Erdélyi József: A harmadik fiú (Az 1942-es könyvnapon dedikált példány.)
Önéletrajz
Szerző
Erdélyi József
Lektor
Kovách Aladár
Turul
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 242 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 15 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft. ("Jövő" Nyomdaszövetkezet, Bp.), 242 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A harmadik fiú. Önéletrajz. Írta: Erdélyi József.
A címlapon a szerző, Erdélyi József tollal beírt, névre szóló, könyvnapi dedikációja olvasható: "Z. K. J.-nak baráti öleléssel Erdélyi József. 1942. Könyvnap".
Szerzői bevezetéssel kiegészített kötet. A könyv a "Jövő" Nyomdaszövetkezet Műhelyében készült.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a kiadó aranyozott emblémájával ellátott, néhol foltos címfedéllel, feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, kiadói borítófedél nélkül. Az előlapon ceruzás számjelzés látható.
A szerző, Erdélyi József (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) költő. Első versei a "Nyugat"-ban jelentek meg. később az "Est-Lapok" munkatársa. Költői fellépése az 1920-as években valósággal forradalmat hozott. A "nyugatos líra" általános sikere idején Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát keltette életre. A hagyományos formát modern érzékenységgel, nyugtalansággal szőtte át. Költészetében a leírás és ábrázolás kapott szerepet: táj- és életképekben, emlékek rajzában, epikus költeményekben fejezte ki érzéseit. Ezzel az 1920-as évek tárgyias költői szemléletének előfutára lett. Lázadóként lépett fel, az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. 1922-ben Szabó Dezső bevezetésével jelent meg az "Ibolyalevél" c. verseskötete, ami sajátos szint hozott a magyar lírába. A népi írók jobbszárnyának egyik hangadója volt, a később teljesen a radikális jobboldali ideológia hatása alá került (a nyilas "Virradatban" megjelentette Solymosi Eszter vére c. antiszemita versét és később belépett a Nemzeti Front nevű radikálisan szélsőjobboldali pártba). A háború alatt is megjelentetett antiszemita verseket. 1944-ben Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált. 1947-ben önként jelentkezett a román hatóságoknál. Háborús bűnösként ítélték el. Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe a "Visszatérés" c. verseskötetével tűnt fel 1954-ben.
Előszó
Sok rövid önéletrajzot, "curriculum vitaet" kellett volna írnom húsz év óta. Ha írtam ilyker-olykor: szűkebbszavút egy bejelentőlapnál. Tág teret nyitottam így a találgatásnak. Egy zsidó újságíró...
Tovább
Előszó
Sok rövid önéletrajzot, "curriculum vitaet" kellett volna írnom húsz év óta. Ha írtam ilyker-olykor: szűkebbszavút egy bejelentőlapnál. Tág teret nyitottam így a találgatásnak. Egy zsidó újságíró azt írta rólam 1921-ben a kolozsvári Keleti Újságban, hogy iskolázatlan parasztfiú vagyok. Összevesztem apámmal és kaszát-kapát hagyva, ráadásul a konda mellől, gyalog jöttem a fővárosba. Itt Móricz Zsigmondhoz állítottam be, egyenest azzal, hogy nagy költő akarok lenni. Móricz zseninek talált és el kezdett tanítani a - helyesírásra... Ahogy azt Móricka hitte, vagy hitetni akarta felőlem a hiszékeny közönséggel!... Még Boros István, mezőtúri tanár, volt osztálytársam és jóbarátom is azt írta egy hosszabb tanulmányában, hogy apám béres volt. Ami nem volna szégyen, de nem is válhat dicsőségemre, minthogy nem igaz.
Vissza