Aukciós tétel adatai
Budapest, 1989, Háttér Lap- és Könyvkiadó Kft (Borsodi Nyomda, Miskolc), 293 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szerző autográf magánlevelével ellátott példány.
Első kiadás. A Magyarország felfedezése c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkesztőbizottság: Fekete Gyula, Gondos Ernő, Hankiss Elemér, Huszár Tibor, László Bencsik Sándor, Lázár István, Márkus István, Pünkösti Árpád, Szász Imre, Tar Sándor, Vági Gábor, Vitányi Iván, Závoda Pál.
Válni veszélyes. Írta: Hernádi Miklós.
Bevezetéssel, irodalomjegyzékkel, könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Borsodi Nyomda Miskolcon.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratos, fekete-fehér, alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás aláhúzásokkal és jelölésekkel, szöveges hátlappal, hiánytalan állapotban.
Különálló, egyedi mellékletként: egy a szerző által írt és aláírt, 1990. II. 12-i keltezésű, valamint egy a szerzőhöz írt magánlevéllel. A szerző által írt levél a lapszéleknél sérült.
A levél aláírója és a könyv szerzője Hernádi Miklós (Budapest, 1944. január 16. – 2020. szeptember 9.) művészeti író, műfordító, szociológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol szakán tanult. 1967-től a Központi Fizikai Kutatóintézet nyelvtanáraként, majd az "Élet és Irodalom", illetve a "Valóság" c. lapok munkatársaként tevékenykedett. 1977-től a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa volt. Ezt követően a Gondolat Könyvkiadó társadalomtudományi szerkesztőjeként, utána a "Szombat" folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. Később a "Kommentár" szerkesztője, valamint a "Magyar Tudomány" felelős szerkesztője lett. Ő volt az egyik alapítója a Magyarországi Zsidó Fórumnak.
"Rideg tárgyszerűséggel bizonyítja be a szerző, hogy a válások keserű ténye a társadalom betegségének tünete. Érdeme, hogy kimutatja: a válás nem Isten csapása, hanem a kóros társadalom beteg családjogi törvényének - és a szerencsétlen házasságoknak, mint egységeknek - következménye..." – írta a műről Szitányi György (Igen, 1989. november 24./1. évfolyam/16. szám).
Fülszöveg
Könyvemet életmentő jelzésnek szánom. Ahogy elmélyedtem a válások valóságában, olyan szenvedésekre, roncsoló mechanizmusokra bukkantam, amelyekről nem szabad a társadalomtudomány hűvös hangján...
Tovább
Fülszöveg
Könyvemet életmentő jelzésnek szánom. Ahogy elmélyedtem a válások valóságában, olyan szenvedésekre, roncsoló mechanizmusokra bukkantam, amelyekről nem szabad a társadalomtudomány hűvös hangján beszámolnom. Sok reformgondolatot tartalmaz ez a könyv, mert nem fogadhatja el a kegyes-kényelmes kibúvót, hogy a hiba mindig csak az egyes emberekben van: kulturálatlanok, civilizálatlanok, úgymond. Ez a könyv nem embereket, hanem intézményeket támad - éppen mert egyes embereket szeretne megmenteni, akik nem kulturálatlanabbak, mint az intézmények, amelyek az ő kultúrájukat szolgáltatják. Megtámadok békés kedvű, sőt megszentelt intézményeket? De hát a támadást az intézmények kezdték! S folytatják naponta azzal, hogy az embereket megtartják - vélt vagy valódi - civilizálatlanságukban. Intézményeket támadok, mert meg lehet menteni egy-egy embert az intézmények átalakítása nélkül, de egyet sem lehet biztosan megmenteni az intézmények átalakítása nélkül.
Vissza