Aukciós tétel adatai
Buadpest, 1968, Magvető Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda, Bp.), 157 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Merülő Saturnus. Írta: Weöres Sándor.
A címlapon a szerző, Weöres Sándor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Görömbei Andrásnak. Weöres Sándor".
A dedikáció címzettje, Görömbei András (Polgár, 1945. február 5. – Budapest, 2013. június 30.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A népi írók és a népi irodalom, valamint az összehasonlító irodalomtudomány neves tudósa. 1993-tól a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, mint oktatási rektorhelyettes dolgozott, majd 1995-től az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatója volt. 1967-től rendszeresen jelentek meg cikkei és tanulmányai különböző folyóiratokban.
A kötet borítófedelén Illés Árpád festménye látható. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címlapon és a címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés található. Nyomtatta a Zrínyi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány színes feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, fehér selyemszalag könyvjelzővel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Az Erzsébet Tudományegyetem filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott, valamint megalapította a Pécs jelképére utaló "Öttorony" c. folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél "Új Magyar Líra" c. válogatásában már ő is helyet kapott, egy év múlva pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató "Korunk" c. antológia. A "Nyugat" 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a "Sorsunk"-on kívül elsősorban a "Magyar Csillag"-ban, a "Válasz"-ban, később pedig a "Diárium"-ban közölte verseit. 1943 őszén a költő a fővárosba költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. Később székesfehérvári múzeumi tisztviselőként, a Vörösmarty Társaság tagjaként, illetve az MTA könyvtárosaként tevékenykedett. Weöres Sándor a magyar líra meghatározó, markáns egyénisége. Kifinomult, több rétegű, sokoldalú költészete formabontó és példaértékű lett a magyar lírában. Műfordításait a játékosság, a lényeglátás és a formai szabadság jellemzi.
Előszó
Elvették nyájamat. Bánjam-e? Többé semmi dolgom, nincs felelősség: menhelyen könnyű az aggnak élete. Legelőbb a papot kergették el, az agancsos félrebeszélőt deszkájáról ahonnan égbe röppent...
Tovább
Előszó
Elvették nyájamat. Bánjam-e? Többé semmi dolgom, nincs felelősség: menhelyen könnyű az aggnak élete. Legelőbb a papot kergették el, az agancsos félrebeszélőt deszkájáról ahonnan égbe röppent naponta - bolond! - és okosabb papokat válogattak; később a királyt, a vedő védtelent, és kardos királyokat fogadtak; aztán a bölcset, hiszen van tudósunk elegendő; végül a költőt, minek számlálja ujjait gagyogva? tódulnak helyébe a kivánalmak célszerű dalnokai megbízás szerint.
Igy állok, arccal falnak fordítva, törött pásztorbotommal. Csordám a vályunál tolong: mennyi vidám vadonatúj nagyszerűség úszkál benne! Orr orr mellett, orr az orrot kitúrja - bánjam-e? - már nem hivatásom, agyarat döfnek belém, ha látom: mi lesz a roppant szaporulatból, a kapart anyaméhből, falánk bódulatban, gyorsuló iramba, a gyilkos sugarakból, a kapuba rakott robbanásból?
Vissza