Aukciós tétel adatai
Budapest, 1908, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság (Pallas Részvénytrásaság Nyomdája, Bp), 446 p. + [1] p. + [33] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Utazás Pestről-Budapestre 1843-1907. Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. Írta: Porzó (Ágai Adolf).
A címlapon a szerző, Ágai Adolf tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "G. A-né kedves komámasszonynak igaz rokonérzéssel Ágai Adolf 1908 II/1."
Képeit rajzolták: Bér Dezső, Garay Ákos, Homicskó Athanáz és Mühlbeck Károly. A fényképek Erdélyi m. kir. udvari fényképiró műhelyéből kerültek. A régi Pestet feltüntető képek a fővárosi muzeum gyüjteményéből valók. A fototypiák a polgármester urak fogadó szobáit ékesitő eredeti festmények után készültek.
Fekete-fehér fotókat és reprodukciókat tartalmazó képtáblákkal és szövegközti rajzokkal, címlapképen Garay Ákos egész oldalas illusztrációjával. Tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Pallas Részvénytársaság Nyomdája Budapesten. Az első előzéklap hátoldalán ceruzás dátumbejegyzés látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel díszített címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Ágai Adolf (1836–1916) író, újságíró, humorista, a dualizmus korának egyik legismertebb, főként "Porzó néven írt tárcái és rövid, szellemes cikkei révén népszerűvé vált publicistája. Nevéhez fűződik a Borsszem Jankó c. népszerű szatirikus politikai élclap indítása (1868) is.
"Porzó, akinek annyi derült percet köszönhetett már olvasóközönségünk, jelen művében egy nagy utazásról számol be. Térben nem nagy az, mert csak a fővárosra terjed, de nagy időben, mert 65 esztendőről szól, s ez az idő még többet jelent, mint közönségesen, mert erre a korra esik fővárosunk bámulatos, párját ritkító fejlődése, ez alatt lett Budapest »dicstelen, kicsi s német városból« az országnak fényes magyar székesfővárosává. [...] [S]orra veszi emlékeit az iskolákról, a forradalmi Pestről, majd következnek a színházak, hidak, fürdők, terek és utcák, a városliget, a budai hegyek, a Duna, a kórházak, vágóhidak, kávéházak, mulatók, a közp.tejcsarnok, a főposta, állatkert, az idegenforgalom, a tipikus utcai alakok, a főváros megmagyarosodása, sőt a könyv végén az emlékezettől átveszi a vezetést a merész fantázia, mert az utolsó fejezet címe: »Budapest ezer év múlva«." (Városi Szemle, 1. évf., 1908, 234.)
Előszó
Leszögezni a multat, mielőtt régmúlttá válik: ez volt czélom e könyv kiadásával. Czime rámutat foglalatára: nem tudományos monográfiát nyújtok benne, csak apróbb rajzokban kívántam feltüntetni azt a gyökeres változást, melyen ez a város, kiváltképen az utolsó harmincz év alatt átment; azt a rohamos haladást, melyet ezen időben a közel és távolabb állók méltó bámulatára tanúsított.
Gondosan átdolgozott régibb keletű czikkeim olyanokkal váltakoznak itt, melyek merőben ujak, soha sehol meg nem jelentek. Tökéletességre nem tartanak számot ezek sem, de igenis: hűségesen róván föl bennök mindazt, amit megfigyelnem jutott s megemlítésre érdemesnek vallottam, valamelyest hozzájárulhatnak talán ezen város tüzetesebb megismeréséhez és melegebb méltatásához.
Régi terek, utczák s házak fölött tartok szemlét s régi emberek vonulnak el az olvasó előtt. S vagy ugy tessék fogadni, hogy voltaképen emlékrajzaim keretében adok számot erről a nagy és gyors fejlődésről, vagy megfordítva: hogy ennek a gyors és nagy fejlődésnek keretében sorjáztatom el a magam emlékeit.
Vissza