Aukciós tétel adatai
Budapest, 1971, Szépirodalmi Könyvkiadó (Kossuth Nyomda), 132 p. + [1] p. + [1] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Szegény Yorick. Versek. Írta: Kormos István.
A címlapon a szerző, Kormos István tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Rózsa Andrisnak szeretettel. 1971. aug. 24. Kormos Pista".
A dedikáció címzettje, Rózsa András (Budapest, 1935. október 22. - 2016. december 9.) költő, sportújságíró, kormányfőtanácsadó. Kezdetben adminisztrátorként, majd könyvtárosként munkálkodott. Ezt követően a dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola tanára lett. Később Budapesten a Népsport labdarúgó rovatának munkatársaként, majd főmunkatársaként dolgozott. 1978-tól a Magyar Ifjúság belpolitikai rovatvezetője, aztán főmunkatársa volt. Ezen kívül, mint az Ötlet rovatvezetője, a Compack Híradó című üzemi lap szerkesztője, a Búvár főszerkesztő helyettese, a Képes 7 és a Reggeli Pesti Hírlap főmunkatársa, illetve a Köztársaság című hetilap munkatársa tevékenykedett. Verseit, novelláit az Alföld, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, valamint a Rezzen a szél című debreceni antológia közölte.
A borító- és kötésterv Urai Erika munkája. A költő fényképét Gink Károly készítette. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötetet a Kossuth Nyomda nyomtatta.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, nedvességtől hullámos előzéklappal, előlappal és címlappal, hiánytalan állapotban, feliratos, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) író, költő, műfordító, szerkesztő. Első versei 1943-ban jelentek meg. A háborút követően a Püski kiadónál dolgozott, majd az Egyetemi Nyomdánál és a Szikra Könyvkiadónál, 1948-tól pedig az Országos Könyvhivatalnál mint lektor tevékenykedett. Később a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgja, azt követően a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett. 1963-tól 1965-ig Párizsban élt, ez idő alatt a Seuil és Gallimard kiadók lektora volt. Műfordításait a szellemes könnyedség és a szöveghűség egyaránt jellemzi. Verseire a gazdag képszerűség, a lényeglátás, a könnyed légiesség és a szellemesség a jellemző. Többek között verses meséket is írt, ezek közül a legismertebbek közé tartoznak a Vackor-történetek.
A következő sorok olvashatóak a Szabad Föld c. lapban Kormos költészetéről: "...Kormos lírikus versei így természetesen életének költészetté emelt témáiról, élményeiről szólnak azzal a biztos, nem hivalkodó verskultúrával, ami sajátja. Verseinek népiessége szemléletmód - játékos, csúfolódó, derűs és látomásos elemeiben - költeményeinek zenéje, mélyebb rétege pedig a Bartók zenei világának rokona." - (Cs. O., 1971. május 30./27. évfolyam/22. szám).
Fülszöveg
1923-ban születtem Mosonszentmiklóson. Kapunk egy poros, árkasevolt közre nyílt, ott hömpölygött le a templomdombról minden este a tehéncsorda. Kétéves se voltam, amikor nagyapám, vizet húzván...
Tovább
Fülszöveg
1923-ban születtem Mosonszentmiklóson. Kapunk egy poros, árkasevolt közre nyílt, ott hömpölygött le a templomdombról minden este a tehéncsorda. Kétéves se voltam, amikor nagyapám, vizet húzván mohás-békás udvari kútunkon, furcsállva nézte: mért ugrándoznak a ház előtt a tehenek, bőgve-rugdosva egymást. De csak elvonult a csorda, s mikor leszállt a por, ott ültem még az útközepén, szürkére izzadt ingben, ismeretlen nyelvű mondókákat gajdolva, legkedvesebb játékomba, egy fém hőmérőtokba homokot töltögetve. harminc évvel később elmondtam Füst Milánnak ezt az öntudatlanul átélt halálpillanatot; ő csak nézett ki hosszan az ablakon, s ezt mondta: "Fiam, valaki veled játszik." Fölálltam a porból, a fém hőmérőtokba verseket töltögetek.
Vissza