Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. Világkönyvtár c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Kis Nagy Ember. Írta: Thomas Berger. Fordította: Falvay Mihály.
Az előzéklapon a szerző, Thomas Berger tollal beírt, névre szóló, angol nyelvű dedikációja olvasható: "To Peter Dzwonkoski, this Hungarian Little Big Man, with the best wishes of Thomas Berger. / Peter Dzwonkoskinak, ennek a magyar Kis Nagy Embernek, üdvözlettel Thomas Berger".
A dedikáció címzettje, Peter Dzwonkoski évekig dolgozott a Yale Egyetem Beinecke Ritka Könyvek és Kéziratok Könyvtárában, majd 1978-ban kinevezték a Rochesteri Egyetem Ritka könyvek és Különleges gyűjtemények igazgatójává, ebben a tisztségben egészen a 2001-es nyugdíjba vonulásáig megmaradt. Élete során számos íróval kötött barátságot, kiállításokat felügyelt, esszéket publikált a könyvekről, valamint a könyvgyűjtésről.
A védőborítót Gyulai Líviusz tervezte. Előszóval, utószóval és könyvhirdetésekkel kiegészített kiadás. Nyomtatta az Alföldi Nyomda Debrecenben.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a sorozat emblémájával ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban, feliratos, színes, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
Különálló egyedi melléklet: William Heyen (1940. november -) amerikai költő, irodalomkritikus által aláírt, angol nyelvű, nyomtatott, tájékoztató szöveggel ellátott cédula. A papírlap információt közöl a dedikáció címzettjéről és arról, hogyan került Heynéhez a kötet.
A kötet szerzője, Thomas Louis Berger (1924. július 20. – 2014. július 13.) amerikai regényíró. A Columbia Egyetemen tanult irodalomtörténetet. Többek között dolgozott könyvtárosként, a New York Times Index belső munkatársaként, a Popular Science Monthly társszerkesztőjeként, valamint Esquire filmkritikusaként. Ezen kívül a Yale Egyetemen is tanított. Leginkább a "Little Big Man" c. pikareszk regényéről lett nemzetközileg ismert. Sokoldalú, eredeti humorral rendelkező, sokszor keményen fogalmazó, az angol nyelvet bravúrosan használó, nagy intelligenciával rendelkező író.
"...Thomas Berger egy fehér kisfiút küld az indiánok közé, legyen a saját kárára fölfedezőnk. Ez a fiú száztizenegy éves korában, élete utolsó pillanatában mondja el, mit jelent rézbőrűek között felnőni, s végigszenvedni múlt századi kiirtásukat. Akár kitalálta Thomas Berger ezt a csúnya, vaskos nyelvű öregembert, akár nem: könyve minden kis részletében néprajzilag is pontos, szinte tudományos leírása az indián természetnek, a szokásoknak, szexuális életnek, erkölcsnek, humornak, bátorságnak. Ráadásul, a legizgalmasabb, véresebb vadnyugati regénynek is beillik..." - írta a műről Tornai József (Könyvvilág, 1982. január 01./27. évfolyam/1. szám).
Fülszöveg
Ez a regény a legtöbb mai olvasó álma: fordulatos, cselekményekben gazdag, izgalmas olvasmány - amellett igazi irodalom. Thomas Berger hőse, Jack Crabb - "vadnyugati pionír, indián nyomkereső,...
Tovább
Fülszöveg
Ez a regény a legtöbb mai olvasó álma: fordulatos, cselekményekben gazdag, izgalmas olvasmány - amellett igazi irodalom. Thomas Berger hőse, Jack Crabb - "vadnyugati pionír, indián nyomkereső, mesterlövész, bölényvadász és adoptált csejenn indián". A marville-i aggok házában, száztizenegy évesen meséli el nem mindennapi kalandozását: hogyan töltötte élete első harmincnégy esztendejét az észak-amerikai csejenn indiánok között, hol velük, hol ellenük harcolva. Az egymáshoz kapcsolódó kalandok jelentősége nem önmagukban van, hanem az általuk együttesen ábrázolt világ bemutatásában rejlik. Ez a világ: a XIX. század második felének Amerikája, az ellentmondások, a nagy változások, a nagy felfedezések, a technikai fejlődés Amerikája - de legfőképpen az ellentmondásoké. A nyugati partvidék felé terjeszkedő amerikai civilizáció nem tud mit kezdeni az ezen a területen élő őslakókkal, az indiánokkal, akiknek barbár világa egyre kényelmetlenebbé válik a feltörekvő amerikai polgárság számára. Berger regényének művészi hitelessége abból fakad, hogy egyfelől meggyőzően ábrázolja azt, ahogy egy barbár kultúra életképtelenné válik egy nála a történelmi fejlődében magasabb fokra jutott kultúrával szemben, ugyanakkor emberileg teljes egészében az indiánok oldalán áll, az emberi értékek tekintetében egyértelműen az indiánok magasodnak a fehér amerikaiak fölé. Ebből a kettősségből - vagyis hogy a történelmi szükségszerűség pozitív értékeket is elsöpör - fakad, hogy a könyv lapjairól áradó derűbe olykor némi szomorúság is vegyül.
Vissza