Plisnier, Charles: Az Annequin család I-II.
I.: Isabelle halála/II.: A pénz szolgái
Nova Irodalmi Intézet
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés , 432 oldal
Kiadói félvászon kötés , 432 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Nova Irodalmi Intézet (Klein Jenő Nyomda), 203 p. + [1] p., [2] p. + 229 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első magyar nyelvű kiadás. Az Annequin család I-II. (két kötet egy könyvben) Írta: Charles Plisnier. Fordította: Gáspár Miklós. [A regényciklus öt kötetből áll: 1. Izabell halála, 2. A pénz szolgái, 3. Martiné, 4. Szunnyadó tűz, 5. Az út vége.]
I. kötet: Isabelle halála. 203 p. + [1] p.
II. kötet: A pénz szolgái. [2] p. + 229 p. + [3] p.
Ajánlással és könyvhirdetésekkel kiegészített kiadás. A könyvet Klein Jenő Nyomdája nyomtatta.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, illusztrációval ellátott, keretes címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, az előzéklapokon ceruzás számjelzéssel, hiánytalan, jó állapotban, több színnel feliratozott, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, hiányos, sérült, kiadói borítófedélben.
A szerző, Charles Plisnier (Ghlin, 1896. december 13. – Brüsszel, 1952. július 17.) francia-belga költő és regényíró, a Belga Királyi Akadémia tagja. Brüsszelben jogot végzett. 1917-től baloldali lapokba írt, valamint megalapította a Communism c. hetilapot. 1925-től a Nemzetközi Vörös Segélyben, mint ügyvéd tevékenykedett, majd 1927-ben a nemzetközi jogi prezídium tagjává választották a moszkvai kongresszuson. Ezt követően megvádolták trockizmussal és kizárták a kommunista pártból, illetve az Internacionáléból. Ebben az időben kezdett novellákat írni, melyek a mozgalmi emlékeit örökítették meg. Ilyen volt a "Hamis útlevelek, avagy egy agitátor emlékiratai" ( Faux passeports ou les mémoires d'un agitateur ) c. kötete, melynek köszönhetően ő volt az első külföldi, aki megkapta a Goncourt-díjat. Később részt vett a "Prospections" folyóirat megindításában, majd 1933-ban munkatársa lett a "L'Esprit du temps" c. lapnak.
"...Plisnier "Az Annequin-család"-ban korunk keresztmetszetét adja. Könyörtelenül tisztánlátó szemmel nézi a társadalmat, elsősorban a középosztályt. Meglátja bűneit, szemére lobbantja mulasztásait, hazugságait, ugyanakkor azonban irányt is igyekszik mutatni a tisztább, becsületesebb, őszintébb élet felé..." - (Ujság, 1943. május 08./19. évfolyam/103. szám).
I. kötet: Isabelle halála. 203 p. + [1] p.
II. kötet: A pénz szolgái. [2] p. + 229 p. + [3] p.
Ajánlással és könyvhirdetésekkel kiegészített kiadás. A könyvet Klein Jenő Nyomdája nyomtatta.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, illusztrációval ellátott, keretes címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, az előzéklapokon ceruzás számjelzéssel, hiánytalan, jó állapotban, több színnel feliratozott, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, hiányos, sérült, kiadói borítófedélben.
A szerző, Charles Plisnier (Ghlin, 1896. december 13. – Brüsszel, 1952. július 17.) francia-belga költő és regényíró, a Belga Királyi Akadémia tagja. Brüsszelben jogot végzett. 1917-től baloldali lapokba írt, valamint megalapította a Communism c. hetilapot. 1925-től a Nemzetközi Vörös Segélyben, mint ügyvéd tevékenykedett, majd 1927-ben a nemzetközi jogi prezídium tagjává választották a moszkvai kongresszuson. Ezt követően megvádolták trockizmussal és kizárták a kommunista pártból, illetve az Internacionáléból. Ebben az időben kezdett novellákat írni, melyek a mozgalmi emlékeit örökítették meg. Ilyen volt a "Hamis útlevelek, avagy egy agitátor emlékiratai" ( Faux passeports ou les mémoires d'un agitateur ) c. kötete, melynek köszönhetően ő volt az első külföldi, aki megkapta a Goncourt-díjat. Később részt vett a "Prospections" folyóirat megindításában, majd 1933-ban munkatársa lett a "L'Esprit du temps" c. lapnak.
"...Plisnier "Az Annequin-család"-ban korunk keresztmetszetét adja. Könyörtelenül tisztánlátó szemmel nézi a társadalmat, elsősorban a középosztályt. Meglátja bűneit, szemére lobbantja mulasztásait, hazugságait, ugyanakkor azonban irányt is igyekszik mutatni a tisztább, becsületesebb, őszintébb élet felé..." - (Ujság, 1943. május 08./19. évfolyam/103. szám).
Előszó
Részlet a könyvből: Június 20-án, Dominique Annequin halálának évfordulóján özvegye, született Antoinette Béthonsart anyakirálynőként trónolt négy fia, két menye és három unokája körében. Most... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Június 20-án, Dominique Annequin halálának évfordulóján özvegye, született Antoinette Béthonsart anyakirálynőként trónolt négy fia, két menye és három unokája körében. Most nyilvánvalóan megmutatkozott a családi egyetértés, amelyben Antoinette gyakran kételkedett, sőt az igazat megvallva némelykor komolyan veszélyeztetettnek is látta. De végül mindig sikerült visszaállítania, fenntartania. Ez a gyásznap az ő diadalünnepe volt. Óráit bizonyos szertartás-rend töltötte be, amely mindjárt Dominique halála után alakult ki és azóta úgy begyökeresedett, hogy mindenki magától értetődőnek tartotta. Négy esztendő óta minden egyes családtag szívügyének érezte, hogy minél tökéletesebben alkalmazkodjék hozzá. Igy szokott ez lenni: a családok bizonyos, sajátos légkörrel veszik körül magukat, jelképeket alkotnak, külön, házi használatukra kultuszt teremtenek és formaságait idővel nélkülözhetetlennek, meg nem másithatónak képzelik. Az egész napot kizárólag a halott emlékének szentelték. A kora reggeli óráktól kezdve nem adódhatott fontosabb foglalatosság, amelybe úgyszólván bele ne vonták volna. Minden gondolat valamiképpen őrá vonatkozott. Senki se dolgozott. A család istenfélő tagjai templomba mentek. Dominique egy napra ismét elfoglalta azt a helyet, amelyet életében olyan megalkuvást nem tűrő kizárólagossággal töltött be. VisszaFülszöveg
A Goncourt-díjas Plisnier a legnagyobb francia elbeszélők szellemi örököse. Hatalmas, világhírű alkotásában: "Az Annequin család"-ban korunk keresztmetszetét adja. Könyörtelenül tisztánlátó szemmel... TovábbFülszöveg
A Goncourt-díjas Plisnier a legnagyobb francia elbeszélők szellemi örököse. Hatalmas, világhírű alkotásában: "Az Annequin család"-ban korunk keresztmetszetét adja. Könyörtelenül tisztánlátó szemmel nézi a társadalmat, elsősorban a középosztályt. Meglátja bűneit, szemére lobbantja mulasztásait, hazugságait, ugyanakkor azonban, mint minden igazán nagy szellem, irányt is igyekszik mutatni a tisztább, becsületesebb, őszintébb élet felé."Az Annequin-család" egy paraszti sorból polgári jómódba emelkedett francia nemzetség története. A földtúró apa három fia már úri sorban él, tekintélynek örvend a nagy vidéki városban. A negyedik fiúnak, Noélnek azonban mostoha sors jutott. Őt nem tanították, paraszt maradt, akit úri rokonsága lenéz. És félnek is tőle, mert ez a zavaros eszméktől megkótyagosodott, elkeseredett embert mindenre képesnek tartják. Valóban bekövetkezik a katasztrófa. Noél szánalomból megüli halálosan beteg feleségét. Az Annequin-családot az a veszedelem fenyegeti, hogy a véres botrány következtében elveszti az előkelő pozíciót, amelyet olyan nehezen szerzett. Hogy a család végül hogyan szerzi vissza mégis megrendült tekintélyét és neve tisztaságát - ezt mondja el páratlanul izgalmas módon Plisnier megrendítően szép és mélységesen emberi regénye. Vissza
Tétel sorszám:
244
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.333 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |