások lebonyolítását... VisszaTartalom
Előszó 3Előzmények 8
Az első szabadtéri előadást Magyar passió. 1931 17
A nyomorúságos tengődés éve: 1932 25
Az első szegedi vállalkozás sikeres évei: 1833-1035 32
Játékok városi vállalkozásban: 1936-1937 54
A DOM-téri játékok jövője. Tanulságok, összefoglalások 84
Függelék: f. Az ember tragédiájának visszfénye Szegeden 92
II. A DOM-téri játékok plakátjai 96
IIP. Játéknapok 100
IV. Játéknaptár 100
V. A DOM-színpad művészei 101
VI. A DOM-téri játékok kiállításának tárgyai 106
VII. Szeged reprezentáns cégei és exportvállalatai 111
Tartalomjegyzékek 129
KÉPEK JEGYZÉKE
I. A szegedi DOM-tér, az ünnepi játékok helye.
II. Klebelsberg Kunó gróf, a szegedi DOM-téri játékok megteremtője.
III. Hevesi Sándor dr., az ünnepi játékok első rendezője.
IV. A MAGYAR PASSIÓ előadása a szegedi DOM-téren.
(Kátay László dr. felvétele.)
- A kultúrpalota, ahova 1932-ben először tervezték AZ EMBER
TRAGÉDIÁJA szabadtéri előadását. 1937, a DOM-téri játékok kiállításának helye
V. Buday György színpadképe. 1933. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA.
Alapszínpad, balra elől az álomharang.
- Buday. 1933. Athén.
VI. Buday. 1933. Konstantinápoly, részletkép.
- Buday. 1933. Konstantinápoly teljes színpadképe.
VII. Buday. 1933. Konstantinápoly vetített háttere.
- Buday. 1933. Prága.
VIII. Buday. 1933. Páris. Vissza
Tétel sorszám:
189
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.500 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |