Tamási Áron: Világló éjszaka (Tamási Áronné által aláírt melléklettel.) (Borítóterv: Gyulai Líviusz.)

Budapest, 1966, Magvető Könyvkiadó (Szegedi Nyomda Vállalat), 502 p. + [1] p., ill. + 1 mell.

A szerző felesége által aláírt magánlevéllel ellátott példány. Első kiadás. Világló éjszaka. Írta: Tamási Áron.
A különálló magánlevélen a szerző feleségének, Tamási Áronnénak (Haliker Erzsébet) tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A rajzok, a kötésterv és a védőborító Gyulai Líviusz munkája. A címlapon a szerző, beragasztott, fekete-fehér fényképével. Szövegközti, egyszínű rajzokkal, könyvdíszekkel illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Szegedi Nyomda Vállalat.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, egyszínű illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, színezett lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, egyszínű illusztrációval ellátott, fülszöveges, a gerinc mentén elszíneződött, kiadói borítófedélben.
A szerző, Tamási Áron (Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) erdélyi magyar író. A két háború között gyors egymást követően jelentek meg novelláskötetei és regényei is. Az elsők között "A szűzmáriás királyfi", amit javarészt még Amerikában írt, de csak a hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek (amiben az erdélyi világ feszültségeit írta meg), majd fő műve következett az "Ábel-trilógia". Ebből előbb az "Ábel a rengetegben", majd azt követően a folytatások az "Ábel az országban" és az "Ábel Amerikában" következett, amiknek a tartalmát javarészt a saját életélményeiből merítette. Az Újság, az Ellenzék munkatársa, valamint az Erdélyi Helikon alapító tagja volt. Külön rovata volt a Brassói Lapokban „Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében. Majd később a "Cselekvő Ifjúság" cikksorozatában az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani.

1945 utáni szépirodalmi első kiadások
Kéziratok, gépiratok
Regény, novella, elbeszélés