Vajda László: Szodoma és Gomorra (Kárpáti Aurél által aláírt, autográf bejegyzésével ellátott példány) (Borítórajz: Leidenfrost Sándor)
Filmregény
Genius
Könyvkötői egészvászon kötés , 132 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 132 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Genius kiadás ("Jókai" Nyomda Rt., Bp.), 132 p + [4] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Kárpáti Aurél által aláírt, autográf bejegyzésével ellátott példány. Első kiadás. Szodoma és Gomorra. Filmregény. Írta: Vajda László.
A címlap utáni, ajánlást tartalmazó lapon Kárpáti Aurél (1884–1963) író, kritikus ceruzával beírt, aláírt autográf bejegyzése olvasható: ”Ezt a regényt Vajda László film-szcenáriuma nyomán én írtam 1921 v. 22 nyarán, három hét alatt, a Margitszigeten. Közös megegyezés szerint: az ő nevén jelent meg. Bp. 934. XII. 14. Kárpáti Aurél”
A Kárpáti szerzőséget illető magyarázatával ellátott tétel egy irodalomtörténeti kuriózium: a könyv mindeddig Vajda László (1877–1933) író, Ladislaus Vajda néven nemzetközileg is ismert forgatókönyvíró kizárólagos műveként volt ismert, ezt írja fölül az írótárs Kárpátinak a most előkerült példányban fellelt, saját kezű bejegyzése.
A Szodoma és Gomorra történetéhez ugyanakkor hozzátartozik az azonos című, Kertész Mihály [Michael Curtiz] (1886–1962) rendezésében 1922-ben bemutatott és a regény hátteréül szolgáló némafilm története is. A korszak egyik legmonumentálisabb filmművészeti alkotásaként ismert művet az osztrák Sascha filmgyárban forgatták, a tényleges munkálatokat pedig – a korabeli sajtó beszámolója szerint – több éves előkészületek előzték meg. Az első bemutatókról 1922 szeptemberéből találunk híreket, ugyanezen év novemberében pedig már a film lehetséges tengerentúli promóciójáról is olvashatunk. Az óriási mozisiker azonban nem csupán a rendező Kertész Mihálynak, hanem a „szcenáriumot” (forgatókönyvet) jegyző Vajda Lászlónak is széles körű elismerést hozott. Vajda, mint a mozgókép alapjául szolgáló „izgalmas filmdráma” ünnepelt szerzője szerepel az elismerő kritikákban, amit minden bizonnyal tovább erősített a Szodoma és Gomorra filmregény-változatának megjelenése is, amelyet nem sokkal a film első bemutatói után, 1922 decemberében szemléztek a könyvújdonságok között.
A mostani tétel Vajdának ezt a nimbuszát némiképp ugyan árnyalja, de csupán a regény, és nem az azt Kárpáti bejegyzése nyomán is megelőző forgatókönyv vonatkozásában. Fontos megjegyezni, hogy míg Kárpáti jelen könyvbe írt kommentárja arról beszél, hogy a filmregénynek valójában nem Vajda, hanem ő a szerzője, az végeredményben mégis egy Vajda-szöveg (a film-szcenárium) nyomán készült, tehát megelőzi Vajda László egy eredeti formájában előttünk jelenleg ismeretlen írásműve. Ez utóbbi nélkül (továbbá: a szövegeknek a Kertész-filmmel való pontos összevetése nélkül) viszont Kárpáti Aurél szerzőségének tényleges "mértékéről” nehéz utólag pontos fogalmat alkotni.
Korabeli könyvreklámokkal kiegészített kötet. Nyomtatta a „Jókai” nyomda, Budapesten. A borítórajz Leidenfrost Sándor munkája. A címlap utáni, ajánlást tartalmazó lapon tollal beírt, régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, címfedélre kasírozott, eredeti, illusztrált borítólappal, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A címlap utáni, ajánlást tartalmazó lapon Kárpáti Aurél (1884–1963) író, kritikus ceruzával beírt, aláírt autográf bejegyzése olvasható: ”Ezt a regényt Vajda László film-szcenáriuma nyomán én írtam 1921 v. 22 nyarán, három hét alatt, a Margitszigeten. Közös megegyezés szerint: az ő nevén jelent meg. Bp. 934. XII. 14. Kárpáti Aurél”
A Kárpáti szerzőséget illető magyarázatával ellátott tétel egy irodalomtörténeti kuriózium: a könyv mindeddig Vajda László (1877–1933) író, Ladislaus Vajda néven nemzetközileg is ismert forgatókönyvíró kizárólagos műveként volt ismert, ezt írja fölül az írótárs Kárpátinak a most előkerült példányban fellelt, saját kezű bejegyzése.
A Szodoma és Gomorra történetéhez ugyanakkor hozzátartozik az azonos című, Kertész Mihály [Michael Curtiz] (1886–1962) rendezésében 1922-ben bemutatott és a regény hátteréül szolgáló némafilm története is. A korszak egyik legmonumentálisabb filmművészeti alkotásaként ismert művet az osztrák Sascha filmgyárban forgatták, a tényleges munkálatokat pedig – a korabeli sajtó beszámolója szerint – több éves előkészületek előzték meg. Az első bemutatókról 1922 szeptemberéből találunk híreket, ugyanezen év novemberében pedig már a film lehetséges tengerentúli promóciójáról is olvashatunk. Az óriási mozisiker azonban nem csupán a rendező Kertész Mihálynak, hanem a „szcenáriumot” (forgatókönyvet) jegyző Vajda Lászlónak is széles körű elismerést hozott. Vajda, mint a mozgókép alapjául szolgáló „izgalmas filmdráma” ünnepelt szerzője szerepel az elismerő kritikákban, amit minden bizonnyal tovább erősített a Szodoma és Gomorra filmregény-változatának megjelenése is, amelyet nem sokkal a film első bemutatói után, 1922 decemberében szemléztek a könyvújdonságok között.
A mostani tétel Vajdának ezt a nimbuszát némiképp ugyan árnyalja, de csupán a regény, és nem az azt Kárpáti bejegyzése nyomán is megelőző forgatókönyv vonatkozásában. Fontos megjegyezni, hogy míg Kárpáti jelen könyvbe írt kommentárja arról beszél, hogy a filmregénynek valójában nem Vajda, hanem ő a szerzője, az végeredményben mégis egy Vajda-szöveg (a film-szcenárium) nyomán készült, tehát megelőzi Vajda László egy eredeti formájában előttünk jelenleg ismeretlen írásműve. Ez utóbbi nélkül (továbbá: a szövegeknek a Kertész-filmmel való pontos összevetése nélkül) viszont Kárpáti Aurél szerzőségének tényleges "mértékéről” nehéz utólag pontos fogalmat alkotni.
Korabeli könyvreklámokkal kiegészített kötet. Nyomtatta a „Jókai” nyomda, Budapesten. A borítórajz Leidenfrost Sándor munkája. A címlap utáni, ajánlást tartalmazó lapon tollal beírt, régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, címfedélre kasírozott, eredeti, illusztrált borítólappal, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Előszó
A rettentő sík fölött most kelt a hold. Lassan megvilágosodtak a végnélküli, sürü barázdák, kietlen egyformasággal ismétlődő, alacsony halmok és egymást keresztező dombhátak, amelyeknek vonala... TovábbElőszó
A rettentő sík fölött most kelt a hold. Lassan megvilágosodtak a végnélküli, sürü barázdák, kietlen egyformasággal ismétlődő, alacsony halmok és egymást keresztező dombhátak, amelyeknek vonala néhol olyan egyenes volt, mint az eldőlt rohamrendek. Keskeny völgyek parallel futó zebracsikjai és szörnyű tölcsérek, ásitó torokkal feketedtek köztük. A patinás bronz tompa szinére emlékeztető róna horpadásaiban lomhán sürüsödtek és nyultak el az árnyak. Sötét szélük élesen metsződött ki a megvilágitott felületekből, furcsa, tarajos csipkézettel, akár a holdbeli tájak rajza, a csillagászok fényképfelvételein. Végtelen csend feszült föl az égre. Vissza
Tétel sorszám:
215
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
12.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |