Vaskó István: Miért? (Borítókép: Boksay József)
Halálra ítéltek között a vértenger idejében
Szerző
Vaskó István
Lám Elemér Részvény-Társaság Nyomdai Műintézete
(Uzhorod)
Kiadói tűzött papírkötés
, 279 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
23 cm x 15 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2022-09-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Uzhorod-Ungvár, é. n., k. n. (Lám Elemér Rt. Kő- és Könyvnyomdai Műintézete, Ungvár), 279 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Miért? Halálra ítéltek között a vértenger idejében. Írta: Vaskó István.
Nyomtatta a Lám Elemér Rt. Kő- és Könyvnyomdai Műintézete Ungváron. Borítókép: Boksay József.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, egy színnel színezett, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, részben felvágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
Ritka!
"Háborús könyv. Vaskó Béla szakaszvezető naplója. A lábát otthagyta a harctéren, de féllábbal is megtalálta volna a boldogságot, ha vérmérgezés meg nem öli. Amit a háborúban átélt, azt megírták már nagyon sokan. Valljuk be: jobban. De ez a könyv is egy a sok emberi dokumentum közül, amely lángoló vádirat azok ellen, akik a háború előidézői." (Literatura 8., 1933, 327.)
Előszó
A sohasem hitt, elődeinktől annyira irigyelt időt, az utolsó száz nap temetését, végre mi tizenegybeliek is megértük. Sok keserűséget szűlő, különféle emberkínzásra alkalmas katonai rendeletekkel...
Tovább
Előszó
A sohasem hitt, elődeinktől annyira irigyelt időt, az utolsó száz nap temetését, végre mi tizenegybeliek is megértük. Sok keserűséget szűlő, különféle emberkínzásra alkalmas katonai rendeletekkel iparkodtak a zupások ezt az életünkből elrabolt három évet emlékezetünkbe vésni, mintha azt máskép elfelejteni lehetne. De csakhogy már befejeződik... Felejtem kínzóim bántását, bár kívánságom: velük a polgári életben találkozni, megfizetni kigúnyolt nadrágosságomért, gúnyból adott >>cucilista<< nevemért, a belém nevelt komiszsságot visszaadni, még most is, amikor örömünnepet készülünk ülni. A kaszárnya rideg, fehérre meszet falai hangosak a tizenegybeliek nótáitól. Átadom teendőimet a tizenkettőbelinek és a >> ne sírj bundás, ne sírj << kezdetű katonanóta jelzi az ünnep elérkeztét.
1914 június 25. Ez a nap volt a letelt első két hónap után szívünk óhaja. Ezt megérni, ezt elérni, mindenek között legjobban óhajtott kívánságunk volt. A hosszú három év óta tervezgetett, polgári élethez vezető út első lépcsője, messziről pislákoló, irányt jelző mécsesnek megközelítése.
Vissza