Orbán Dezső: F. D. 6438
VII. évfolyam 4. szám
Szerző
Orbán Dezső
Szerkesztő
Máté Károly
Grafikus
Sch. Kovács Kálmán
Magyar Könyvbarátok
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 228 oldal
| Sorozatcím: |
Könyvbarátok kis könyvei
|
| Kötetszám: |
4
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Magyar Könyvbarátok (Kir. M. Egyetemi Nyomda, Bp.), 228 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Könyvbarátok Kis Könyvei. VII. évf. 4. sz.
F. D. 6438. Írta: Orbán Dezső.
Sch. Kovács Kálmán fekete-fehér rajzaival illusztrált, valamint elő- és utószóval kiegészített kiadás. Nyomtatta a Kir. M. Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
A szerző, Orbán Dezső /Írói álneve: Gyulai Ádám/ (Gyulapuszta, 1882. február 11. – Budapest, 1964. szeptember 12.) író. A Budapesti Műegyetemen tanult. Előbb az "Élet", később pedig a "Zászlónk" c. ifjúsági lapoknál dolgozott. Művei között akadt operettszöveg, színmű és ismeretterjesztő irodalom, valamint egy filmet (Tegnap, 1919) is rendezett. 1910-1940 között számos ifjúsági regényt írt, melyek főként a tizenéves fiúközönség körében voltak nagyon népszerűek. Az 1950-es évektől nem jelenhettek meg a művei. A "Szent István barbárjai" c. könyve csak halála után 1992-ben jelenhetett meg.
"...A XXVI. századnak, a természethez visszatért leegyszerűsödött nyugalmas kornak embere írja ezt a történeti regényt, amelyben a technikai csodák forrongó századát, a XXII. századot mutatja be néhány ember regényes sorsán keresztül. A távolságot, időt legyőző találmányok korszaka ez, az emberi élet egészen sajátos berendezkedésével. A regényhősök sorsa ahhoz a világeseményhez vezet el, amely megváltoztatta az addigi végsőkig fokozott technikai világképet: az elektromos energiákat hatalmában tartó Nyugat és az életet fenntartó vitamin-gyárakat birtokló Kelet között. Kelet sárga mérnökei az atom-robbantó motor segítségével a nap elektromos energiáit akarják hasznosítani s Nyugat ellen a világhatalmat magukhoz ragadni. Kísérletüket az utolsó pillanatban hiúsítják meg Nyugat emberei, de világkatasztrófát idéznek elő, amely új képet ad a Föld életének..." - írta a műről Hrotkó Kristóf (Pannonhalmi Szemle, 1939./14. évfolyam/5. sz.).
Előszó
Alig tudom leküzdeni meghatottságomat. A XXVI. század embere vagyok, telítve mindazokkal az előítéletekkel, melyek rugalmas jelenkorunkban mindannyiunknak közös sajátja.
Nem szeretünk a multba...
Tovább
Előszó
Alig tudom leküzdeni meghatottságomat. A XXVI. század embere vagyok, telítve mindazokkal az előítéletekkel, melyek rugalmas jelenkorunkban mindannyiunknak közös sajátja.
Nem szeretünk a multba visszatekinteni. A multat elítéltük, megtagadtuk és kiirtottuk emlékeinkből. Ez, hogy igazságos, abban nem kételkedik közülünk senki.
Meggyőződéssel valljuk magunkat a jelen embereinek.
E mellett azonban méltányoljuk azokat a változásokat is, melyeket a természet, önmagunk, gondolkodásunk felmutat és szemünk elé tár. Könnyen el tudjuk képzelni, hogy utódaink másként látnak majd, másként éreznek, sőt - amit ugyan csak fenntartással merek leírni, - másként fognak még gondolkodni is.
Kapcsoljuk ki ez utóbbi alig hihető feltevést, de akkor is lehet, hogy látásuk és érzésük megint kedvteléssel fordul majd vissza a mult felé, mely számunkra jelenleg érintetlen sötétség. S ha így történnék, vajjon hogyan igazodhatnának el a mult homályos semmijében?
Mi most még a választó vonalon élünk, ahonnét visszanézni könnyebb és még egyáltalában lehetséges. Ezért határoztuk el, a Sarkoktól az Egyenlítőig összegyüjtött barátaink tanácsában, hogy feljegyezzük a mult nyomait, amikor az még nem haladja meg az emberi képesség határait.
Vissza