Hatvany Lajos aláírt, autográf magánlevele

h. n., é. n., Hatvany Lajos autográf magánlevele , [7] p.

Hatvan Lajos aláírt, autográf magánlevele.
Kézzel írt és aláírt, keltezés nélküli magánlevél, két darab, hajtogatott, a hajtások mentén sérült levélpapíron.
A levél tárgya: a ”Mélyen tisztelt Uram!”–megszólítással kezdődő, feltehetően egy irodalomkritikus kollégának szóló magánlevélben Hatvany, miután kifejti személyes véleményét a kritika műfajáról, köszöntet mond a könyvéről ”hozzáértő gonddal” írt kritikáért, egyúttal reményét fejezi ki, hogy annak szerzőjét egyszer személyesen is megismerheti. A levél címzettje, írásának ideje és a kritika tárgyát képező könyv címe ismeretlen.
A levél írója Hatvany Lajos (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja, "az utolsó mecénás". 1908-ban Ignotussal és Fenyő Miksával közösen alapította a Nyugat c. lapot, amely a 20. század első harmadának legjelentősebb irodalmi orgánuma lett. 1911-ben Osvát Ernővel való személyes összetűzése miatt megvált a Nyugattól, később a Pesti Napló, majd az Esztendő című lapok szerkesztője volt. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, Bécsben, majd Berlinben és Párizsban telepedett le. 1938 és 1947 között párizsi és oxfordi emigrációban élt. 1947-ben tért ismét haza, 1959-ben Kossuth díjat kapott. Egész életét a művészetek, elsősorban a magyar irodalom anyagi és erkölcsi támogatásának szentelte, felkarolta a fiatal tehetségeket. Szoros barátságban állt Ady Endrével, támogatottjai között pedig olyan neves alkotók álltak, mint pl. Tóth Árpád és József Attila.

Irodalomtörténet
Kéziratok, gépiratok